Állatvilág

2016.05.21. 10:26

Látott már barátposzátát? - Mutatjuk, hogyan számolják a madarakat

TÖMÖRD - Miért fogják be a Vas megyei Tömördön és más kutatóállomásokon a madarakat? Prof. dr. Gyurácz Józseffel, a NymE Savaria Egyetemi Központ Természettudományi és Műszaki Karának dékánjával beszélgettünk.

Merklin Tímea

Az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent az Afrikában telelő, illetve a mezőgazdasági és vizes helyeken fészkelő madarak száma, több lett viszont az erdőkben, parkokban élő madár. Az ilyen tudományos tények mögött akár évekig tartó megfigyelés és kutatás áll. Ebbe kapnak beavatást a biológia és biológiatanár szakos hallgatók, amikor megismerkednek azokkal a terepi, statisztikai és informatikai vizsgálati módszerekkel, melyekkel tudományos, környezetvédelmi vagy oktatási programokban képesek lesznek állatpopulációk egyedszámának meghatározására.

A madarakat állványos távcsővel számolják, de a hálóból való kiszedésük ügyességet és türelmet igényel Fotó: A NymE SEK TTMK

- Hol és hogyan tudják elvégezni a madárszámlálást?

- A jelenleg zajló adatgyűjtési módszerek bemutatásának és gyakorlásának színtere idén is a Tömördi Madárvárta és környéke, ahol a hallgatók a talajzoológiai vizsgálatok, valamint pókok, rovarok, madarak helyi állományainak tanulmányozása mellett egy nemzetközi, röviden csak CES-nek (Constant Effort Sites = Állandó Ráfordítású Helyek) nevezett tudományos, madárgyűrűzésen alapuló program módszertanát is elsajátíthatják. A fészkelő madárfajok állományát, illetve annak változását nyomon követő kutatást az Európai Madárgyűrűzési Szövetség koordinálja, melyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott.

A jelenleg zajló adatgyűjtési módszerek bemutatásának és gyakorlásának színtere idén is a Tömördi Madárvárta és környéke, a hallgatók itt szerezhetnek kézzelfogható tudást az elméleti oktatás mellett

- Csökken vagy emelkedik a madarak száma Európában?

- Ez nagyon gyakori kérdés az állatfajok állományváltozásával kapcsolatban, de nem olyan egyszerű megválaszolni. Ugyanis ehhez az állatpopulációk egyedszámát évről évre pontosan és összehasonlítható módon kell megszámolni vagy megbecsülni. Az állatok esetében legtöbbször csak az utóbbira van lehetőség még a viszonylag könnyen megfigyelhető madarak esetében is.

- Milyen módszerrel lehet adatokhoz jutni?

- Európa szerte minden évben április 15. és július 15. között tíznaponként egy-egy (összesen kilenc) alkalommal ugyanazon a helyen felállított hálókkal fogják be a madarakat napfelkeltétől minimum három, maximum hat óra időtartamban. A Tömördön és a többi kutatóállomáson befogott madarak adataiból az látszik, hogy Európában elsősorban a mezőgazdasági és vizes területeken fészkelő és/vagy a Szaharától délre telelő madárfajok állománya csökkent jelentősen az utóbbi évtizedben. Ilyenek például a nem vonuló mezei veréb vagy a Közép- és Kelet-Afrikában telelő réti tücsökmadár és tövisszúró gébics. Az erdőkben, a parkokban fészkelő vörösbegy, fekete rigó, valamint barátposzáta fészkelő populációinak egyedszáma viszont nő, annak ellenére, hogy a Földközi-tenger térségében telelő példányaik közül ma is több millió példányt pusztítanak el.

- Milyen módon lehet vizsgálni a környezeti hatásokat?

- A CES útmutatásai alapján a hallgatók megismerik a madarak ivar- és korhatározásának, a kotlófolt leírásának vagy a raktározott zsír becslésének módszerét. Azoknál a madárfajoknál, ahol a hím, illetve nőstény utódok felnevelése eltérő befektetést követel meg a szülőktől, rosszabb környezeti feltételek mellett a több táplálékot igénylő hím utódok helyett tojókat nagyobb biztonsággal lehet felnevelni. Az utódok ivararányának változtatása azt jelenti, hogy a madarak rugalmasan, az egyedek alkalmasságát növelő magatartással reagálnak a gyorsan változó, kiszámíthatatlan környezetre. Ezért is fontos a fajok helyi populációira jellemző ivararány változásának összehasonlító vizsgálata. A nemzetközi keretek között végzett terepgyakorlatok arra is lehetőséget adnak, hogy a helyi populációk aktuális tulajdonságainak leírása mellett az ökológiai jelenségek hosszú távú és globális összefüggéseinek elemzésében is tapasztalatot szerezzenek a diákok, és jobban megérthessék a környezeti változások élővilággal kapcsolatos komplex következményeit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!