Ne vigyük haza a fiókákat! - A jó szándék is bajt okozhat

A közelünkben élő madárfajok közül többnél is előfordul, hogy a még teljesen ki nem tollasodott fiókák elhagyják a fészket, odút és a földön, vagy alacsony bokrokon találjuk őket. A feketerigó, az énekes rigó, de a baglyok is előszeretettel vágnak neki a nagyvilágnak. A szülők azonban nem hagyják el őket, itt is gondosan óvják és hordják nekik a táplálékot – magyarázta a természetvédelmi őr.

Sokan járják a jó időben a természetet és találkoznak az elveszettnek tűnő apróságokkal. Ha segíteni szeretnénk a madárkákon, akkor csak egy alacsonyabb ágra vagy egy sűrű bokorba helyezzük őket megfelelő biztonságba, és ne vigyük magunkkal!

Fotó: Gruber Ágnes

- Olyan jó szülők nem lehetünk, mint az igaziak – mondta Gruber Ágnes.

A táplálékszerzést, a vadászatot, a fenyegető veszélyeket és ellenségeket csak a szüleik tudják megtanítani a fiókáknak. Csak akkor kell őket befogadni, ha macskák, kutyák vannak a közelben, a házi négylábúak potenciális veszélyforrást jelentenek.

Fotó: Tannerné Barki Márta

Az őzek és a szarvasok fiatal gidáikat, borjaikat a magas fűben vagy más rejtekhelyen elfektetik, ugyanis ők még veszély esetén nem képesek a gyors menekülésre, ezért a mozdulatlanság az esélyük az észrevétlenségre. Így aztán, ha magányosan fekvő gidát vagy borjút találunk, sose érjünk hozzá, hagyjuk magára, mert a veszély, vagyis a mi távozásunk után vissza fog térni érte az anyja.

Sajnos az ember által felnevelt őzek és szarvasok sosem tudnak igazán visszavadulni, sőt a bakok, bikák kifejezetten veszélyesek is lesznek az emberek számára, mert hiányzik belőlük a természetes óvakodás.

(A fekete rigó fiókát Tannerné Barki Márta fotózta, a baglyot Gruber Ágnes)