Egy genetikai "hiba" okozza, hogy annyira kedvesek az ember legjobb barátai

Kutyák és farkasok genetikai vizsgálatával amerikai kutatók olyan tényezőt fedeztek fel, amely a kutyák barátságos viselkedését magyarázza. Állításuk szerint ugyanez a gén játszik szerepet egy ritka rendellenességben, a Williams-szindrómában.

A betegség által érintett emberek túlságosan nyitott személyiségek, rendkívül barátságosak másokkal, akiknek jellegzetes külső jegyeik is vannak, mint a manószerű arc, a széles homlok, a lapos orca, a széles ajkak, valamint a kicsi fogak.

A kutyák és a Williams-szindrómások közötti kapcsolat első jeleire nem most, hanem először 2010-ben figyeltek fel. Akkor egyetlen gént, a WBSCR17 jelűt találták fontosnak a tudósok.

Vadas Kriszti a barátságos Zsigával és Müzlivel Fotó: vdk

Azóta más vizsgálatokkal is igazolták a feltételezést, a mostani vizsgálat például három génre fókuszált.

Az olyan személyiségi jegyeket, mint a barátságosságot, valószínűleg több száz vagy ezer gén formálja, azonban három gén meglepően nagy szerepet játszik a szociális magatartás alakításában. Néhány ilyen génvariáns magyarázatot adhat a hatalmas magatartásbeli különbségekre - erre a következtetésre jutottak a kutatók.

Abban minden állatbarát, kutyatulajdonos, szerető gazdi egyetért, hogy akkor is a kutya az ember legjobb barátja, ha annak nincs egészen pontosan megfogható, körülírható és a biológia tankönyvekbe jegyezhető genetikai magyarázata.