Balogunyom

2017.05.05. 17:24

A betiltott cifraszűrök és a balogfai juhász

Balogunyom községként Nagyunyom és Balogfa egyesítésével jött létre 1949-ben.

Feiszt György

A nagyunyomi uradalmat a 19. század elejéig a Rumy család birtokolta. Tőlük 1820-ban Mikos László, aztán Sényi Gábor vásárolta meg a birtokot. A Sényi család gazdaságának embereit is érintette Vasvármegyének már a 18. század közepén hatályba léptetett rendelkezése, amely a „pásztoremberek fényűzésének korlátozásával” akarta megelőzni az akkoriban gyakran előforduló tolvajlásokat, ezért betiltotta a cifraszűr viselését. 1834-ben Hegyi József pandúr hadnagy a Sorok menti falvakból összegyűjtött hat cifraszűrrel állított be a megyeházára. Ezek közül a legcifrábbat Hajnal András balogfai juhásztól kobozták el, és csak miután megesküdött, hogy, „sohasem viselte, kizárólag szegre akasztva tartotta” adták vissza neki. A másik ötről a díszt lefejtve, „parasztul” adták vissza a tulajdonosaiknak. A rendelet a lányoknak tetszeni akaró legények erkölcsét a cifra szűrök elkobzása nem javította meg. A rendelkezést 1848-ban eltörölték.

Nagyunyom romantikus díszítőelemeket is tartalmazó kastélyát 1923-ban gróf Woracziczky Olivér Magyarország belgiumi követe vásárolta meg, aki 1920-ban tagja volt az Apponyi Albert vezetésével a trianoni kastélyban tárgyaló magyar küldöttség jóvátételi kérdésekkel foglalkozó munkabizottságának. A gróf 1945-ban Ausztriába költözött. Egykori kastélyában a rendszerváltás időszakáig általános iskola működött.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!