2011.02.17. 18:09
Cukor- és benzinturizmus a nyugati határ mentén
Szinte minden drágult, vagy drágul: a zöldség, a hús, a cukor, a kenyér, a lakbér, a kommunális díj és így tovább. A politikusi szócirádák ellenére a lakosság többsége nem érzi az adózás kedvező változását, mindközönségesen: kevesebb pénzt kap, mint eddig. Érezhetően romlik a közhangulat és az életszínvonal.
Egy körmendi, multinacionális bolt előtere, hétköznap délelőtt. Csak lézengnek a vásárlók, a gazdag kínálat sem csábít. - Azt hiszem, a jövő héten már én is úgy csinálom, mint a szomszéd - mondja Mészáros Imre, aki egy közeli faluból ugrott be vásárolni. Megemelték a cukor árát, egy kiló csaknem 300 forint. Ausztriában meg 60-70 cent. Ez, ugye, kétszáz forint sincs... Aki valamit főzet, vagy nagyobb mennyiséget kell vennie, az nem itthon teszi, az biztos dohog a férfi.
És egyre többen dohognak vele. A hétköznapi ember egészen mást tapasztal, mint amit a politikusoktól hall. Január óta a legtöbb élelmiszer ára megugrott, méghozzá úgy, hogy 20-40 százalékos emelések is adódtak. Ráadásul ez világjelenség, így árcsökkenésre sincs nagy remény. A határmenti benzinturizmust most a cukorturizmus követheti, majd jöhet a csirke-cserkészet. Mert oly mértékben megemelkedett a takarmány ára, hogy százával állnak le a tenyésztők. Így búcsút mondhatunk az olcsó baromfinak. Ez kemény vágás lesz a forintjaikat szorongva beosztó kisnyugdíjasok számára: nekik a farhát volt az eldorádó. Akkor még nem szóltunk az új adózási szisztéma miatt csökkenő nettó keresetekről, s arról a keserűen megtapasztalt tényről, miszerint a nem növekvő gázár százezrek esetében 5-10 százalékkal emelkedett.
- Vége annak a világnak, amikor a januári-februári áremeléseken átesve egy ideig nyugta volt az embernek - jelenti ki a szombathelyi Horváth Zoltán. - Most már folyamatos áremelésekkel számolhatunk. Az biztos, hogy a sárga csekkjeimet is alig bírom kifizetni. Ha még emelnek, nem tudom, mi lesz - mondja a fiatalember, aki szerint az ő korában lakásra kellene gyűjteni, hogy családot alapíthasson. Ez csak álom, teszi hozzá.
Januártól jelentős mérvű drágulás tapasztalható a vasi megyeszékhelyen is. A teljesség igénye nélkül, tallózva: a boltokban a cukor ára 300 forint körüli, az étolaj majdnem 500, ami sokak számára felér egy mélyütéssel. A sorból nem marad ki a liszt sem, ami előrevetíti a "négyszáz forintos" kenyér árát, bár ezt a kormány bőszen cáfolja (úgy legyen). Drágultak a papírtermékek, közte a zsebkendő, a szalvéta. A hazai sertéshús eltűnőben a polcokról. Van helyette olcsó német, csakhogy az ágazat itthoni leépülése munkahelyek ezreinek elvesztésével járhat.
Szombathelyen nem emelkednek a távfűtés díjai, ugyanakkor a víz köbméterenkénti ára 229 forintról 235 forintra nő - közölte egy városházi illetékes. A nem lakossági fogyasztók esetében a vízdíj 275 forintról 294 forintra emelkedik hallottuk. A csatornadíj nem változik, így a hivatalos verzió. Ehhez képest bevezették a 200 forintos havi (!) alapdíjat, tehát a "nem változik" pontosan 2400 forintnyi plusz kiadást jelent a lakosságnak.
Nőtt az áram ára, ez pedig a tömbházakban, a közös költségekben is megjelenik majd. Tavalyhoz képest 10 százalékkal ugrik meg a szemétszállítási díj, viszont jó hír, hogy marad az ára a temetkezésnek, a kéményseprésnek és a közterület foglalásnak. A Vasi Volán is emelt, a helyi menetjegy 20 forinttal lett több. A növekvő benzinár miatt emeltek a taxisok éppen úgy, mint a fuvarozók. A parkolási jegyért éppen úgy többet kell fizetnünk, mint az úthasználati díjakért. Elképesztő, de igaz: Szombathelyen 20-40 forinttal drágább az üzemanyag, mint más országrészben.
