Legkedveltebb nyaralóhely: Hosszúpereszteg, az érintetlen szépségű természet

Két nyugat-dunántúli kis táj, a Vasi-Hegyhát és a Kemenesalja ölelésében fekszik a nyolcas főút kettészelte Hosszúpereszteg. Írásos feljegyzés először 1631-ben jelent meg a község iskolájáról. Egyébként pedig egy olyan magyar falu - idéz Dénes Károly polgármester a települési honlap bemutatkozó szövegéből -  ,amely a nemzeti históriában tudomásunk szerint sohasem játszott említésre méltó szerepet.

Itt nem zajlottak le véres csaták, de még egyetlen megyegyűlést sem tartottak itt eleink. Más érdeme, nevezetessége tán nincs is, mint hogy lakói sok száz éven keresztül éltek és termeltek, kapáltak, öltek, öleltek, tették, amit kell, vagyis fenntartották az életet és a nemzetet: adóztak, és katonát adtak a mindenkori államnak, nem is keveset. Egyszóval nemzetfenntartó népek voltak.

Hosszúpereszteg mai nevezetessége a közigazgatásilag a faluhoz tartozó, attól néhány kilométerre, sűrű erdők karéjában megbúvó Szajki tórendszer. A szinte érintetlen szépségű, mintegy 3500 hektáros erdőben egy széles völgy húzódik. Benne az Endréd és Gecseny környékén eredő Csörgető ér folydogál. Ez az ér táplálja a tizenegy tóból álló, egymással völgyzáró gáttal kialakított tórendszert.

Az első híradás Szajkról 1912-ben látott napvilágot a Vasvármegyében. A tavak létrejötte  - a Vadása tóhoz hasonlóan - grófi kezdeményezésnek köszönhető. Már a múlt század elején tárgyalt két uradalom a létesítésükről. 1912-ben megállapodásra is jutottak, a tórendszer mégis csak 1931-ben alakult ki, akkor adott engedélyt Vas vármegye: a Csörgető eret duzzasztották fel Erdődy Sándor és Zierer Antal elképzelése nyomán. A Szajki erdő is grófi tulajdonban volt. A tavak keleti oldala Erdődy gróf, a nyugati Zierer Antal nagybirtokához tartozott. A környező falvak lakóinak semmit sem jelentettek akkoriban a tavak. Fürödni tilos volt bennük, de még csak sétálni sem szabadott a nagy rengetegben.

Mára az első három tó külön egységet képez. 1967-ben jelölték ki fürdésre a hatos számú tavat, és strandot építettek az egyik oldalára. Gondozott, kulturált a környezet, üdezöld a pázsit, a hatalmas fák alatt az árnyékot kedvelők és a napozni vágyók egyaránt megtalálhatják az igényeiknek megfelelő strandszakaszt. Könnyen megközelíthető, akár gépkocsival, akár kerékpárral, hiszen az erdők által övezett területen jól kiépített út vezet Hosszúperesztegen keresztül a nyaralóhelyre.

Ám ide nem ér el a város zaja, az utak forgalma, zavartalanul élvezhető a tiszta levegő és a madarak éneke. A fürdés mellett lehetősége van a strandolónak vízibiciklizni, csónakázni, kajakozni. A halban gazdag négyes és ötös számú tavakon pedig a helyi horgászegyesület várja a horgászat szerelmeseit. Pontyot, amurt, busát, kárászt, keszeget, harcsát, csukát, süllőt foghatnak a pecások.

Mondhatni, közkedvelt turistaparadicsom lett az egykor tiltott helyből, hiszen a  viszonylag nagy kiterjedésű tórendszer a fürdésen és a horgászáson túl számtalan sportolási lehetőséget is kínál. A tó tükre evezőkkel, a tópart pedig lóháton vagy turistaútvonalakon is felfedezhető. Az aktív kikapcsolódást kedvelők kerékpározhatnak, gyalogtúrákat tehetnek. Aki az erdőben kitartóan, csendben várakozik, talán még nagyvadakat is megfigyelhet. A környező erdők szarvas állománya éppen ezért nemcsak a természet szerelmesei, hanem a vadászok számára is vonzó.

A strand mellett jó színvonalú, kellemes árakkal kalkuláló kemping és vendéglátóegységek találhatók. A strandot és a Vadvirág Falatozót Cséve Károly üzemelteti családi vállalkozásban.

