Köldökzsinórvér: levetessük vagy ne?

A definíció szerint még nem specializálódott, folyamatosan osztódó sejtek, amelyek képesek önmagukat megújítani, valamint különböző típusú szöveti sejtekké alakulni, ezáltal felhasználhatók a károsodott sejtek, szövetek vagy akár szervek regenerálására is.

Az őssejtekről (pontosabban vérképző őssejtekről) van szó, amiket többféle módon nyerhetünk és őrizhetünk meg életképesen – egyik forrásuk a baba születésekor gyűjthető köldökzsinórvér. De kinyerhetők még a csontvelőből is, ez a legrégebbi és egyben a leggyakoribb forrásuk, de általában már nem közvetlenül a csontvelőből, hanem a perifériás vérből kerülnek gyűjtésre infúziós előkezelést követően.

Vérképző őssejtekkel – legyen az csontvelő vagy köldökzsinórvér eredetű - jellemzően vérképzőszervi és immunológiai betegségeket (például a fehérvérűség különböző típusait) kezelnek itthon és külföldön egyaránt. Orvosi felhasználásuk jelenleg már több mint nyolcvanféle betegség gyógyítására terjed ki, de ezen kívül számos klinikai kísérletben is alkalmazásra kerülnek: pl. a születéskori oxigénhiány okozta agyi károsodás kezelésére vagy infarktust követően a szív regenerálására. Magyarországon jellemzően vérképzőszervi betegségeket, főként a leukémia, anémia különböző formáit kezelik vérképző őssejtekkel és nem folynak őssejtes klinikai kísérletek.

Várnai Krisztina egy érdeklődő kérdéseire válaszol a szombathelyi baba-mama börzén (Fotó: Tóth Kata)

– A köldökzsinórvér gyűjtése teljesen fájdalom- és kockázatmentesen –  egy egyszerű vérvétellel   –  történik, közvetlenül az újszülött világrajövetelét követően – nyugtatja meg az érdeklődőket Várnai Krisztina, az egyik hazai családi őssejtbank képviselője, akivel egy baba-mama börzén találkoztunk. Ezeknek az őssejteknek az előnye, hogy fiatalok, nem érte őket káros környezeti hatás vagy fertőzés, mint a felnőttektől gyűjthető sejteket, ráadásul mivel éretlenebb sejtformák, sokkal ritkább a beültetett szövet kilökődése is. Hozzáteszi, hogy Magyarországon közösségi őssejtbank híján, amennyiben a szülők nem döntenek az őssejtek megőrzéséről, a köldökzsinórban és a méhlepényben visszamaradt vért és a köldökzsinórt is a szülés után veszélyes hulladékként megsemmisítik.

Majdnem minden családban felmerül a kérdés a gyermek születése előtt: tároltassuk-e a köldökzsinórvért? Van-e egyáltalán esélye annak, hogy a családban olyan betegség alakul ki, ami őssejt-transzplantációval gyógyítható, és mi a garancia arra, hogy a lefagyasztott minta hosszú évek, évtizedek múlva is tartalmaz majd életképes őssejteket?

Sallér Panna Sára köldökzsinórvérét egy hazai bankban tárolják (Fotó: Sallér-Fedor Zsóka)

– Alapvetően mindenkinek azt kívánom, hogy úgymond kidobott pénz legyen, amit az őssejt tárolására költöttek. Ahogy tapasztalom, leginkább a kockázatvállalási hajlandóságon múlik, hogy kik tároltatják el gyermekük őssejtjeit. Van, aki azt mondja, hogy én is felnőttem őssejt-transzplantáció nélkül, van aki meg azt, hogy annyi minden van, amire úgysem tudok felkészülni, legalább, amire fel tudok, arra készüljek fel. Még mindig sokaktól hallom, hogy nem hisznek benne. Szerintem ez már régen nem hit kérdése, hiszen 1988 óta, amikor az első köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantáció történt, már több mint 36 000 esetben használtak fel köldökzsinórvért, és hazánkban is évente átlagosan 10 gyermek életét menti meg ez az őssejtforrás. Ezek a számok önmagukért beszélnek. A feldolgozásról és a tárolásról pedig annyit: ez cégenként változik, de mindenhol szakképzett személyzet végzi, zárt rendszerben, vagyis befertőződésre nincs lehetőség. Nálunk ez manuálisan történik, így figyelembe tudjuk venni a minták egyedi tulajdonságait, csak az őssejteket tartalmazó frakciót fagyasztjuk, nem a teljes vért. Csak olyan minta kerülhet nálunk tárolásra, aminek megfelelően nagy az őssejtszáma, és így valós terápiás értéke van. Hazai transzplantáció esetén pedig gyorsan tudunk a család segítségére sietni, hiszen a mintákat Budapesten tároljuk, így a laborral történő kommunikáció vagy a minta szállításának megszervezése is egyszerű.

A köldökzsinórvér-mintákat ilyen tartályokban tárolják folyékony nitrogén gőzterében (Fotó: www5.ha.org.hk)

Köldökzsinórvért tárolni két formában lehet: közösségi őssejtbankokban és magán (családi) őssejtbankokban, és általában mindkét tárolási forma elérhető ez egyes országokban. Magyarországon azonban nincs közösségi őssejtbank – annak ellenére, hogy megléte nagy segítség lehetne azoknak a családoknak, akik nem tároltatnak saját mintát, de gyermekük betegségéből fakadóan őssejdonorra vagy külföldi köldökzsinórvérre várnak. Közösségi bankba olyan szülők adományozhatják újszülötteik köldökzsinórvérét, akik nem szándékozzák magánbankban tároltatni azt, és térítésmentesen lemondanak arról. Jelenleg kb. 4,3 millió egység köldökzsinórvért tárolnak magán (családi) bankokban és 730 000 mintát közösségi bankokban. A privát bankokban a köldökzsinórvér tárolása mellett lehetőség van a köldökzsinórszövetből származó őssejtek (ún. mesenchymális őssejtek) tárolására is. Ezek az őssejtek jelenleg elsősorban olyan klinikai kísérletekben kerülnek felhasználásra, amelyek egyes autoimmun betegségek (I-tipusú diabetes, sclerosis multiplex, Crohn-betegség) kezelésére irányulnak.

