Nyerő húzás volt a törvénymódosítás?

A vendéglősök nem szívesen nyilatkoznak a témáról, név nélkül sem. A válaszadást Pammer Istvánra, a Vasi Vendéglősök Klubja vezetőségi tagjára testálták. Szerinte  a vendéglátóhelyek többségéből már korábban eltűntek a pénznyerő automaták, aminek egyrészt a gépekre kivetett magas adó, másrészt pedig a szerveralapú (vagyis követhető) üzemeltetésre történő áttérés volt az oka. És hogy egy kicsit tisztábban lássunk, Pammer István elmondja, hogy a játékgépek kihelyezői területfoglalási díjat fizettek a vendéglátósoknak a gépekért. Ez néhány tízezer forintos tétel volt csupán, de a vendéglátósok azonban ennek is örültek, hiszen legalább a villanyszámlára futotta belőle.

A gépek ürítésekor pedig osztozott a gép gazdája és a vendéglátós. Általában a  gép által elnyelt pénz 30 százalékát kapta a vendéglátóhely üzemeltetője, ha nagyon ment a bolt, és sok pénz volt a gépben, akkor 40 százalék is leeshetett neki. A szerveralapú működtetés azonban láthatóvá tette a pénzt, ami ráadásul adóköteles is lett, így tényleg csak azokban az egységekben maradt ott a játékautomata, ahol sokat termelt. Pammer István szerint azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a játékgépnél ülők általában fogyasztottak is, ami szintén hiányozni fog a kasszából.
 
- Mit gondol az elfogadott törvényről az az orvos, aki rendelőjében is gyakorta találkozik a nyerőgépek rabjaival?

-  A "problémás" szerencsejátékhoz való viszonyulásnak különböző súlyossági fokozatai vannak. Ezek előfordulási gyakorisága Európában 0,5-3 százalék között mozog. Magyarországon tehát legalább 50 ezer embernek van önmaga és egész családja megélhetését közvetlenül és súlyosan veszélyeztető játékszenvedélye. Azok száma mintegy negyedmillióra becsülhető, akiknél ekkora tragédia  egyelőre  nem fenyeget ugyan, de játékszenvedélyük visszatérő, komoly problémák forrása. Ha hozzászámítunk átlagosan még két veszélybe sodort családtagot, akkor máris közel egymillió közvetlenül vagy közvetve, állandóan vagy időszakosan  veszélyeztetett emberről beszélünk - mondja dr. Buda Botond ideggyógyász.

- Nincs olyan hét, hogy ne találkoznék a rendelőmben ezekkel a szerencsétlen sorsokkal. Nem vagyok politikus, nem tudom, hogy gazdaságilag, politikailag helyes volt-e a pénznyerő automaták drákói szigorral történő, hirtelen betiltása. Azt sem tudom, készült-e gondos hatástanulmány. Tudjuk-e, melyik az a réteg, amely a "nyerőtermeket" (a hátam is borsózik ettől a cinikus kifejezéstől) leginkább látogatja, s vajon nem várható-e, hogy átszoknak más szerencsejátékra? Orvosként kizárólag azokra a megalapozott tudományos vizsgálatokra tudok hagyatkozni, melyek már az ezredfordulón meggyőzően kimutatták: a szerencsejáték-lehetőségek hozzáférhetőségének bővülése drámai módon növeli (egy kanadai tanulmány szerint például 7 év alatt 75 százalékkal) a súlyos kóros játékszenvedélyben szenvedők számarányát. Szintén együtt érzek azzal a 40 ezer emberrel -  ha hinni lehet a felröppent számoknak - akiknek veszélybe került a munkahelyük. Szívemből sajnálom azokat a nem szenvedélybeteg játékosokat is, akik eddig csak unaloműzés gyanánt,  bicepszüket erősítendő birkóztak olykor a félkarú rablóval, s most szórakozás nélkül maradnak. Mégis azt mondom: az egymilliónyi -és évről évre, évtizedről évtizedre bővülő, újratermelődő -  nyomorúságos emberi sors megmentésének prioritást kell élveznie. Az ördögi kör megszakítása érdekében a hozzáférés korlátozását tartom magam is a legjárhatóbb útnak  - teszi hozzá a szakember.

Dr. Buda Botond szerint joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mi lesz azokkal a játékfüggő betegekkel, akik most hirtelen zárva találják majd a nyerőtermek ajtaját, s nem tudják kielégíteni szenvedélyüket. Nos, az enyhébb fokú "problémás" játékosok valószínűleg különösebb gond nélkül vészelik át a helyzetet. Komolyabb megvonási tünetek csak a néhány tízezernyi kóros játékszenvedélyben szenvedő betegnél várhatók. Az ő nagy hányadukban ideig-óráig számítani kell a játék iránti sóvárgás, nyugtalanság, ingerlékenység megjelenésére. A betegek felében átmeneti álmatlanság, az esetek mintegy harmadában fejfájás, emésztési zavarok, étvágytalanság, gyengeség, szapora szívverés, ritkábban remegés, izomfájdalmak, verejtékezés jelentkezhet. A megvonási tüneteken s a háttérben meghúzódó esetleges társult szorongásos és hangulatzavarokon pedig hatékonyan lehet segíteni az orvostudomány korszerű eszközeivel. Egyszer kell most néhány ezer embert átsegítenünk a kezdeti nehézségeken, s a következő évtizedekben felnövekvő milliónyi tizenéves szerencsére már azt sem fogja tudni, mit takar az a szánalmas fogalom, hogy "nyerőterem" - érvel az ideggyógyász.