Az Orbán-kormány tervei: 10 százalékos társasági adó, családi adózás

- Költségvetési felügyelőket küldenek ki a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, köztük azokhoz is, amelyek eddig intézményi autonómiát élveztek.

- A kormány 2010. december 31-ig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot.

- Orbán Viktor felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot és kezdeményezzen tárgyalást az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal.

 - Vezessék be a másodlagos élelmiszervizsgálatot, hogy "ne áramolhasson be Európa élemiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra".

- A kormány meg akarja állítani a devizahitelek terjedését, ezért azt javasolja, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forint alapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető.

- Bevezetik a bankadót: a bankok, biztosítótársaságok és pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetést emeljék 13-ról 200 milliárd forintra. A kormány tárgyalásokat kezd a bankok képviselőivel, hogy a "bankadót", milyen adóalapra vetítsék ki, milyen arányú legyen a megosztása a bankok, biztosítók, lízingcégek között; Orbán Viktor közlése szerint a bankadót három évre vezetnék be és ennyi idő alatt vezetnék ki a rendszerből, ennek lépéseiről meg kell állapodni a kormánynak és a bankrendszernek.

- Az állami vállaltoknál működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra csökken; a 636 felügyelőbizottsági helyből 450 marad.

- Az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben; közölte azt is: elrendeli a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent.

- Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből.

- Havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont bevezetését javasolják  az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a nemzeti bankot is.

- Az állam 120 milliárd forintot takarít meg "saját magán"; Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban négy intézkedést sorolt fel kedden: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és a feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

- A  pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal.

 - Orbán Viktor azt javasolja, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal.

- A kormány külön előterjesztést készít az európai uniós források radiális átrendezésére a kis- és közepes vállalkozások (kkv) javára.

- A kormány azt javasolja, a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítsék.

- Orbán  azt javasolta, hogy fogadják meg a történelmi egyházak és karitatív szervezetek kérését, és tegyék újra áfamentessé az adományozást.

- Az ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia és adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlathoz való jogot .

- Orbán Viktor kormányfő azt javasolja, hogy az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás feltételeit helyezzék hatályon kívül, és térjenek vissza a korábbira, amely kevésbé volt rossz, majd "térjünk át egy újra".

- Be kell vezetni az adózás alá nem vont kereset fogalmát és aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, akkor ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni .

 - Az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs.

- A  vérszerinti egyenes ági rokonoknál az államnak sem illeték, sem adóbeszedés tekintetében semmi keresnivalója nincs.

-  A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz úgynevezett kisadó eltörölését javasolta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben, amikor a kormány gazdasági akciótervét ismertette.

- Egykulcsos családi jövedelemadózás bevezetését javasolja a kormány, erre két év alatt állna át az ország, ennyi idő alatt kivezetik az adórendszerből az adójóváírás intézményét.

- Cégek nyereség után fizetendő társasági adója 19-ről 10 százalékra csökken évi 500 millió forintos nyereség alatt.

OLDALTÖRÉS: Orbán: fokozatosan terhelnénk rá az egy adókulcsot a minimálbérre

Orbán: fokozatosan terhelnénk rá az egy adókulcsot a minimálbérre

Idén még nem érintik a minimálbér adómentességét a kormány gazdasági akciótervének részeként kedden bejelentett intézkedések, de Orbán Viktor kabinetje várhatóan fokozatosan bevezeti a minimálbér adóterhelését.

A miniszterelnök az MTI-nek a minimálbérre vonatkozó kérdésére - az akciótervet ismertető keddi parlamenti beszéde és viszonválasza után, az Országházból távozóban - annyit mondott: fokozatosan, két éven belül, azaz 2012 január elsejéig kell bevezetni az új rendszert, hogy "folyamatosan vezessük ki az adójóváírást, és folyamatosan terheljük rá a minimálbérre az egy kulcsot".

Orbán Viktor a gazdasági akciótervet ismertetve a parlamentben azt mondta, egykulcsos családi jövedelemadó bevezetését tervezik, amelyre két év alatt állna át az ország úgy, hogy ennyi idő alatt 1,3 millió munkavállalót vonnak be az adórendszerbe, és ennyi idő alatt kivezetik a rendszerből az adójóváírás intézményét. Indítványozta, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs.

