Kilencven éves a Haladás

Alapításának 90. évfordulóját szombaton díszközgyűlésssel és az elnök, dr. Kövér István "A Haladás" című könyvével ünnepli a Szombathelyi MÁV Haladás Vasutas Sportegyesület. Dalárdából alakult a HVSE, a megye legnagyobb, legpatinásabb egyesülete, amely tizenkét szakosztályt működtet a Rohonci úti sporttelepen.

Horváth Erika

A Haladás VSE ugyan nem a legrégebbi szombathelyi sportegyesület - már 1867-ben alakult a Tornatársulat, amit vívó, majd korcsolyázó, kerékpáros egylet is követett, 1892-ben pedig a Szombathelyi Sport Egyesület (SZSE) - , de mindenképpen a legnagyobb és legpatinásabb. Túlélt minden történelmi csapást, anyagi nehézséget, sportolóit ország-világ megismerte.

Hatalmas munkára vállalkozott dr. Kövér István, a Haladás VSE 2005-től regnáló elnöke  aki 1969-ben jogtanácsosként került ez egyesület vérkeringésébe, de az idők során volt a fegyelmi bizottság elnöke és elnökségi tag is. Két és fél éves  megfeszített kutatómunkájának  egy csaknem ezer (!) oldalas kötet lett a gyümölcse, amely akár egy kézikönyvnek is tekinthető; kronológikus sorrendben végigköveti a HVSE és szakosztályainak életét, eredményeit a kezdetektől napjainkig.

- A Haladás név 1895 óta tartozik hozzá Szombathely közéletéhez. Eleinte a dal- és önképző egyesület révén, de 1905-től már sportosztálya is volt. Mi 1919-től - az önálló sportegyesületté válástól - számítjuk a megalakulást. Akkor a labdarúgó mellett atlétikai, tenisz és tornaszakosztály alakult - idézte fel a kezdeteket dr. Kövér István. - A kilencven év alatt összesen 34 féle sportot lehetett az egyesületben űzni, jelenleg 12 szakosztályunk van (atlétika, amerikai futball, birkózás, lábtenisz, ökölvívás, öregfiúk labdarúgás, röplabda, sakk, súlyemelés, tenisz, természetjárás, utánpótlás labdarúgás), de további bővítést tervezünk. Sok nehéz időszak volt a HVSE életében; 1919, majd 1945 után is újra kellett építkezni. Még bombatalálat is érte az ülőtribün előtti részt. 1956 után a sok disszidálás miatt a sportolói létszám csappant meg nagyon, például az öklözők alig tudtak kiállni a meccseikre. De a közelmúltból 2005-öt is említhetem, amikor a megszűnés veszélye fenyegette a 68,5 millió forintos tartozást felhalmozó egyesületet, s az APEH az utolsó széket is lefoglalta. A bajban sok sportoló távozott. De nem egészen három év alatt sikerült talpra állni, megszűnt a tartozás, az adóhivatal feloldotta a zálogjogot. Köszönet a sportolóinknak, hogy ebben az időszakban is kitartottak, s az egyéni érdekeiket háttérbe szorították; kevesebb és közeli versenyeken  indultak. Fejlesztésekről is beszámolhatok: megújult  a csarnok világítása, a tetőszigetelés, festettünk, de a lelátó alatti mosdókat is felújítottuk. Tehát már előrehaladás is van.

Igen, a létesítmény. Kezdetben  1921-ig  a MÁV-nak  az SZSE-vel volt pályabérleti szerződése. Annak lejárta előtt,  egy évvel korábban kérelemmel fordultak a városi tanácshoz a lóvásártér nyugati oldalán lévő mintegy 200 méter hosszú, 120 méter széles területért. 1921. március 16-án kezdődött meg a Rohonci úti pálya építése az egyelőre bérletbe kapott területen, amit később sportteleppé bővíthettek. De ez a bérlet is lejárt, és a tárgyalások végeredménye az lett, hogy 1926-ban a MÁV megvásárolt a várostól egy  6485 négyszögölnyi területet, később több kisebbet. (Napjainkban éppen a visszavásárlásról tárgyalnak.) 

A Haladásról szóló könyben nyomon követhető a sporttelep fejlődése, a sportcsarnok, a fedett lelátó építése, a villanyvilágítás kiépítése...

Itt, ezen a Rohonci úti sporttelepen hosszú évtizedeket töltöttek el  Halmosiék. Az egyesület emblematikus családja; a két szülő és három gyermekük is a zöld-fehér színekre esküszik,  minden követ ismernek itt.  A labdarúgó Halmosi Zoltán  1963-ban húzta magára  a Haladás mezét, ebben  játszotta 306 NB I-es meccsét, innen került  11-szer be a  válogatottba. 1981-ig volt játékosa a Haladásnak, aztán a sporttelep gondnoka lett, innen ment nyugdíjba 2007-ben.
 
Felesége Séfer Rozália 1965-ben kezdett körözni a Rohonci úti sporttelep atlétikai pályáján. Tíz évig volt felnőtt válogatott; 1967-ben, az első Eb-jén, '69-ben a 4x400-as váltóval hetedik lett, az utolsón, 1978-ban szintén döntős, nyolcadik volt a magyar kvartettel.    

Közben 1971-ben adott életet első gyermeküknek, az ifjabb Zoltánnak, aki kis lurkó korától szintén itt rúgta a bőrt  négy NB I-es meccsel a háta mögött 1994-ig. Rozika 1979-ig, az ikrek születéséig volt válogatott, 1982 óta a mai napig is edzősködik az atlétikai szakosztályban, válogatottak tudhatták őt edzőjüknek. 
 
- Mindig is összetartó társaság volt itt, a Haladásnál - mesélte a Halmosi házaspár. - És nekünk a mindenünk volt ez az egyesület, mindig is hűségesek voltunk hozzá. Erre neveltük a gyerekeket is, akik itt nőttek fel.

Erika 20 éves koráig itt atlétizált, korosztályos válogatott volt, most testevelő tanár. Péter azonban  most is profi labdarúgó. A  Haladás VSE-ben kezdett, osztrák, debreceni és angliai légióskodás után ismét a Rohonci úton láthatják a szurkolók. 

Meg kell említeni, hogy  bár a Haladás név hallatán sok-sok ember a focicsapatra gondol, az NB I-es labdarúgóklub csak bérlő a Rohonci úton, hiszen 1996-ban a szakosztály kivált a HVSE-ből, s önálló életet kezdett. De a jól bejáratot Haladás nevet megtarthatta, s azóta mindkét különvált, de azóta is együttműködő klub használja. 

Remélhetőleg még sok siker és jubileum fűződik ehhez a névhez.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!