Orbán: április 11-e az igazság pillanata lesz

Orbán Viktor pártja fővárosi ünnepi megemlékezésén, kampánynyitó nagygyűlésén azt mondta: "azért hívtam ma ide önöket, hogy együtt, közösen indítsuk meg az utolsó nagy hajrát" 27 nappal április 11-e előtt. Hosszú volt az út a budai Vár lábáig, "időnként ránk támadtak (...), de meneteltünk rendületlenül", és az erő a megtett út arányában gyarapodott - tette hozzá.
   
"A mai napon becsengettek az utolsó körre. Itt vagyunk, a magyar nép áll a kapuk előtt. Ante portas. Igen, azt üzenjük a helytartótanácsnak, aki éppen reszketni méltóztatik, hogy már csak 27 nap, ideje csomagolni" - fejtette ki a pártelnök.     Hangsúlyozta, le kell zárni egy korszakot, és új irányt kell nyitni Magyarország számára. Április 11-én a XXI. századi magyarok végbevihetik a maguk forradalmát; április 11-e a gyors, átütő, megrendítő, alkotmányos, biztonságos változás, az igazság pillanata lesz, nem követel mártírokat, nem szed emberáldozatot - jelentette ki. Közölte: ő készen áll, hogy a maga munkáját elvégezze, de tudnia kell, azok is készen állnak-e, akik változást akarnak. Megerősítette, a következő kabinetnek a nemzeti ügyek kormányának kell lennie.
   
Rámutatott ugyanakkor, a Fidesz sikere azon múlik, hogy minél többen szavazzanak a pártjára, a pártelnök ezért azt kérte: senki ne ossza meg a szavazatait. A választás napján akár egyetlen szavazaton is múlhat, hogy a siker döntő legyen, ne pedig elvesztett csata. Ezért aki megosztja - a helyi jelöltre, illetve a pártlistára leadható - szavazatát, az ellenfeleiket segíti, a közös, történelmi sikert kockáztatja - hangsúlyozta.
   
"A rosszat nem elég elítélni, le is kell győzni. Két jól irányzott szavazat, és a magyar név megint szép lesz: méltó régi nagy híréhez" - fogalmazott a Nemzeti dalt idézve Orbán Viktor.
   
Mint mondta: egy nagyarányú, megkérdőjelezhetetlen, elsöprő választási győzelem összefogja sok millió ember szétfutó akaratát, egyesíti a nemzetet, és meg egy forradalomnál is többet ér.
   
Orbán Viktor úgy vélte: az ország vezetői az elmúlt nyolc évben meg sem próbáltak közös célokat kitűzni, csak a saját, önző érdekeikkel voltak elfoglalva, élenjáróból sereghajtóvá tették Magyarországot, a magyart a magyarra uszították. "Ha rajtuk múlna, egész Magyarországot belegyömöszölnék egy kis nokiás dobozba, és már vinnék is offshore bankjuk páncélszekrényébe" - fogalmazott.
   
A Fidesz elnöke azt mondta, nagy szégyen az, amit az eltelt nyolc év hozott az ország fejére, ám 27 nappal a választások előtt "ne féljük kimondani: mi most megkaptuk a lehetőséget", csak fel kell tenni a pontot az i-re. Arra a kérdésre, hogy vajon képesek lesznek-e rá, a tömeg hangos "igennel" válaszolt.
   
Orbán Viktor rámutatott, a helyzet nem könnyű, hiszen az ország nagyon rossz állapotban van, beteg és gyenge a teste: "kómába esett a gazdaság, tántorog az állam, a kormányzás az utolsókat rúgja, elborzasztó állapotok az egészségügyben, a közbiztonság megadta magát". Ráadásul - folytatta - a civilizációnk jövője is bizonytalan, a nyugati gazdaság recseg-ropog, újabb válság előérzete nyomasztja a világot.
   