"Ennek az adórendszernek mindenki nyertese lesz, az átállás pedig fokozatosan, a teherbíró képességnek megfelelő ütemben történik majd" - jelentette ki a kormányfő.

Az MTI megszólaltatta Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is, aki annyit közölt: a kormány kedden bejelentett intézkedési tervei legkorábban a jövő évtől érinthetik a minimálbér adómentességét. 

OLDALTÖRÉS: Lendvai: Orbán adótervei a szegények elleni, a gazdagok melletti lépéseket tartalmaznak

Lendvai: Orbán adótervei a szegények elleni, a gazdagok melletti lépéseket tartalmaznak

Lendvai Ildikó szerint Orbán Viktor akcióterve akciókat tartalmaz a szegények ellen, a gazdagok védelmében.

Az MSZP leköszönő elnöke kedden az Országgyűlésben a miniszterelnök bejelentését követően úgy reagált újságíróknak, hogy az akcióterv akciókat tartalmaz mindenki ellen, aki elhitte a Fidesz hazug ígéreteit, és néhány olyan akció is szerepel benne, amely leginkább a fideszes politikusok elmúlt heti kártételét kívánja helyrehozni.

A szocialista politikus szerint a felvázolt adórendszer olyan jövedelem-átcsoportosítást kezdeményez, amiben a kiskeresetűek ez után többet fizetnek, a nagykeresetűek pedig kevesebbet: megadóztatják a minimálbért, eltörlik a magas jövedelmek felső kulcsát; az évi 15 millió forint felett keresők pedig örülhetnek, ők fognak kevesebbet fizetni.

"A forradalmi adócsökkentésről kiderült, hogy azt jelenti, a jelenleg 17 százalékos kulcs 16 százalékra csökken, szép forradalom, egy százalék kedvezmény azoknak, akik az alsó kulcs szerint fizetnek, ezt negatív módon kompenzálja a minimálbér adómentességének eltörlése" - fogalmazott.

A gazdagoknak kedvez az is, hogy ezentúl az oligarchák teljes vagyonukat örökösödési adó- és illetékmentesen hagyományozhatják örököseikre - tette hozzá a távozó pártelnök.

Közölte: az adórendszerben a "fordított Robin Hood" jelentkezik, azaz, ha szegény vagy fizess többet, ha gazdag, fizess kevesebbet.

A közszféráról azt mondta: a működési költségek 15 százalékkal való csökkentése azt jelenti, hogy a szférában dolgozók 15 százalékát elbocsátják. A kormánytisztviselőket indoklás nélkül, 2 havi végkielégítéssel bocsátják majd el - húzta alá.

Lendvai Ildikó közölte: az MSZP a kiadások csökkentését akár még támogatni is tudja, de a hazugságot le kell leplezni.

OLDALTÖRÉS: Három adólépés július 1-től lép hatályba

 Három adólépés július 1-től lép hatályba

Három, a miniszterelnök által bejelentett adóváltozás július 1-től lép hatályba - tudta meg az MTI kormányzati forrásból kedden.

Az MTI értesülése szerint július 1-től szűnne meg a  kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadó. Ekkortól csökkenne a cégek nyereség után fizetendő társasági adója 19-ről 10 százalékra évi 500 millió forintos nyereség alatt.

Július 1-től lépne hatályba a banki nyereségadó is. Erről Orbán Viktor kormányfő a parlamenti beszédében azt mondta: a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetésének mértékét emeljék 13-ról idén 200 milliárd forintra.

A banki nyereségadó, valamint az állami tervezett 120 milliárd forintos megtakarítás, illetve az idei évtől működő, az állami bértömeg legalább 15 százalékos csökkentésből -  ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent - hozzávetőleg 350 milliárd forintos mozgásteret biztosít a kormány számára. 

A 120 milliárd forintos spórolást a következő lépésekkel biztosítaná a kabinet: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, valamint a külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

Jövő év január 1-től indulna a "családi típusú egykulcsos" személyi jövedelemadó rendszere. A minimálbért "felbruttósítsa" jövő évtől kezdődik és két évig tart a rendszer átalakítása.

