Hang, jegyekkel

Volt is. Elsőként a szentgotthárdi Zaporozsec mutatta meg, mit is tud. Eleinte csak néhány tinilány tornázgatott nótáikra, a produkció közepén már ütemes taps szólt. A Zapi nemrég tűnt fel egy körmendi tehetségkutatón, átlagéletkoruk nem éri el a 17 évet. Ennek ellenére kiváló zenészek, dallamaikban ott lapul Kispál, a Hiperkarma, de a gitáron fel-feldörren Hendrix, hogy aztán egy-egy akkord erejéig megidéződjön Jimmy Page, vagy éppen Donovan. Mindez alapvetően Varga Bence érdeme, aki tini létére érett személyiség a színpadon, egyaránt nagy tehetség énekben és gitáron. Csaknem mindent tud ezen a műszeren, amit tudni kell, s még azt is megengedi magának, hogy a számok közben kísérletezzen (ha bejön egy új motívum, elmosolyodik és hajrá). Sokat fejlődött Papp Dávid basszista és semmi kivetnivaló Hoffmann Máté bőrűzésében. A dobos igen élvezte a fesztivált, a kerek óra végén még vagy három benne maradt...

Időközben megdörrent a nagyszínpad is, mégpedi a zúzós zene kedvelői örömére. Nagy ütközések a betonon és a dobogón, mindent söpör a budapesti Superbutt. Zenéjük behatárolt, itt nincs nagyon líra és margaréta virágszál, de van égzengés, fémhang, sikoly. A Superbutt vattjaival valósággal leradírozta a jétékszínt, fülre védő került, és így éppen jókor jött a szép jövő előtt álló szombathelyi rockcsapat, a Metrosurfing. Nos, kérem, a legfinnyásabb blues-zártosztály-elefántcsonttorony rockerek is elismerően bólogathatnának a csapat teljesítménye hallatán, ha hallanák. A kisszínpadról (kár, hogy csak statikus fények cirógatják a zenészeket és nincs fejfény sem) a lehető legízletesebb rockzene tálalódik elénk, a lehető legszerecsésebb misungokban: Linkin Park, PUF, R. E. M.. Hatások, mégis eredeti és egyéni megszólalás. Itt is a frontember, Buús Gábor viszi el leginkább a hangokat, elementáris erővel nyomul, szervez, oszt és sarkall. A siker nem is marad el, valóságos kis tömeg hullámzik a SIC-arénában. Ekkor már javában készülődik az est márkás csapata, a szombathelyi buszjáratról elnevezett 30Y. Tagjai nálunk végeztek a főiskolán, így a pécsi, de vasi kötődésű együttest tomboló lelkesedés fogadja. Lehetnének akár Londonban, vagy Varsóban, netán Los Angelesben; erős dalszövegek, kiérlelt, hatásos zenei kompozíciók jellemzik őket. Az énekes Beck Zoltán, egyetemi tanár, a mai magyar rockélet nagy egyénisége, megérint és lángra lobbant. Ahogy átél, játszik, énekel, az nem mindennapi élmény. Ez a járat most nagyon szuperál, egyre többen szállnak fel rá. És jön a veszprémi Eskabbe, igazi bulizene fuvósszekcióval megerősítve, Blues Brothers-feeling a javából. Ekkor már egy nagy forgatag-pörgeteg a ház, nem kell erőltetni, hogy mindenki jól érzi magát . Sör nélkül is csillagos ötöst kap ez a Big Sound (Nagy hang) és mindezt megkoronázza a Quimby... Érdemes ezen az úton tovább menni. Ennyi tehetség egy időben és térben nincs nagyon nálunk, legföljebb rockfesztiválokon. De a szandklas ennél is több; modern zenei műhely, a feltörekvő tehetségek fóruma. Azoké, akik rövidesen eldöntik, hogy merre tovább, rock.