A magyarok azonban nem olyanok, amilyennek ma mutatják magukat, ez csak egy "csúf fertőzés: a kommunizmussal és a megszállással behurcolt váltóláz" - emelte ki. Szerinte ettől látszik meggyötörtnek, becstelennek és javíthatatlannak a világ.
   
Pedig Magyarországnak tehetsége van a sikerhez - hangsúlyozta, hozzátéve: az emberek ma sem akarnak lemondani arról, hogy magyarok, arra vágynak, hogy ismét jó legyen magyarnak lenni, "ezért akar ma mindenki változást".
   
A Fidesz nagy útra készül - szögezte le Orbán Viktor azzal, hogy pártja hiszi: jó kormányzással le lehet győzni a munkanélküliséget, talpra lehet állítani a gazdaságot, meg lehet menteni az egészségügyet, újra rendet és közbiztonságot lehet teremteni, meg lehet védeni a családok, idős emberek biztonságát is. Hozzátette: kellenek gyors, alapos, szigorú intézkedések, hogy legyen elég munkahely, rend, tisztesség és tudás.
   
A sikeres kormányzás önmagában kevés, több kell, le kell ereszkedni a bajok gyökeréhez - emelte ki a pártelnök, aki szerint szembe kell nézni a "romlottsággal, az elcsábítottsággal, a fonákjára fordított eszmékkel, a butasággal és a közömbösséggel".
   
Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy az ország felül tudjon emelkedni bajain, igazi megújulásra van szükség, és arra, hogy "minden magyar először magában zabolázza meg a romlottságra való hajlamot", és magában hajtsa végre azt a gyökeres változást, amellyel végérvényesen a becsület, a haza, a szorgalom és a tudás mellé állunk.
   
Csak ezzel kezdődhet el az igazi változás, hazánk belső szellemi, erkölcsi rendjének helyreállítása, ez a munka vár most a Fideszre - emelte ki.
   
Ezért - fűzte hozzá - április 11-én nemcsak képviselőket, miniszterelnököt, kormányt, hanem többet fogunk választani, a "befuccsolt jelen helyett jövőt" választhatunk magunknak, személyes és közös jövőt.
   
A Fidesz elnöke úgy vélekedett: ma egyetlen politikai erő jelenthet reményt Magyarország számára, s ez a Fidesz; csak a Fidesz képes "elgörgetni a megújulás útját eltorlaszoló súlyos sziklatömböket", képes véghez vinni a törvényes elszámoltatást, helyreállítani a demokratikus normákat, és tudja visszaszerezni hazánk nemzetközi tekintélyét.

Orbán Viktor beszédét nem a szokásos "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" szlogennel, hanem az "Itt az idő, Magyarország, itt az idő, magyarok!" felkiáltással zárta.

OLDALTÖRÉS: 2. Navracsics: a Fidesz hosszú útra indul, Kósa: nincs más választás, mint a szabadság

Navracsics Tibor szerint a Fidesznek az áprilisi választás nem végcél; a párt hosszú útra indul, ennek végcélja, hogy Magyarország szabad, erős, független, virágzó ország legyen, ahol mindenki megtalálja a számítását. Kósa Lajos a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy nincs más választás, mint a szabadság.

Navracsics Tibor szerint a Fidesznek az áprilisi választás nem végcél; a párt hosszú útra indul, ennek végcélja, hogy Magyarország szabad, erős, független, virágzó ország legyen, ahol mindenki megtalálja a számítását. Kósa Lajos a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy nincs más választás, mint a szabadság.

Navracsics Tibor szerint a Fidesznek az áprilisi választás nem végcél; a párt hosszú útra indul, ennek végcélja, hogy Magyarország szabad, erős, független, virágzó ország legyen, ahol mindenki megtalálja a számítását. Kósa Lajos a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy nincs más választás, mint a szabadság.

A Fidesz frakcióvezetője hétfőn a párt fővárosi március 15-i megemlékezésén, kampánynyitó nagygyűlésén azt mondta: Magyarországon mindenkinek meg kell találnia a számítását, függetlenül attól, hogy jobboldali, vagy nem, "magyar, vagy cigány".
   