- 1989-ben vettük bérbe a területet, s ebben a gyönyörű környezetben alakítgatjuk most már évtizedek óta a strandot. Igyekszünk egyre több szórakozási lehetőséget kínálni nemcsak a vízen, a tóparton is. A környékbeliek mellett az ország más vidékeiről is egyre többen felfedezik az itteni háborítatlan nyugalmat. Az erdő csendje, s nem a diszkók zaja vonzza ide még a fiatalságot is. -

A Budapesten élő Tulok Jánost is hazahúzta a szíve. A hétvégék  rendszerint  a tó partján találják. Édesanyjával, a Hosszúperesztegen élő prémium éves pedagógussal, Tulok Jánosné Erzsikével a Jégkert eszpresszóban fogadják a vendégeket.

- A 13. szezont kezdtük az idén, márciustól november közepéig itt találnak bennünket - mondja a mindig mosolygós Erzsike.  - Alighogy zöldül a természet, jönnek a kirándulók, július-augusztusban, a főszezonban pedig a visszatérő vendégeink. Apartmankiadással is foglalkozunk, kialakult vendégkörünk van. A strandolás az időjárás függvénye, de rossz idő esetén sem menekülnek el a látogatók. Itt halad a Kék túra útvonala, sokan gyalogolnak rajta. Főleg családosok a lakóink. Csendet, nyugalmat keresnek. Télen sem kihalt a ház,  lékhorgászat, korcsolyázás szerepel a napirenden. -

A Lacza és Mészáros család Enyingről érkezett a nyaralóhelyre. Lacza Zoltán azt mondja, ők több éve járnak ide, most a barátaikat is sikerült elcsábítaniuk. Mindig találnak valami újat a természetben. Biztonságos, pénztárcakímélő helynek ismerik a Szajki tavakat, barátságos, vendégszerető embereknek a helyieket. Viszik is a jó hírét a vasi üdülőhelynek, amerre csak járnak.

Tar Andrásék budapestiek, a családfő gyermekkorában gyakorta nyaralt a dédnagyanyjánál. Annyit mesélt az erdőben megbúvó tavakról, hogy közkívánatra el kellett ide hoznia a gyermekeit is. Az erdő, akárcsak a templom, mondja áhítattal a középkorú férfi, aki újra beleszeretett a környékbe. Még a szúnyogok sem agresszívek, teszi hozzá nevetve, s minden szépség megvan itt, amit csak  ember kívánhat.

- És a környék legjobb lángosa is, tette hozzá egy másik vendég, aki nem győzte dícsérni Dani Rudolf finomságát. A lángost, palacsintát, pizzát kínáló vállakozó a legrégebbi helybeli  a Tokaj-hegyaljáról származó férfi a szomszéd faluba nősült, s harminc éve elsőként fogott a  turisták kiszolgálásába. Véletlenül tévedt a tó  ahogy ő fogalmaz, a gyöngyszem környékére, s az üresség láttán támadt a gondolata, hogy elkelne ott egy vendéglátó egység. Az eltelt évtizedek arról tanúskodnak, hogy jó ötletnek bizonyult az elképzelése.

Az önkormányzat, mint tulajdonos, szeretné fejleszteni a kedvelt nyaralóhelyet. Dénes Károly szerint kellő saját erő híján pályázati forrásokban bíznak. Így lehet majd játszótere a strandon a legkisebbeknek, szeretnének egy olyan térplasztikát kialakítani, ami meghatározza az üdülőterület arculatát, virágokat ültetnének, modernizálnák a térburkolatot, megvilágítanák a tóparti sétányt. A horgászegyesületekkel közösen azt tanulmányozzák, miképpen lehetne biológiai eljárással iszaptalanítani a fürdőtavat. A strandtóra egy tájba illő vízi látványosságot is terveznek.

Muszáj itt ejtőzni

Véletlenül kerültem erre a pompás vidékre húsz éve, s már biztos vagyok benne, nem is keresek más pihenőhelyet  mondja a veszprémi Kauker Tibor.  Ősz, tél, tavasz vagy nyár, nekem mindegy, csak jöhessek. Havonta egyszer muszáj itt ejtőznöm. Bár közel lakunk a Balatonhoz, a Szajki tavaknál a meghittség, a családias hangulat mindent visz. Nemrég a tó jegén tanultam meg korcsolyázni, ezért is szeretem a helyet nagyon. Sűrű erdő karéjában játszik a napfény a Szajki tavak víztükrén.