A Szabadság tere: Közép-Európa legnagyobb kisvárosi központját adták át Körmenden

Több éves tervezés, egyeztetés, módosítás és pályáztatás után indulhatott el a Szabadság tér átépítése. A belvárosnak új fazont adó központ átszabása Sólyom Miklós építészre és csapatára várt. A koncepció azt tükrözte,  hogy az átalakítás során meg kell mutatni a régi, de impozáns épületet, s ezzel felidézni azt hangulatot, amelyet  a város büszke és érdemes elődeitől, a Batthyányaktól örökölt.

Sikerült. Erre a csütörtöki avatón több mint ezer érdeklődő szolgáltatott példát.  A múlt századelői, Kossuth szobor avatásán megjelent az akkori miniszterelnök, Kossuth Ferenc is, most jóval szerényebb volt  a protokoll. De ezt nem bánta senki, hiszen a lényeg az elvégzett munka, a késztermék, a tér a birtokba vétele volt.

Ünnepi szentmisével indult az avató, amelyen részt vett dr. Veres András megyés püspök is. Ezt követően fáklyások vonultak a térre, ahol már több százan meóztak, ellenőrizték a minőséget. Két kiskamasz nyüstölte a frissen ültetett bokrokat, több felnőtt is rájuk szólt: ne tegyétek, ez itt mindenkié.

Látható volt az arcokon az öröm és az az érzés, amit  felemelőnek nevezhetnénk. Nem is csoda: a kivitelező ZÁÉV Közép-Európa legnagyobb kisvárosi terét alkotta meg. A tervezők jóvoltából a közvilágítás különleges  fénykörrel vonta be a teret, a régi gazdatiszti ház még mai kopottságában is ragyogott. Az avatást egybekötötték boldog Batthyány-Strattmann László születésének 140.  és a városi kiváltságlevél kiadásának 766. évfordulójával.

Erre is emlékezett az ünnepség  szónoka, Bebes István polgármester, aki mindvégig szívügyének tekintette a tér átépítését.  Méltatta IV. Béla, a második honalapító király érdemeit, majd a kiváló szemészorvosról, a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóról szólt. Kiemelte: az a fajta magatartás és nemzeti elkötelezettség, amely a királyt, majd jóval később Körmend vezetőit, közte a Batthyány családot  jellemezte, erőt ad a ma gondjainak leküzdéséhez.

- Minden kezdetben ott egy újabb kudarc csírája, de ez nem mentség arra, hogy el se kezdjük a munkát: ezen tér átépítése óriási  kihívás volt számunkra. Mindazok számára, akik már a rendszerváltás óta dédelgették e tervet.  Sok nehézség, buktató után most ünnepelhetünk: a város Szabadság tere a polgároké - hallottuk.

A szónok kitért az elődök munkásságára, megemlítve: a teret korábban Piac és Batthyány Fülöp térnek is nevezték. Ez utóbbi férfiú  50 ezer arany forinttal  járult  hozzá a Magyar Tudományos Akadémia alapításához. Amit tett, az ma is hat,  mondhatni dolgozik. Hiszen az Akadémia él, az ország vezető szellemi ereje. Méltó hozzá e tér, amely  szilárd  erkölcsiséget tükröz.

Az avatón köszöntötte a helyieket és gratulált a térhez Manninger Jenő, a zalai közgyűlés elnöke. Veres András püspök megáldotta a Mária-szobrot és a teret, majd kultúrműsorral, tűzijátékkal zártak. 

A TÉR  ÁTÉPÍTÉSE 1990-TŐL  TÉMA VOLT

Amint arra  Bebes István is utalt, a több száz milliós, az unió által  támogatott beruházás ötlete már az első  önkormányzat idején felmerült. Később jegelték, így maradt  a fákkal és bokrokkal szinte átláthatatlanul benőtt központ. Aztán 2002-ben szándéknyilatkozatot fogadtak el, amit  az akkori városvezető, Honfi József mellett a polgármester-jelöltek, közte Bebes István szignált. Ellenjegyezte Ipkovich György, Körmend akkori  jogi képviselője. Ebben fektették le az átépítés alapelveit.