Kijelentette: a Fidesz lezár egy szomorú, bukásokkal, kudarcokkal teli fejezetet, amely a modern magyar demokrácia legnehezebb 8 éve volt.
   
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "többen vagyunk, mint ahogy a szocialisták szeretnék, de még elkeserítőbb tény, hogy ennél is sokkal többen leszünk április 11-én és 25-én, és akkor nagyon el fognak keseredni a szocialisták, mert mi innen hosszú útra indulunk".
   
A Fidesz, reményei szerint, megnyit egy hosszú, a gyarapodást, a felvirágzás és minden magyar polgár elégedettségét hozó új fejezetet - fejtette ki.
   
A szocialisták, akik a Fidesztől örökül vették át az ország irányítását, nem jól sáfárkodtak a rájuk bízott vagyonnal, a nemzet sorsával - tette hozzá - pedig "mi mindent beleadtunk", hogy az ország, a nemzet sikeres legyen, hogy minden magyar, a határon belül, azon túl, méltán büszke lehessen arra, a magyar nemzetközösség része.
   
Navracsics Tibor szerint a szocialisták kitagadtak sok magyart a nemzet közösségéből; megtanították, hogy milyen kicsinek lenni, kudarcok között élni, milyen az, amikor a környező nemzetek viccelődnek rajtunk.
   
A politikus kijelentette: le kell zárni ezt a fejezetet, ezt a Fidesznek kell megtennie, mert ez a párt ma Magyarországon a "legerősebb politikai közösség". Hozzátette: nekik kell magukra vállalniuk Magyarország talpra állítását, és talpra is fog állni, ismét Európa vezető nemzetei között lehet, csak jó kormányra van szüksége.
   
A Fidesz a választások április 11-i első és 25-i második fordulóját közbeeső állomásnak tartja, csak a választópolgárok felhatalmazásával alakít kormányt, és alakítja az ország jövőjét - szögezte le.
   
Kósa Lajos, a párt alelnöke arról beszélt, hogy nincs más választás: szabadság, és nem erőszak, nem ribillió.
   
A politikus kiemelte, a szabadság a jog uralma, ha jog van Magyarországon, szabadság is van, és nincsenek bűnözők. A jog utoléri a bűnözőket, hiába kapaszkodnak mentelmi jogokért, kiváltságokért, senki nem menekülhet el a törvények elől egy szabad országban - mondta Kósa Lajos, akinek szavait taps fogadta.
   
Kiemelte: 1848 törvényes forradalom volt, nem az erőszakot hirdették, hanem a szabadságot, a rendet, és a törvényességet.
   
Mint mondta: akkor a nemzet legjobbjai kiálltak a szabadságunkért, kiálltak a rendért, nem törni, zúzni akartak, nem indulatból dolgozni, hiszen "tudjuk, az indulat, a szélsőséges indulatok nem tudnak építeni". Ezt a közelmúltból is tudhatjuk - folytatta. Példaként említette a televízió székházának 2006-os ostromát, úgy fogalmazott: az egyik szélsőség elkótyavetyéli, a másik felgyújtja, építeni egyik sem építi. Építeni csak törvényes rend alapján lehet - mondta.
   
A Fidesz alelnöke az 1848. áprilisi törvényekre utalva felidézte: azokat április 11-én hirdették ki. Április 11-e az a nap, amikor a rendre, a szabadságra, a törvényekre támaszkodó magyar politikai közösség kivívta a polgári demokráciát Magyarországnak.
   
Április 11-e a mi napunk, ezt a napot soha nem lehetett kitörölni a magyar alkotmányosságból - mutatott rá Kósa Lajos. Április 11-én győztünk, mindannyian mi magyarok, s április 11-én ezért győznünk kell - tette hozzá a fideszes politikus utalva az országgyűlési választások első fordulójára.
   
Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847-1848) elfogadott és V. Ferdinánd által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, és ezzel új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá alakította.