A fentiek alapján ki kérdőjelezné meg a privát őssejtbankok és a születéskor gyűjthető őssejtek létjogosultságát? Mégis vannak, akik azt vallják, hogy kicsi a hazai tapasztalat a köldökzsinórvér-őssejtek felhasználására vonatkozóan, és a magánbankok olyan cégek, amelyek sokak számára megfizethetetlen áron adnak el egy szolgáltatást, amiért cserébe „csak” azt adják, hogy ha olyan betegség alakul ki, ami őssejt-transzplantációval gyógyítható, akkor a minta rendelkezésre áll. Ez persze egy beteg gyermeket nevelő család esetében megfizethetetlen segítség, de többségben – szerencsére – azok a családok vannak, ahol a minta nem kerül felhasználásra.

A biológus egy fagyasztózsákba töltött köldökzsinórvér-mintát tart a kezében (Fotó: nbcnews.com)

Akik a köldökzsinórvér levétele mellett döntöttek:

Sallér-Fedor Zsóka így emlékszik: – Védőnőm a várandósságom alatt, a 20. heti tanácsadáson hívta fel a figyelmemet a köldökzsinórvér-levétel lehetőségére. Javasolt több céget, ezeknek utánanéztem az interneten, és a nekem legszimpatikusabbat választottam ki. Ennek a cégnek a helyi képviselőjével személyesen is találkoztam, elmondta, hogy miért hasznos dolog ez. Férjemmel egyeztetve egyértelmű volt számunkra, hogy mivel az anyagiak rendelkezésünkre állnak, amellett döntünk, hogy levetetjuk szülés után kislányunk köldökzsinórvérét. Maga az eljárás nagyon egyszerű volt: szülés előtt öt héttel kaptunk a cég képviselőjétől egy gyűjtőszettet, amit vittem magammal a szülésre; Panna Sára 2014.09.22-i világrajövetele után értesítettük a megadott számon a céget, és a futáruk jött a csomagért.

Azóta is kapcsolatban vagyunk a cég helyi képviselőjével, aki bármilyen kérdés esetén rendelkezésünkre áll. Bízunk benne, hogy soha nem lesz szüksége Pancsinak arra, hogy az őssejteket fel kelljen használni, hiszen élete végéig makkegészséges lesz.

Gondolta volna? Tények, érdekességek a köldökzsinórvér-őssejtekről

Magyarországon eddig három olyan köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantáció történt, amelyben privát őssejtbankból származó mintát használtak fel. Miskolcon, a BAZ Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjában végezték őket 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben – nagy sajtóvisszhanggal. Mindhárom testvérek közti transzplantáció volt: a nagyobb testvér betegségét gyógyították a kisebb testvér születésekor levett őssejttel.

A mintákat folyékony nitrogén gőzterében, mínusz 185-196 fokon tárolják magyarországi vagy külföldi laboratóriumokban. Van olyan cég, amely úgy hirdeti magát, hogy akár száz évig is eláll az általa tárolt minta, de amit biztosra mernek mondani, az 25-30 év: 1988 októberében volt az első transzplantáció, nagyjából onnantól datálódik a tárolás. A legöregebb minta, amit felhasználtak a világon 24 éves volt.

48 óra – a szülést követően ennyi idő áll rendelkezésre, hogy a mintát lefagyasszák. Jellemzően biológiai minta szállítására minősített futárszolgálattal viszik egy laboratóriumba, ahol azt, ha feldolgozásra alkalmasnak minősítik, feldolgozzák, majd lefagyasztják és tárolják. A köldökzsinórvér minta minősítése során kiderül, hogy milyen testsúlyú beteg kezelésére lehet alkalmas. Mára már elavult szemlélet, hogy a köldökzsinórvér a sejtszáma alapján csak gyermeknek lehet elegendő, hiszen a nagyvilágban sokkal több felnőttet transzplantálnak köldökzsinórvérrel, mint gyermeket itthon sajnos még nem volt erre példa.

Ma Magyarországon a szülőknek mindössze 7-8 százaléka fagyasztatja le gyermeke köldökzsinórvérét privát őssejtbankokban, és tároltatja azt a családja számára, és nincs lehetőség arra, hogy közösségi bankba felajánlva növelje a beteg családok esélyét a megfelelő őssejtminta megtalálására.Hazai közösségi bank hiányában az ország rendszeresen vásárol köldökzsinórvér mintákat (évente 8-10 darabot) külföldi közösségi bankokból gyermekek transzplantációihoz, de annak a valószínűsége, hogy egy magyar gyermek számára egy idegen nemzet bankjában megfelelő mintát találnak, körülbelül 50 százalék. Ezért lenne szükség a hazai nemzeti bank felállítására, ami megfelelően reprezentálná a magyar nemzet szöveti antigénjeit, és nagyobb esélyt teremtene a köldökzsinórvért nem tároltató családok számára is.