Egy tiltott szerelem balladája - Varázsos táncszínházi bemutatóval ünnepeltek Bükön

Ez a néhány sor maradt meg csupán a két fiatal szerelméből: Alsóbükön Veron selyembe, bársonyba, Felsőbükön Jóska rongyos nyoszolyába. Ugyanazon órán jöttek a világra. Gyászos végzetüket csak az Isten látta. Alsóbüki leány nem Felsőbükre való, selyem szép szoknyája nem harmatba való. Felsőbüki legény Alsóbükre nem kell. Ez a törvény erre, tudja minden ember. Ennyi is elég volt ahhoz, hogy gyönyörű szerelmüket rekonstruálják az alkotók. Az alsóbüki gazdag lány együtt nő fel a felsőbüki szegény fiúval. A kényszerházasságok idején szó sem lehetett arról, hogy a szerelmesek együtt öregedjenek meg.

Az előadás előtti percekben nagy az izgalom. Egy csokornyi sapkás kislegény, akárha A Pál utcai fiúkból, kis piros labdacsokat dobálnak a magasba. Nagy Gergely elém ugrik, én leszek a kis Barna Jóska mondja, és elszalad megmutatni, hogy Pálmai Kristóf is ezt a szerepet játssza. Veront, szerelmét és a gazdag fiút, Udvardi Jánost is több szereplő kelti életre. Kis gyerekkortól a felnőtté válásig kísérhetjük figyelemmel a hősök sorsát.  A takarásban fekete leplekbe burkolva várakoznak a párkák, arcukon festés, ajkuk fekete a rúzstól. Nene, a mesélő, az előadás ötletgazdája, H. Nagy Katalin rendező csendesen egyeztet a táncosokkal, mert mindennek tökéletesnek kell lennie. Suttogásában is meseszép a hangja. Utánozhatatlan, régről ismerős. A Boglya Népzenei Együttes már a színpadról integet, rengeteget dolgoztak, hogy a tájegység dallamai megidézzék a kor hangulatát. A keverőpultnál Horváth Győző koreográfus és rendezőasszisztens a fényt próbálja beállíttatni. A nézőtéren feszült figyelem, rengeteg vendég, köztük Horváth János Gedi, a táncegyüttes alapítója, aki felhívja a figyelmünket a november 7-ére meghirdetett nagy Ungaresca-előadásra. Ígérjük, ott leszünk.

Az előadás történetét Katalin meséli el, megtudjuk, mivel a település idén ünnepli 750. születésnapját, erre az alkalomra készült a gyönyörű táncszínházi előadás. A városvezetés méltóképpen szerette volna megünnepelni a jubileumot, így felkérte az Ungaresca Táncegyüttest, készítsen egy egyórás előadást, amely kötődik a büki hagyományokhoz. A produkció rendezője, H. Nagy Katalin, a Mesebolt Bábszínház volt igazgatója, aki ezer szállal kötődik a nagy múltú táncegyütteshez, úgy döntött, olyan folklór anyagot kellene feldolgozni, amelyre méltán lehetnek büszkék a bükiek. A rendező elmondta, hosszasan gondolkodtak, vajon milyen szövegkönyv alapján kezdjék el a munkát. Köztudottan egyetlen büki verbunk van csupán, végül Tóth Tamás, a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója talált egy szép történetet. A néprajzkutató Dömötör Sándor írt előszót egy büki kiadványhoz, amely Szalai Veronka balladájáról beszélt. A jómódú lány beleszeretett a szegény Barna Jóskába. Veront persze gazdag vőlegényhez adták. Katalin szerint a néhány sornyi forrásszöveget muszáj volt rendesen megírni, így Kocsis Rozi, a Vaskakas Bábszínház igazgatója és dramaturgja veretes szép szöveget készített a néhány sornyi szövegemlékből.

Az előadás a lány siratásával kezdődik és azzal is ér véget, a mese több ponton kapcsolódik a település történetéhez és persze a falusi mindennapok lassú ritmusához illeszkedve bemutatja, milyen az élet a fonóban, az aratás utáni bálon. Népi motívumok kacskaringói mögül tűnik fel a fény, akár a dervisek forognak a párkák, közben szól a gyönyörű dallam. A Boglya Népzenei Együttes a régióból gyűjtött zenei hagyományhoz illeszkedve szerzett zenét az előadáshoz. A produkcióban felléptek az Ungaresca táncosai, a Dr. Pesovár AMI csoportjai, a Sok-Szín Pad Társulat, a büki Keltike Népdalkör és a Tavaszi Szél Citerazenekar. Koreográfusok: Horváth Győző, Csollányné H. Krisztina, Csollány Csaba. Az előadás képi világa varázslatos, a hősök életét gyerekkortól kísérhetjük figyelemmel. A látványtervet Meláth Szilvia és Csollány Csaba készítette. A szövegemlék szerint a törvény az törvény, de réges-rég tudja minden ember, hogy a szerelem meg mindent legyőz.