A legnépszerűbb magyar focicsapatok: FTC, Debrecen, Újpest, Vasas

Az Alt Media Kommunikációs Kft-nek az MTI-hez eljuttatott tanulmánya leszögezi, hogy az - amúgy 2,5 millió érdeklődőt magában foglaló - lakosság egynegyede drukkol kedvenc klubjának, így az NB I-ben szereplő 16 együttes összesen kétmillió ember figyelmén osztozik. (A hívek kevesebb mint egytizede több csapatnak is szurkol.) Ez még úgy is jelentős tömegbázist jelent, ha az esetek többségében ez a figyelem sokszor rendszertelen vagy felületes.
 
A bajnokság iránt érdeklődő csaknem 2,5 millió felnőttnek csak 59 százaléka vallja magát valamelyik egyesület elkötelezett szurkolójának (ez mintegy 1,5 mililó fő). Hozzájuk csatlakozik az a félmillió ember, akit ugyan egyáltalán nem foglalkoztat az NB I - azaz elvileg a lakosság 68 százalékát kitevő "immunisak" közé tartozik -, mégis egy bizonyos csapatért szorít. Utóbbi jelenséget főként a szurkolói kötődéseket befolyásoló szocializációs hatások magyarázhatják.

Az elemzés kitér arra, hogy a hazai első osztályú meccsek televíziós vagy helyszíni nézői között 90 százalék felett van azok aránya, akik valamelyik gárda szurkolóihoz sorolják magukat, 6-10 százalék ugyanakkor érdekes módon semlegesnek vallja magát. A csak a jelentősebb találkozókra odafigyelő (tévé)nézők 39 százaléka úgy ül le a meccsek elé, hogy nem híve egyik magyar együttesnek sem.

Ami a hovatartozást illeti, az Alt Media vizsgálatából kiderül: a bajnokság iránt érdeklődők több mint egyharmada vagy a Ferencvárosnak vagy a Debreceni VSC-nek szurkol. A két legnépszerűbb magyar klub hazai drukkereinek a száma azonban messze elmarad az egymillió főtől, ezt a szintet a két csapat táboraegyüttvéve éri csak el. A legtöbb rajongója az FTC-nek van, jelenleg mintegy 600 ezer felnőtt vallja magát fradistának. A Loki mintegy 450 ezer szurkolót tudhat magáénak, míg az Újpest és a Vasas sikeréért nagyjából 150-150 ezren szorítanak. A legszerényebb támogatottsággal (30 ezer fő alatt) a Kaposvár, a Paks, a Kecskemét és a Pápa rendelkezik.

Területi megoszlás szempontjából érdekes, hogy a Vasas-tábornak csak több mint egyharmada, míg a Ferencváros-híveknek kevesebb mint ötöde él Budapesten. Az Újpest esetében még alacsonyabb a helybéli drukkerek aránya. A legnépszerűbb vidéki csapat, a DVSC drukkereinek többsége (83 százalék) sem helyben, a hajdúsági megyeszékhelyen él.

A legnépszerűbb magyar csapatok táborainak korösszetétele alapvetően eltér, ami a szocializációs tényezők mellett az egyesületek aktuális, néhány évre vagy néhány évtizedre visszanyúló eredményességével áll összefüggésben. Az utóbbi tíz év legsikeresebb klubjának, a Debrecennek a támogatottsága lényegesen magasabb a 40 évesnél fiatalabbak körében, míg a virágkorát több évtizeddel ezelőtt megélő Vasas híveinek közel fele 60 éves is elmúlt már. A fiatalabb generációk jelenléte az újpesti táborban is az átlagnál jobban érzékelhető, az FTC bázisának jellegzetes vonása ugyanakkor a 30 évesnél ifjabbak feltűnő hiánya.

A bajnoki küzdelmek iránt érdeklődő nők 14 százalékának kedvenc együttese is van, és a Ferencváros, illetve Debrecen az átlagnál jóval nagyobb mértékben támaszkodhat női rajongóira.

Szurkol-e egy bizonyos csapatnak?

teljes népesség: 76 százalék nem, 24 százalék igen
NB I iránt érdeklődők: 41 nem, 59 igen
NB I-re "immunisak": 93 nem, 7 igen
    
Kedvenc csapatok megnevezésének gyakorisága (NB I-érdeklődők/teljes népesség):

Ferencváros: 19 százalék/8 százalék
Debrecen: 13/6
Újpest, Vasas: 5/2
Győr, Honvéd, Diósgyőr: 3/1
Videoton, Haladás, Nyíregyháza: 2/1
MTK: 1/1
Zalaegerszeg/Kaposvár/Paks: 1/0
    
Szurkolótáborok megoszlása lakóhely szerint:

Ferencváros: 16 százalék a csapat székhelyén/84 százalék más településen él
DVSC: 17/83
Újpest: 11/89
Vasas: 39/61
    
A legnépszerűbb csapatok szurkolótábora korcsoportok szerint:

