Érettségi 2010: a magyar írásbelikkel kezdődtek a vizsgák

A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor egy frissen felfedezett  Janus Pannonius-vers kutatójával készült interjúról tett föl kérdéseket.

Az alig kétoldalnyi szöveghez tíz feladat tartozott; ezek többek között a szövegben található adatok megértéséről szóltak. A szöveg globális felfogását mérte például tények és feltételezések elkülönítésére vonatkozó kérdésekkel.

A cikkben arról esik szó, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét. 

Az egyetemi tanár arról beszél, hogy az általa megtalált Janus Pannonius-alkotás az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. Arról is szól, hogy az anyagból forráskiadást adnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövegforrásokat, az eredetit és a saját fordítását közreadják, a másolatok hibáit, a kódexek közti eltérést is részben bemutatják, a többit pedig a kritikai kiadást végző kollégák végzik el.

A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

A második részben, 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kell megoldaniuk a vizsgázóknak három órában.
 
Ezek közül az érvelési feladatban Szabó Magda egy beszélgetésrészletét alapul véve arról lehetett érvelni, hogy "a tér, a tárgyi környezet a műalkotásokban és a hétköznapi életben milyen jelentőséggel bír" - áll a közleményben.

A műértelmezési feladat Gelléri Andor Endre Pármai likőr című rövid novellájáról szólt, ehhez kapcsolódóan a novellára vonatkozó kérdéseket tettek fel a vizsgázóknak.
 
Az összehasonlító elemzésben Kosztolányi Dezső A kis mécs és Karinthy Frigyes A kis edény című Kosztolányi-paródiájának összevetését várta el adott szempontok alapján.

Az emelt szintű írásbeli érettségi a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorának 11 feladata 40 pontért a Mint különös hírmondó című Babits-vers megértését követelte meg, valamint egyes részleteivel kapcsolatos nyelvtani (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi (pl. szerzők, művek, toposzok, ritmusok) ismereteket várt el.
 
A műértelmezésben - konkrét kérdésekre válaszolandó - 25 pontért József Attila Holt vidék című verse szerepelt.
 
A reflektálás egy jelenségre nevű 20 pontos feladat kiinduló szövege az átaludt időről szólt; egy MTI-híradás kapcsán kellett arról elgondolkodni, hogy miért kedvelt témájuk műalkotásoknak "a hős térben és/vagy időben való átléptetése".

A gyakorlati írásbeliség kategóriájában 15 pontért felszólalást kellett megírni egy fiktív találkozóra arról, hogy mozi vagy kávézó működjék-e egy bezárásra ítélt moziban.

Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehetett elérni. Ebből legfeljebb 15 pont veszíthető helyesírási hibákért. Helyesírási szótárt használhattak a maturálók.

Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

OLDALTÖRÉS: Magyar érettségi Szombathelyen

Magyar érettségi Szombathelyen

Magyar érettségi Szombathelyen

Magyar érettségi Szombathelyen

Hétfőn reggel nyolc órakor kapták kézhez a diákok az írásbeli magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsorát, a fiatalok szövegértéssel kezdték a vizsgát. Azok, akik a régi érettségi rendszerben tettek vizsgát, bizonyára reggel nyolckor várták, hogy a sajtóból értesülnek majd a feladatokról, ám tíz óráig semmilyen adat nem szivárgott ki.

2005-ben ugyanis megváltozott a rendszer, kétszintű lett, így hivatalosan csak kedden reggel teszik közzé a feladatokat.  A diákok tegnap reggel ételt, italt és a kabalájukat vihették csak be a termekbe, a mobiltelefonjukat kikapcsolva kellett kitenniük a tanári asztalra.

Fél tizenkettő után pár perccel már kijöttek páran a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium termeiből, a fiatalok megkönnyebbültek, hogy túl voltak a vizsgán. A tanáraik azonnal körbevették őket, s záporoztak a kérdések, hogy ki, melyik feladatot választotta, hogyan birkózott meg a ketyegő órával, illetve a többiek hol tartanak a feladatok megoldásában.

Gáspárné Zsolnai Zsuzsanna, a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója elmondta, hogy az intézményben 96 nappali és 14 levelező tagozatos diák  jelentkezett érettségi vizsgára. A legtöbben középszinten tették le hétfőn a vizsgát, mindössze öt tanuló vállalkozott az emelt szintre.

Hargitai Helga, a Nagy Lajos Gimnázium magyar  szakos tanára szerint az érettségi első részében nem volt nehéz dolguk a diákoknak.

