Kő és vers

Kihűlő kőzetrétegek címmel rendez szimpóziumot Lanczkor Gábor költészetéről a celli Kresznerics Könyvtár és a Fiatal Írók Szövetsége. A könyvtári előadások után: zenés performansz a Ság hegyen. De mi köze van a vulkanikus eredetű hegy rétegzettségének a „sági" Lanckor-versek - egyáltalán: a nyelv - rétegzettségéhez? Hol rejtőzik és hol tárul föl a személyesség? „Erős benyomásunk lehet, hogy a Ság-versek folytonosan a vulkán-lét és bánya-lét közti átkapcsolódások, képzetkikölcsönzések és közvetítések helyeként tudósítanak magukról", mondja az esemény ajánlója. A szimpóziumon két irodalomtörténész: Harmath Artemisz és Németh Zoltán, valamint Lanczkor Gábor és jeles pályatársai: Térey János és Korpa Tamás jutnak szóhoz április 29-én (szombat) 14 órától. Az esemény a Ság hegyen, a zárul: Lanczkor Gábor zenés performansszal áldoz „a sokat látott tanúhegy" szellemének.

A celli látogatás egyébként egy tavaly útnak indított FISZ-sorozat része: minden alkalommal egy kortárs szerző meg egy költemény (vagy „műcsoport", esetleg kötet) áll az érdeklődés fókuszában; mindig speciális, az „ihlet" forrásaként szolgáló helyszíneken: „Az inspirációt nyújtó, átlelkesítő hely ilyetén újralelkesítéseként."

A sorozatban elsőként Térey János Zártkert című poémáját a Térey család Debrecen melletti, egykori családi kertjében tárgyalták; a második alkalom apropóját Győrffy Ákos A hegyi füzet című műve adta a börzsönyi Kisinóczi Turistaházban. A harmadik FISZ-szimóziumnak a marosvásárhelyi színház adott helyet Kovács András Ferenc teátrumi poémái okán.

És most következik a „Kihűlő kőzetrétegek" szimpózium: a Kresznerics könyvtárban és a Ság hegyen.