Ferencváros: 18-29 éves 8 százalék, 30-39 éves 16 százalék, 40-49 éves 23 százalék, 50-59 éves 28 százalék, 60 évesnél idősebb 25 százalék
DVSC: 17, 23, 12, 16, 32
Újpest: 22, 11, 17, 39, 11
Vasas: 16, 5, 5, 26, 48
    
A csapatok szurkolotáborának becsült mérete:

Ferencváros: 580-630 ezer fő
DVSC: 440-480
Újpest, Vasas: 140-150
Győr, Honvéd, Diósgyőr: 80-90
MTK, Videoton, Haladás, Nyíregyháza, Zalaegerszeg: 40-60
Kaposvár, Paks, Kecskemét, Pápa: 30 alatt
    
A szurkolótáborok megoszlása nemek szerint:

Ferencváros: 64 százalék férfi/36 százalék nő
DVSC: 58/42
Újpest: 78/22
Vasas: 89/11

OLDALTÖRÉS: 2,5 millió embert érdekel a magyar bajnokság

2,5 millió embert érdekel a magyar bajnokság

2,5 millió embert érdekel a magyar bajnokság

2,5 millió embert érdekel a magyar bajnokság

Egy márciusi felmérés szerint csaknem két és fél millióra tehető azoknak a felnőtteknek a száma Magyarországon, akiket érdekelnek az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság történései.

Az Alt Media Kommunikációs Kft-nek az MTI-hez eljuttatott tanulmánya ugyanakkor rámutat, hogy csak mintegy 400 ezer ember nézi meg rendszeresen az NB I mérkőzéseit a helyszínen vagy a televízióban, ez a 18 évnél idősebb lakosság alig öt százalékát teszi ki.

Ennél lényegesen nagyobb azoknak a száma, akik figyelemmel kísérik a hazai pontvadászat eredményeit, de soha nem járnak meccsekre, és a tévében is csak a legfontosabb találkozókat tekintik meg: esetükben nagyjából 1,2 millió érdeklődőről van szó. A futballnézők "alkalmi tartalékát" jelentheti a felnőtt lakosság további egytizede - azaz mintegy 800 ezer ember -, akiket saját elmondásuk szerint foglalkoztat ugyan a bajnokság, de csak futólag figyelnek oda az eredményekre. Mindez összesen a népesség 32 százalékát teszi ki, a maradék 68 százalék nem érdeklődik a honi labdarúgás iránt.

Az ezer főt érintő, országosan reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a futball továbbra is férfi sportágnak számít, mivel noha az érdeklődők aránya a nők esetében sem tekinthető alacsonynak (22 százalék), lényegesen elmarad a férfiakra jellemző szinttől (44 százalék). Ezzel együtt a megkérdezett férfiaknak csupán nyolc százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindig megnézi az élvonalbeli találkozókat a tévében, esetleg ki is megy rájuk.
 
Az első osztály küzdelmei iránti érdeklődés mértéke a legfiatalabb felnőttek körében az átlagnál alacsonyabb (24 százalék), az 50 év felettieknél viszont az átlagnál magasabb (38 százalék). Az elemzés ennélfogva megállapítja, hogy a magyar társadalomban - ha jelenlegi futballállapotok minőségileg nem változnak - várhatóan tovább csökken majd az NB I eseményeinek követése.

Sportközgazdászok gyakran hivatkoznak arra, hogy a főváros élvonalbeli klubjai lényegesen nehezebb helyzetben vannak a helyi közösségek figyelmének felkeltésekor, mint a vidéki településeken működő vetélytársaik, a budapesti programok és rendezvények kínálata ugyanis jóval szélesebb. Az Alt Media felmérése igazolja ezt a felfogást, mivel a futball iránt érdeklődők aránya az átlagnál lényegesen alacsonyabb a fővárosban (21 százalék), a kisebb városokban ugyanakkor sokkal magasabb (40 százalék). Igaz, mindez számszerűen Budapesten még így is 200-250 ezer - legalább passzív - érdeklődőt jelent, ami nagyjából megfelel a második legnagyobb magyar város, Debrecen teljes népességének.

Az élvonalbeli labdarúgás iránti érdeklődés Magyarországon:

- nem érdekli: 68 százalék
- az eredményeket figyeli, de a meccseket nem nézi meg: 11 százalék
- a fontosabb meccseket megnézi, de csak tévében: 16 százalék
- a tévében mindig nézi a meccseket, néha ki is megy: 3 százalék
- rendszeresen jár mérkőzésekre: 2 százalék
    
  A válaszadók megoszlása demográfiai, szociológiai szempontból:
(igen = részben vagy teljes egészében odafigyel, nem = nem érdekli)

18-29 évesek: 24 százalék igen, 76 százalék nem
30-39 évesek: 32 igen, 68 nem
40-49 évesek: 29 igen, 71 nem
50-59 évesek: 36 igen, 64 nem
60 év felettiek: 39 igen, 61 nem
   
férfiak: 44 igen, 56 nem
nők: 22 igen, 78 nem
   
Budapest: 21 igen, 79 nem
megyei jogú városok: 30 igen, 70 nem
városok: 40 igen, 60 nem
községek: 32 igen, 68 nem