OLDALTÖRÉS: Orbán: az új adórendszerrel mindenki jól jár

Orbán: az új adórendszerrel mindenki jól jár

Orbán Viktor szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben év közben nem lehet hiánycélt váltani, ezért mindent meg fog tenni azért, hogy a tervezett 3,8 százalék teljesüljön. Az adórendszerrel kapcsolatos terveiről szólva a miniszterelnök kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában úgy fogalmazott, ezzel a rendszerrel mindenki jól jár. Hangsúlyozta: "végre megszabadulunk az adóbevallás intézményétől".

Tíz év alatt legalább egymillió munkahelyet kell létrehozni - emelte ki -, ehhez segíteni kell a kis- és középvállalkozásokat, ezért a társasági adót már idén szeptember 1-jétől 19-ről 10 százalékra csökkentik az évi 500 millió forintos nyereséghatárig.

Közölte: a tervek szerint - ha a parlament július 19-ig meg tudja tárgyalni - szintén szeptember 1-jétől törölnének el a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz kisadót.

Az egykulcsos jövedelemadóval kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: azt javasolja a Háznak, hogy kezdjék meg a vitát, majd alkossák meg a törvényt, és így 2011. január 1-jétől vezethetik be fokozatosan, úgy, hogy kétéves átmenet után - amíg jó néhány kedvezményt, adójóváírást ki tudnak venni a jelenlegi rendszerből - állhat be a tiszta egykulcsos rendszer, családtámogatási elemeket is tartalmazva.

"Végre megszabadulunk az adóbevallás intézményétől. Tehát amit mondtam, hogy egy söralátéten el fog férni az adóbevallás, azt tartom. Mert ha mindenkitől levonják mindig, amikor megkapja a fizetését, vagy bármilyen más jogcímen pénzhez jut, levonják a 16 százalékot, akkor nincs mit összeadni, és nincs mit az év végén bevallani" - jelentette ki.

A minimálbérről szólva a miniszterelnök kérdésre közölte: az adóköteles lesz. Hozzátette, a társadalombiztosítási járulék kérdéséről tárgyalniuk kell a kamarákkal és a gazdasági szervezetekkel. "A minimálbéreseket nem lehet nehéz helyzetbe hozni, tehát az átállás éppen ezért nem történhet meg egyik napról a másikra, hanem kell hagyni jó egy vagy két esztendőt" - mondta.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár, "van, aki az első nap, van, aki fél év múlva, van, aki egy év múlva, és van, aki két év múlva"; a végén mindenki kevesebb adót fog fizetni.

A 3,8 százalékos tervezett hiánycéllal összefüggésben a kormányfő kifejtette, ez a megörökölt költségvetési rendszerben megörökölt hiánycél. Álláspontja szerint év közben - ilyen bizonytalan világpolitikai és -gazdasági helyzetben, mint ma -, nem lehet hiánycélt váltani. "Ha ezt örököltük meg, hogy 3,8-nak kell lenni, akkor én most meg fogok tenni mindent annak érdekében, hogy ez annyi legyen" - jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy ez óriási eltérés több múlt heti fideszes nyilatkozathoz képest, Orbán Viktor úgy reagált: egészen a múlt hét végéig találgatások voltak arról, hogyan fest a büdzsé. Azonban történt valami a hét végén - folytatta -, ami fontos: kiderült az a tényadat, amely szerint a május végi költségvetési számok azt mutatták, hogy Magyarország a költségvetési hiányának a 87 százalékát felélte május végéig.

Ezt a helyzetet kezelni kell, ezért 120 milliárd forintos megtakarítást rendelt el a büdzsén belül - ami ebben az évben teljesíthető -, úgy mint a dologi kiadások mérséklése, személyi kiadások megállítása, költségstopok elrendelése, telefon-, bútor-, gépkocsi-vásárlási és -cserestop - fejtette ki.

Az állami szféra 15 százalékos bértömegcsökkentésével kapcsolatban elmondta: ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzből kell megoldani az állami cégek működését. A cégvezetők döntik el, hogy ezt kevesebb emberrel, de mostani fizetésekkel teszik meg, vagy ugyanannyi emberrel, mint most, csak alacsonyabb fizetéssel - ismertette, hozzátéve, hogy "ez kis túlzással holnap reggeltől" életbe lép.