- Végignéztem a feladatsort, s bár voltak olyan kérdések, melyek félreérthetőek voltak,  úgy gondolom, a tanulóink többsége megbirkózott a nehézségekkel  - mondta a tanár. - Egyetlen feladat okozhatott nagyobb fejtörést, az, amelyikben rendszerezni kellett az adatokat. Csupán egy dolog miatt aggódtam egy kicsit, az  idő rövidsége okozhatott gondot pár  tanulónak. Kifejezetten örültem annak, hogy idén is olyan szöveget kaptak a maturálók, mely szorosan kapcsolódik az irodalomhoz. Ez nem minden évben volt így. - 
 
A középszintű érettségi második felében, a szövegalkotási feladatok között Szabó Magda, Gelléri Andor Endre és Karinthy Kosztolányi-paródiája szerepelt. Ebben a részben már mérlegelhettek a maturálók. 

- Ebben a részben az érettségizők eldönthették, hogy érvelnek vagy inkább művet elemeznek - folytatta a tanár.  - A tapasztalat az, hogy ha könnyebb, a mai korhoz közelebb álló szöveget kapnak az érveléshez a diákok, akkor inkább ezt választják. Ez egyfajta menekülési útvonal. Idén A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben. Szerintem sokan inkább ezt választották. -

A másik két lehetőség műelemzés volt. Az egyikben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni, a másikban Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája szerepelt az Így írtok ti című kötetből. 

Gelléri művének az elemzése nem volt egyszerű, ugyanis órákon nem találkoznak ilyennel a tanulók. Ez igazán feladta a leckét. Emelt szinten is négy órán keresztül tartott a vizsga. Babits Mihály és József Attila egy-egy verse, egy, az index.hu-n megjelent cikk, valamint egy érvelős feladat közül választhattak a tanulók.  

Hargitai Helga elmondta még, javítókulcsot kapnak a feladatsor elbírálásához, értékelniük kell a tartalmat, a szerkezetet és a nyelvi minőséget is. A helyesírási hibákért pontokat kell majd levonniuk. Pár héten belül kiderül majd, hogyan vették az első akadályt a maturálók.

A magyar érettségi értékelése az egyik legszubjektívebb feladat  hangsúlyozta a tanár. - Nagyon sokféle szempont alapján lehet értékelni. Az egyik egyetem tanulói készítettek egy felmérést, egy irodalmi dolgozatot elküldtek az ország több tanárának is, s arra kérték őket, osztályozzák le. Kettestől az ötösig mindenféle értékelés született.  -
 A végzősök szerint kevés volt az idő a magyar érettségin

OLDALTÖRÉS: A végzősök szerint kevés volt az idő a magyar érettségin

A végzősök szerint kevés volt az idő néhány feladatra hétfőn, a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségin; az MTI által megkérdezett szaktanárok némelyike úgy vélekedett, hogy a feladatok összességében nehezebbek voltak, mint tavaly.

 A miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium egyik szaktanára az MTI-nek úgy értékelte a három témakörből álló feladatsort, hogy az átlagnál kicsit komplikáltabb volt Kosztolányi Dezső és az őt parodizáló Karinthy Frigyes egy-egy versének összehasonlítása. Magyarázata szerint ez a téma igényelte, hogy a vizsgázó a birtokában legyen a formai eszközöknek, emellett viszont feltételez bizonyos humorérzéket is, ami érettségi közben nem biztos, hogy fennáll. Véleménye szerint ez a feladat inkább emelt szintre való.

Ugyanakkor pozitív változásként értékelte, hogy az érvelésnél két év után végre csak úgy lehet megoldani a feladatot, hogy irodalmi példákra kell hivatkozni, tehát szükséges bizonyos alapismeret a jó dolgozathoz.

Velenyák János, a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola igazgatója az MTI-nek azt mondta: az összehasonlító verselemzés nem nagyon nyerte el a vizsgázók tetszését. Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatójának közlése szerint náluk a novellaelemzést választották a legkevesebben.

A soproni Széchenyi István Gimnáziumban és a győri Révai Miklós Gimnáziumban a szövegértési feladatnál az idő rövidségével küzdöttek a diákok; előbbi intézmény igazgatója, Szabó Miklós tájékoztatása szerint többen nem tudták egy óra alatt befejezni a feladatot. A legkevesebben náluk az összehasonlító verselemzést választották, a második helyen az érvelési feladat végzett, míg a legnépszerűbb a szövegelemzés volt; tízből heten-nyolcan ennek kezdtek neki. 

