Kibontjuk a devizahitelesek mentőcsomagját

2011. december 20., 17:07 szerző: Horváth A. Attila
Két fontos tudnivaló az elején: ha deviza- vagy devizaalapú lakáshitelünk van, és a célcsoportok valamelyikéhez tartozunk, egyelőre akkor se rohanjunk a bankunkba az új típusú segítségért, mert a törvényi hátteret még nem teremtette meg a parlament.

Az aláírt (a kormany.hu-n közzétett) dokumentumban az szerepel, hogy december 21-ig, január 15-ig, illetve január 31-ig kell benyújtania a kormánynak a módosító javaslatokat, ezek hatályba lépése után él tehát az új rendszer. Miután ez megtörtént, az ügyfélnek kell kezdeményeznie saját bankjában a beavatkozást, azaz automatomatikus szerződésmódosításokról nincs szó.

A megállapodás a rendesen fizetőknek, a 90 napon túl késlekedőknek és a már felmondott szerződésű hitelesek egy részének is segít. Akinek nincs 90 napon túli elmaradása, a jövő év végéig dönthet úgy, hogy belép az árfolyamvédelmi rendszerbe. Ebben az esetben frankhitelét a mindenkori piaci árfolyam helyett 180 forinton törlesztheti, az eddigi otthonvédelmi akciótervben kijelölt dátumnál két évvel tovább, 2016. végéig. Ennél fontosabb változás, hogy bár a rögzített árfolyam feletti összeg így is gyűjtőszámlára kerül, a kamatokat felerészben az állam, felerészben a bank állja (270-es frankárfolyam felett teljesen az állam). Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az euró- és a japán jenalapú hitelre is, 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon.

A kormány otthonvédelmi akciótervét írja át a megállapodás. A lakáshitelesek többsége jobban jár ezzel a programmal, mint a korábbiakkal - Grafika: Urbanics Pál


– Az alapelv az, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott tőketartozás kamatmentes. Minden esetben az ügyfélnek kell eldöntenie, akar-e élni ezzel a segítséggel. Az a körülbelül négyezer ember, aki már rögzített árfolyamon törleszt, szintén kérheti az új típusú rögzítést – nyilatkozta lapunknak Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. Mint mondta, három év után az új rendszer szerint is lehetőség lesz kiszállni az árfolyamrögzítésből.

Aki jelzálogalapú devizahitele törlesztésével 90 napon túl tartozik legalább a minimálbérnek megfelelő összeggel, annak hitelét – szintén kérésre – forintra váltják át 2012 március közepe és április közepe között. Ezzel ugyan realizálja az adós a felvételkori és a jelenlegi árfolyam különbségéből adódó veszteséget, rosszul azonban nem jár, mert a tartozás 25 százalékát elengedik (hogy ez a tőke- vagy a kamatos tartozásra vonatkozik-e, arról nem szól a megállapodás), de csak akkor, ha a fedezeti ingatlan értéke a szerződéskötéskor 20 millió forint alatti volt.

– Van egy további megkötés: 2012. március 15-ig az ügyfélnek igazolnia kell, hogy önhibáján kívül esett késedelembe. Az átváltás jelentősen csökkentheti a havi törlesztőrészletet a futamidő hosszától függően, de hogy pontosan mekkora összeggel, azt a bankokban tudják kiszámolni az ügyfeleknek – jelezte Müller János. Szintén a havi kiadásokat mérsékli az állam azáltal, hogy az átváltással keletkező új forinthitelre kamattámogatást nyújt 5 évig, folyamatosan csökkenő mértékben. Ez utóbbi feltétele, hogy Budapesten 20, vidéken 15 millió forintot nem haladta meg az ingatlan értéke, és legalább egy kiskorú gyermek él a háztartásban.

– A program valóban megoldást jelenthet sok hitelesnek, de sajnos késve érkezett, hiszen mára rengeteg szerződést felmondtak, az ügyfelek nagy részét csak a kilakoltatási moratórium védi – válaszolt megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Hangsúlyozta: ők is látják, hogy sem a bankoknál, sem az államnál nincs több lehetőség a beavatkozásra. – Az átváltással megmenekül a devizakockázattól az ügyfelek nagy része, ez jó irány. Ám a megállapodás törvényi keretei még hiányoznak, és előzetes hatástanulmányok sem készültek, ezért csak a gyakorlatban derül ki, működik-e a program – jegyezte meg.

OLDALTÖRÉS: Eszközkezelő és végtörlesztés



Eszközkezelő és végtörlesztés

A megállapodás a Nemzeti Eszközkezelő igénybevételének feltételein enyhít, a rögzített árfolyamú végtörlesztés szabályozását viszont szigorítja. Íme az új kritériumok.

