Ne nyúljunk hozzá az őzgidához!

Az őzsuták, a gím- és dámszarvastehenek nagy része május elején hozza világra a gidákat, borjakat. A vadászok és az állatvédők is megpróbálják minden lehetséges fórumon felhívni a természetjárók, kirándulók figyelmét, hogy ne bolygassák az egyedül, fűben üldögélő őzgidákat.

Habár sokan azt gondolják, hogy elhagyta az anyja, elveszett vagy megsérült, a legtöbb esetben ilyenről szó sincs. Az egyedüllét oka mindössze annyi, hogy az első néhány héten a kicsinyek még nem tudják követni anyjukat, így az elfekteti őket egy biztonságos helyre, amíg elmegy táplálékot szerezni. De így tesz akkor is, hogy ha veszélyt érez. Az újszülött, fiatal állatok ilyenkor ösztönösen próbálnak elbújni, beleolvadni környezetükbe. Általában mozdulatlanok maradnak még akkor is, ha valaki a közelükbe megy vagy hozzájuk ér. A legtöbb embert ez a viselkedés téveszti meg, és ezért hiszik azt, hogy bajba jutott, sérült állattal találkoztak. Viszont ez csak az esetek kis részében van így, a fiatal állatok jelentős része csak követi "anyja utasításait".

A legtöbbször ösztönösen marad mozdulatlan a gida, nem pedig azért, mert bajba jutott vagy megsérült Fotó: Bedőcs Gyula

Nagyon fontos, hogy a vadon élő állatok kicsinyeihez semmiképp sem szabad hozzáérni, mivel az ember szaga miatt az anyjuk nem fogja gondozni őket. Így vagy az éhhalál, vagy a ragadozók prédájává válhatnak.

A kutyatartóknak ezekben a hetekben különösen oda kell figyelniük, ha erdős-mezős részen járnak kedvencükkel: ha egy szabadon lévő eb megkerget egy vemhes őz-sutát vagy szarvastehenet, az elvetélhet vagy akár el is pusztulhat. Ha pedig kiszimatolja a gidát, borjút, nem is kell bántania ahhoz, hogy halálra ítélje.

Amennyiben száz százalékig biztos abban, hogy sérült vagy veszélyben lévő gidába, borjúba botlott, akkor értesítse az adott területen vadászatra jogosult szervezetet!