Szabó Miklós megemlítette: a középszintű vizsgán választható Gelléri Andor Endre-novella (Pármai likőr) kiválóan érthető, olvasmányos szöveg, míg az összehasonlító elemzésben vizsgálandó Kosztolányi- és Karinthy-művek azért rettenthették el a fiatalokat, mert sok bennük a ma már ismeretlen kifejezés. A győri gimnázium igazgatója, Horváth Péter szerint csak kisebb számban készültek a diákok arra, hogy valamilyen évfordulóhoz kötődő feladatot kapnak. Az igazgató annyiban tartotta nehezebbnek a tételeket a korábbiaknál, hogy nem mindennapi témát kellett körüljárniuk a diákoknak. A Gelléri-novellát általában azok választották, akik az előző két feladattal nem boldogultak.

A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákjait és tanárait meglepte a hétfői középszintű irodalom érettségi feladatsora - mondta Molnárné Szecskó Ágnes igazgatóhelyettes. Az irodalomtanár szerint az elmúlt évekkel összehasonlítva az idei nehezebb, de inkább "érdekesebb" volt, így nem lehetett könnyű a diákoknak a választás.

A szövegértési tesztnél mindenkit meglepett, hogy egy újságcikk tartalmát kellett visszaadniuk a diákoknak - közölte. Elmondása szerint a szövegalkotásnál az általában népszerű érveléses feladatot most kevesebben választották, hiszen szokatlan szempontok alapján kellett a diákoknak dolgozniuk. A szövegelemzés nehézsége az volt, hogy egy kevésbé ismert szerző munkáját kellett elemezni. A Karinthy-feladatot viszont nem találták nehéznek, így idén valószínűleg többen is ezt választották - mondta a Csokonai gimnázium igazgatóhelyettese.

A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának több, magyarból középszinten érettségiző diákja is rövidnek találta az időt a szövegértési feladat megoldására. A maturálók az MTI-nek elmondták, a Somogyi F. Anikó tollából a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával készített interjúról feltett értelmező kérdések nem voltak túl nehezek, alapos megválaszolásukhoz azonban a rendelkezésre álló egy óra helyett jobb lett volna legalább hetven perc.

A három szövegalkotási feladatból a nyilatkozók közül a legtöbben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novellájának értelmezését választották, mert - mint mondták - ezt tartották a legkönnyebbnek. Az egyik érettségiző lány a szövegalkotás során érvelő feladatként a tér jelentőségéről írt a műalkotásokban és a hétköznapi életben. Szerinte a Szabó Magdával készült beszélgetés alapján elkészítendő, irodalmi példákat is felsoroló dolgozat azok számára nem okozhatott problémát, akik elolvasták a kötelező olvasmányokat.

Az idő ugyan kevés volt a szövegértési feladatokra, de összességében nem találták nehéznek a zalaegerszegi végzősök a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelit - mondták az érettségi után a diákok.

Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnázium és az Ady Művészeti Gimnázium diákjai azt állították, hogy nem tartották nehéznek a feladatokat, ugyanakkor ők is kevésnek tartották az időt; sok volt a feladat, gyorsan kellett válaszolni, nehezen jutottak a végére, és nem tudták átnézni a helyesírást sem - sorolták. 

Kollaricsné Soós Erika, a Zrínyi gimnázium igazgatóhelyettese szerint első megközelítésre egyszerű, jó tételnek tűnt a Beszélgetések Szabó Magdával című kötet alapján az érvelés, de nehezen lehetett hozzá összeszedni az anyagot. Az érvelést irodalmi példákkal lehetett alátámasztani, amit szöveggyűjtemény nélkül nehéz volt felidézni a négy év anyagából - mutatott rá.

A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban a Szabó Magdához kapcsolódó feladat volt a legnépszerűbb. Szolcsányi Jánosné, az intézmény igazgatója elmondta: a diákok szerint ez a feladat könnyen levezethető volt. Hozzátette: a 279 érettségizőből sokan választották a műértelmezést is.Magyartanárok Egyesülete: összességében nehezebb volt az idei magyar érettségi

OLDALTÖRÉS: Magyartanárok Egyesülete: összességében nehezebb volt az idei magyar érettségi

Összességében nehezebb volt az idei magyar nyelv és irodalom érettségi középszinten, mint az előző években; voltak kicsit nehéz, nehéz és rettenetesen nehéz feladatok - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek, hozzátéve, hogy szerinte az összeállítás kitűnő volt.

