2017.08.04. 16:40
Vépre érkeztek nosztalgialátogatásra
VÉP - Zánkai nyaralójukból utaztak át Vépre egy kicsit nosztalgiázni dr. Zmertych Aurél, egykori körorvos unokái és családjaik. A ház, ahol a lányok nyaraikat töltötték, most gondozási központ.
- Ott volt a spejz, az volt a nagypapáék fürdőszobája, az meg a konyha - mutatta lelkesen Kata Simon, a néhai dr. Zmertych Aurél unokája gyerekeinek és férjének az egykori orvosi szolgálati lakás helyiségeit. Dr. Zmertych Aurél 1939 és 1982 között élt és dolgozott az épületben körorvosként, belgyógyász szakorvos, fogorvos és szülészorvos is volt egyben. Az ő rendelőjét és szolgálati lakását alakították át még 2004-ben, itt kezdett működni az idősek klubja, és ez ad helyet a mostani gondozási központnak.
A tavaly szeptemberi névadó ünnepségre nem tudott elmenni Kata és a testvére, Sára, most bepótolták a látogatást. Nem csak ketten jöttek, egész kompánia érkezett látogatóba. Velük tartott édesanyjuk, a vépiek körében nagyra becsült doktor úr fiának, Ivánnak a felesége, valamint Kata férje, Michael és a gyerekeik, Matthew, Mia és Will. Kiderült, imádnak Magyarországon lenni, a zánkai nyaralót azért vásárolták, hogy a család világban szétszóródott tagjai rendszeresen visszajárhassanak találkozni abba az országba, ahol olyan sok időt töltöttek régen. Katáék most Boston mellett élnek, Sára és az édesanyjuk Londonban.
Kata Simon (középen) mellett a gyermekei, édesanyja és testvére, Sára, miután megtalálták a nagypapa, néhai dr. Zmertych Aurél körorvos táskáját. Az asztalon orvosi kellékek, nekik szép emlékek Fotó: Tóth Kata
Kata és Sára szülei a brit fővárosban telepedtek le, a lányok is ott cseperedtek, de kilenc hónapos koruktól Vépen, a nagyszülőknél töltötték a nyarakat. Szerettek itt lenni, minden az állandóságról és a biztonságról szólt, még az ajtó is ugyanúgy nyikorgott minden évben, mondták nevetve. Nagy társasági életet éltek a nagyszüleik, a zene, a politika, a beszélgetés, a vendéglátás mindennaposak voltak náluk, és ezt vitték tovább az ő szüleik is, így emlékeztek.
A központban jót beszélgettek az idős gondozottakkal, sokakkal ismerősként üdvözölték egymást, régi történetek kerültek elő. A kapcsolattartást mostantól nem bízzák a véletlenre, címet cseréltek a vépiekkel a Zmertych-unokák.