A hatályos törvény értelmében a Nemzeti Eszközkezelő igen szűk rétegnek segít: 180 napon túli törlesztési késedelem, szociálisan rászoruló igénylő, 2009. december 30. előtt felvett hitel, megyei jogú városokban 15, máshol 10 millió forint alatti forgalmi érték, ennek legfeljebb 80 százalékát elérő kölcsönösszeg, két nevelt gyermek, kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan, kérelem a kijelölést követő 30 napon beül - ezek a feltételek. A maroknyi adós, aki jogosulttá válik, bérlőként maradhat a lakásban, azt ugyanis az állam csökkentett értéken átveszi a bankoktól. A bankszövetség-kormány megállapodás két ponton módosítaná a jogszabályt: egy eltartott gyermek is elég a jogosultsághoz, továbbá az állami társaság nem 5 ezer, hanem 25 ezer ingatlant vásárol meg 2014 végéig.

A fenti adatok jelzik, mekkora bajt kell orvosolni hitelesfronton - Grafika: Urbanics Pál


A rögzített árfolyamon végtörlesztőknek ugyanakkor kevesebb időt hagy a paktum. A menetrend szerint már holnap be kellene nyújtani az országgyűlésnek azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel elutasítható lenne a kedvezményes végtörlesztés, ha az adós január 30-ig legalább egy hitelígérvénnyel nem tudja igazolni, hogy rendelkezik az összeggel. E célra adómentes munkáltatói támogatást és kölcsönt csak december 31-ig lehetne nyújtani. A megállapodás ugyanakkor kizárja, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak (azaz az állami-önkormányzati szféra munkavállalói) végtörlesztését megelőlegezett kifizetéssel vagy vissza nem térítendő támogatással segítse a munkáltató.

OLDALTÖRÉS: Mikor lép hatályba? - A kényszerértékesítés kvótái nem változnak



Mikor lép hatályba? - A kényszerértékesítés kvótái nem változnak

Több törvényt is módosítani kell az új hitelesmentő program elindításához. Ezeket a következő napokban, hetekben napirendre veheti a parlament.

Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója érdeklődésünkre elmondta: a jogszabályok kihirdetését követően, várhatóan január elejétől lehet érdeklődni a bankokban a részletekről.

Müller János: – Várhatóan január elejétôl lehet érdeklôdni - Fotó: archív


Azt is megtudtuk: érvényben maradnak az árverési és kilakoltatási kvóták, tehát a már felmondott szerződésű adósok ingatlanait a korábban meghatározott ütemben bocsátják piacra a bankok. Arról azonban rendelkezik a megállapodás, hogy a Nemzeti Eszközkezelőhöz kerülő ingatlanokat nem kell figyelembe venni a kényszerértékesítési kvóták érvényesítésekor.

OLDALTÖRÉS: Mennyit nyerhet az ügyfél?



Mennyit nyerhet   az ügyfél?

- Ezúttal is elővettük a számológépet, hogy konkrét adatokkal segítsük olvasóink tájékozódását. Az első példában havi 300 svájci frank törlesztőrészlettel fizetett lakáshitelt vizsgálunk.

- Ekkor az adós havi törlesztőrészlete 74700 forint, ha árfolyamrögzítést kér, ez 54000 forintra csökken. Mostani, 249 Ft / 1 CHF árfolyammal számolva a következő öt évben a gyűjtőszámlájára 1 millió 242 ezer forint vándorol, 2017. januárjától ezt is vissza kell fizetnie, kamatmentesen. Az eredeti árfolyamrögzítéses szabályok szerint 2014. végéig 793 ezer forint gyűlt volna össze, amit aztán kamatostól törlesztene. Ha csak eddig az időpontig kér rögzítést az adós, az új programmal 745 ezer 200 forint halmozódik fel.

- A második példában nézzük egy 90 napon túl tartozó ügyfél 40 ezer svájci frankos hitelét. Ez ma 9 millió 960 ezer forintos tartozást jelent (négy éve még csak 6,4 milliót ért ). Ha átváltatja hitelét forintra, a 25 százalékos tartozásleírás után 7 millió 470 ezer forint adóssága marad (feltéve, hogy a tőketartozásra vonatkozik a csökkentés). Ezt a továbbiakban már forintban kell törlesztenie, árfolyamingadozástól védetten.

- Utóbbi esetben az állam az 1. évben az állampapír-referenciahozam 50 -át, a 2.-ban 45, a 3.-ban 40, a 4.-ben 35, az 5.-ben 30 -át adja kamattámogatásként.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)


Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)

Ha túlzónak is tűnik a kommunikáció, amely szerint sikerült megoldani a devizahitelesek problémáját, annyi bizonyos, hogy átfogó, működőképesnek látszó javaslatcsomaggal állt elő a kormány és a banki szféra. Sok még azért a nyitott kérdés; olyannyira, hogy volt olyan állami szerv, ahol tőlünk értesültek a paktum részleteiről. Például, nem lehet tudni, hogy a már működő banki törlesztéskönnyítő programok résztvevői kérhetik-e az új árfolyamgátat, illetve milyen összeg kerül a gyűjtőszámlára a türelmi idős hiteleknél, ahol csak kamatot fizet az adós. Egyértelmű viszont, hogy (némely híradással ellentétben) az árfolyamkülönbözetet nem „nyeli le” a hitelező – ez a végtörlesztők kiváltsága maradt.

Horváth A. Attila

Részletes műsor



Műsorok betöltése...