Mint közölte, bonyolult volt a szövegértési feladat - amely arról szólt, hogy egy irodalomtörténész hogyan fedezett fel egy Janus Pannonius-szövegrészletet. Meglátása szerint ez "kicsit ki is fárasztotta a gyermekeket", mert sok mozzanatot, kis részletet vissza kellett keresniük a szövegben.

Új elemként jelent meg a feladatban, hogy a diákoknak képi és szöveges információkat is össze kellett vetniük.  Arató László szerint összességében az idei szövegalkotási feladatokban nem tükröződik az az igény, amelyet a kétszintű érettségi rendszer néhány évvel ezelőtti bevezetésénél megfogalmaztak, hogy magyarból többi között a kommunikációs képességet mérjék.

Az egyesület elnöke szólt arról, hogy a három szövegalkotási feladat közül az elsőnél, amely egy Szabó Magda-szöveget vett alapul, és arra kereste a választ, hogy a térnek milyen jelentősége van a műalkotásokban és a hétköznapi életben, nem lehetett valami mellett vagy ellen érvelni. Pedig ez lett volna a cél - tette hozzá. A szöveg azonban eleve meghatározta a választ, és így inkább irodalmi esszé megírására ösztönzött.

Ez a feladat inkább "komoly irodalmi tudást és érzékenységet igényelt", semmint érvelő- és szövegalkotási készséget - mondta.

Arató László kiemelte: a Kosztolányi- és Karinthy-művek összehasonlítása "csak nagyon jó nyelvi érzékű tanulóknak volt való", mert stilárisan és tematikailag egyaránt magasra állította a mércét. Az egyik feladat például úgy hangzott: "milyen nyelvi megoldások segítségével idézi meg Karinthy paródiája Kosztolányi versét, illetve beszédmódját?".

Mint mondta, a feladatban szereplő A kis edény című vers az éjjeliedényről szól, de sok tanuló ezt szót nem ismeri, mások pedig az érettségi izgalmában rá sem jöttek, miről is van szó. 

Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novellájának adott szempontok szerinti elemzése "megoldható volt, de az sem volt nagyon könnyű". Bár a feladatsor összeállítói azt vélelmezték, hogy egy közepes képességű tanuló is meg tud különböztetni egy szövegen belül különböző elbeszélői nézőpontokat - mondta Arató László -, ehhez már fejlett irodalmi érzékenységre volt szükség.

Úgy fogalmazott, hogy összességében "az átlagosnál igényesebbre sikerült a középszintű feladatsor, ami annak egyszerre érdeme, de gond is".

OLDALTÖRÉS: Délelőtti beszámolók a magyar érettségiről

Délelőtti beszámolók a magyar érettségiről

Délelőtti beszámolók a magyar érettségiről

Délelőtti beszámolók a magyar érettségiről

Szabó Magda, Gelléri Andor Endre és Karinthy Kosztolányi-paródiája szerepelt idén a középszintű érettségi feladatok között magyar nyelv és irodalomból.

A szövegalkotás feladatkörben három kérdés közül választhattak a diákok. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek "a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben". A másik két lehetőség műelemzés volt. Az egyikben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni. A másikban Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája szerepelt az Így írtok ti című kötetből.

A műelemzésekhez kapcsolódó tesztlapon szerepeltek A szegény kisgyermek panaszai és A kis mécs című Kosztolányi-versek, valamint Karinthy műve, A kis edény is.

Babits, József Attila és egy internetes újság cikke az emelt szintű magyar vizsgán

Babits Mihály és József Attila egy-egy verse, egy, az index.hu-n megjelent cikk, valamint egy érvelős feladat közül választhattak a magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgáján a tanulók.

Babits Mihály: Mint egy különös hírmondó vagy József Attila: Holt vidék című versét elemezhették az érettségizők. Emellett összehasonlíthatták az index.hu egyik írását - amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel - irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel. 

A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni - az érettségizőknek érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1.177 helyszínen 91.029 diák, emelt szinten 31 helyszínen 1.127 tanuló tesz érettségi vizsgát. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 51 helyszínen 84-en, emelt szinten 4 helyszínen 21-en érettségiznek.

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. Két feladatlapot kell megoldani: a szövegértési feladatokra 60 perc, a szövegalkotási feladatokra pedig 180 perc áll a rendelkezésre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot töltik ki, csak ennek összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. 

A szövegértési feladatlapon belül a vizsgázók a rendelkezésre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

Szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú feladatból választ egyet. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó. A három szövegalkotási feladat különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll: a diákok az "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg.

A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc, az emelt szintűé 240 perc. Mindkét szinten a feladatok megoldása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.