A 25 milliárd forintos bevételt eredményező, korrupcióellenes intézkedési terv szintén erre az évre vonatkozik - közölte. Szólt arról is, hogy a pénzügyi szektorból származó, az idei büdzsében szereplő 13 milliárdos bevétel mellé még beszednek 187 milliárd forintot a nyereségükből. "A bankszektorral tárgyalni fogunk, de nem az összegről" - jegyezte meg, hozzáfűzve, a tervek szerint három év után jutnak el oda, hogy a mostani költségvetési törvényben szereplő 13 milliárdra visszatérnek.

Közölte: napokon belül az Országgyűlés elé kerül a költségvetési törvény módosítása. A következő évben jelentkeznie kell egy érzékelhető gazdasági növekedésnek - zárta szavait Orbán Viktor.

OLDALTÖRÉS: Tölgyessy: Orbán "kivágta magát" a bajból

Tölgyessy: Orbán "kivágta magát" a bajból

Tölgyessy Péter szerint Orbán Viktor "kivágta magát" a bajból, kedden bejelentett programjának főbb elemeit "felállva tapsolják meg" az emberek, miközben azt piaci elemzők is üdvözlik.

Az alkotmányjogász, politikai elemző a Szabad Európa Társaság kedd esti rendezvényén azt mondta: a miniszterelnök parlamenti beszéde azt a látszatot keltette, hogy a tervezett intézkedésekkel szinte mindenki jól jár, kivéve a bankokat és a nagyvállalatok vezetőit. Ez - mint mondta - nagy eredmény azután, hogy néhány nappal ezelőtt úgy tűnt, fideszes politikusok nyilatkozatai "bedöntik még a New York-i tőzsdét is", valamint számba véve, hogy az adórendszer átalakításának nyertesei a felső- és a középrétegek.

Tölgyessy Péter szerint a kormányfő első miniszterelnöki ciklusa után most ismét bebizonyította, hogy érzékenyen viszonyul a választói akarathoz, tudja, hogy a társadalom többsége nem reformokat, hanem békét, konszolidációt akar, és úgy érzi: az elmúlt években zavaros és igazságtalan világ volt Magyarországon.

A magyarok 1975 óta azt hallgatják, hogy előbb megszorítások, majd reformok szükségesek, a kormányfő pedig jól érzi, hogy ez az út nem járható - mondta Tölgyessy Péter, hozzátéve: Orbán Viktor ezért próbálta meg a költségvetésben lévő "csontvázakra" hivatkozva elérni, hogy az Európai Unió jóváhagyja a költségvetési hiány növelését. Mivel ez nem sikerült, más utat kellett választania, és parlamenti szereplése alapján úgy tűnik, hogy ezt eredménnyel tette - jelentette ki Tölgyessy Péter.

Az elemző - aki korábban az SZDSZ elnöke, országgyűlési képviselője, majd 1998 és 2006 között a Fidesz parlamenti frakciójának tagja volt - elmondta: a kormányt a forintárfolyam alakulása nem fogja megbuktatni, erre legfeljebb akkor lehetne számítani, ha volna a Fidesz kihívójaként felfogható ellenzéki párt.

Szerinte az LMP alkalmatlan erre a szerepre, az MSZP-nél pedig, bár kapott egy esélyt, hogy megőrizze váltópárti szerepét, nem látszik, hogy ezt kinek a vezetésével tehetné meg. A szocialistákból ráadásul hiányzik az önreflexiós képesség, továbbra is csak "orbánoznak", nem fogadják el a politikai váltógazdaságot, azt, hogy nem tragédia, ha a Fidesz elnöke a miniszterelnök - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökről szólva úgy fogalmazott: hiába mond olykor okos dolgokat, ő a "leghiteltelenebb ember" az országban, politikai pályája egy nyugati demokráciában már véget ért volna.

Tölgyessy Péter szerint igazán veszélyes helyzetet az teremthetne, ha a Jobbik válna a kormánypárt első számú kihívójává. Mint mondta, ezt belátta a Fidesz is, amely a tavalyi európai parlamenti választás óta igyekszik éles határt húzni maga és a Jobbik közé, másfelől azonban arra törekszik, hogy a radikális párt minél több szimpatizánsát megnyerje, például a hatalomra kerülésekor megkezdett szimbolikus jogalkotással.

Az elemző szerint a Jobbik előtt a következő hónapokban csak akkor nyílhat tér, ha a Fidesznek "igazodnia kell a világkapitalizmus szabályaihoz", Orbán Viktor keddi beszéde azonban nemigen hagyott támadási felületet.