Hagyományőrzésre felesküdve: locsolás vödörből, patakvízzel

A Gencsapáti Legénycéh működése ékes példa arra, hogy a mai, értékválságos időkben is van igény a szép és igaz dolgokra. A hagyományőrzésre felesküdött gencsi legények hétfőn is megmerítik vödreiket a Gyöngyösben és a Perintben, és meglocsolják a lányokat.

Nagy Ildikó

A Gencsapáti Legénycéhet 1998-ban alapította újjá Tóth Tápi Tamás és Németh Gábor. A fiatalok nem kisebb dologra vállalkoztak, minthogy megismerjék, életben tartsák és továbbadják a helyi népszokásokat, és aktívan bekapcsolódjanak a falu kulturális életébe.

De nézzük csak, ki is lehet legény!  Legelébb is az, aki elfogadja a céh szabályait, és magáénak vallja a legalapvetőbb értékeket: az igazságot, a becsületet és a tiszteletet meséli Hosszu Gergő legénybíró.
A Gencsapáti Legénycéhnek jelenleg öt legény tagja van, a társaság azonban sokkal népesebb, hiszen az időközben megházasodó fiatalemberek igazlátókként továbbra is részt vesznek a céh összejövetelein és rendezvényein.


A céh szabályait a céhkönyvben rögzítik, ezt amolyan alkotmányként tisztelik a legények. A könyvben az írnok a céh rendezvényeit is dokumentálja.

Fontos kellék a céhkorsó, ami csaknem négyliteres, épp akkora, hogy egy legény egy szuszra fel tudja hörpinteni a benne lévő borocskát meséli Gergő, aki elárulja azt is, hogy  a szabályokat megszegő legény egyik büntetése az, hogy a soron  következő mulatságon automatikusan tele kell töltenie a céhkorsót.

A büntetést amúgy a botos szabja ki, míg a kulcsár a pénzügyekkel foglalatoskodik, a bormester pedig azon fáradozik, hogy soha ne száradjon ki a céhkorsó.

A céh legnagyobb eseménye a szeptember elején tartott  legényavatás, amikor  a legényjelölt puhabnak hét próbát kell kiállnia. Az avatást mulatság zárja, amikor a legények közösen eljárják a céhtáncot, a gencsi verbunkot.
De még mielőtt bárki azt hinné, hogy a legénycéh élete csak mulatozásból áll, eláruljuk, hogy a gencsi legények jóvoltából a farsangolás, a tuskóhúzás, a locsolás, a májusfaállítás és -kitáncolás, a regölés és a betlehemezés hagyományai  is elevenen élnek a településen.

Húsvét hétfő reggelén locsolni indulnak a legények. Egy ideje azonban már nem szekéren, hanem autóval, a néptáncegyüttesnek ugyanis vannak távolabb élő lántagjai is. A céhtagok ünneplőben, vödrökkel felszerelkezve kelnek úta. Van, hogy előrelátó módon vizet is visznek magukkal, ám gyakorta a Gyöngyösből vagy a Perintből veszik a vizet. A lányos háznál aztán minden legény elmondja a locsolóversét  Gergő például évek óta maga írja a strófáit  , majd  alaposan megöntözik a lányt.

Aztán jön a traktálás: előkerül a sonka, a kalács, a sütemények, és persze a locsolásért járó hímestojás.
Hogy lesz valakiből legény? Nem árulunk el nagy titkot, ha leírjuk, hogy a legények  többnyire a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes tagjaiból lesznek. Gergő is onnan indult.

- Három unokatestvérem és két nagybátyám táncol az együttesben, sokszor mondogattam, hogy nálam megszakad a családi hagyomány. Aztán hogy-hogy nem, öt évvel ezelőtt én is beálltam táncolni. Hát, így lettem legény - eleveníti fel a kezdeteket a 21 éves fiatalember, aki gazdasági mérnöknek tanul a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.

Amúgy a legénycéh tagjai nem csak a mulatságban tartanak össze, a hétköznapokban is segítik egymást, így például építkezésnél is számíthatnak egymásra. Létükkel, rendezvényeikkel is bizonyítják, hogy a mai értékválságos időkben is szükség van az igaz és jó dolgokra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!