Legkedveltebb nyaralóhely: Magyarszombatfa, a gerencsérek mesés földje

2010. augusztus 12., 17:21 szerző: Nagy Ildikó
Tavaly a legkedveltebb fürdőhelyet kerestük, idén pedig a legkedveltebb falusi nyaralóhelyet. Bajánsenyével kezdtük, és Velemmel fogjuk befejezni. A nyaraló vendégek által adott osztályzatok alapján dől majd el a sorrend, és egy különdíjat is kiadunk a honlapunkon megtartott szavazás alapján. Aki nyer, védnöki táblával és a büszke címmel gyarapodik.

Mesefalu: akár ez a szó is eszünkbe juthat Magyarszombatfáról. Mintha az oda vezető utat szegélyező erdők fái is ezt susognák. Az útikönyvek Magyarország nyugati végében, az Őrség déli peremén, a szlovén határ mentén fekvő kisközségként említik, ám ha mesét írnánk Magyarszombatfáról az bizonyára így kezdődne: van egy kis falu a Szentgyörgyvölgyi-patak partján, a Veleméri-völgyben...

Pontosabban nem is egy, hanem két falu: a mai település ugyanis Magyarszombatfa és Gödörháza egyesítéséből jött létre, 1973-ban. De ne szaladjunk annyira előre, hiszen a régészeti leletek tanúsága szerint a település és környéke már az őskorban is lakott volt. Az ott élő néptörzseket a kelták, majd a rómaiak hódították meg, aztán a rómaiak uralmát rövid időre hun fennhatóság váltotta fel.

A 9. század közepén az Őrség területét grófságokra osztották, és kialakultak a világi és egyházi igazgatási egységek, a vezetők pedig birtokadományokat kaptak. Taksony fejedelem uralkodása idején alakította ki a gyepüket, és építette ki a határhoz vezető utakat.

Aki először látogat el a településre, legelébb a takaros porták előtt közszemlére tett agyagedényeket pillantja meg. Aztán ha a kíváncsiság  elkezdi furdalni az oldalát, és beljebb merészkedik, csudás világba csöppen. A gerencsérek ősi földjén ugyanis ma is tucatnyian űzik a fazekas mesterséget. Műhelyeik ajtaja nyitva áll a látogatók előtt, és amíg surrog a korong, formát ölt az agyag, a mesterek szívesen mesélnek a vendégeknek. Például arról, hogy őseiket elsősorban az agyagos talaj gyenge termőképessége késztette arra, hogy a földművelés, az állattartás és az erdőművelés mellett más megélhetési forrást is keressenek.

A vadászati kiállításon az Őrség vadállományát ismerhetik meg a látogatók

A jó minőségű agyagból kezdetben csak használati eszközök - konyhai főző- és tárolóedények - készültek, de a múltat tisztelő utódoknak köszönhetően a mai háziasszonyok is találnak a konyhájukba illő praktikus és míves, szemet gyönyörködtető darabokat.

- Aki a gerencsérek múltjára kíváncsi, annak feltétlenül érdemes betérnie a Fazekasházba, ahol az őrségi mesterek kezei közül kikerült remekek mesélnek a múltról - mondja Laczó László polgármester. Aztán rögtön hozzá is teszi, hogy a fazekasságról nem csak múlt, de jelen és jövő időben is gondolkodnak a településen: 2002 óta minden nyáron megrendezik a nemzetközi találkozóval egybekötött Fazekas Napokat. Egy értékes magángyűjteménnyel is büszkélkedhet a falu: Czúgh János aki testvérével, Dezsővel együtt az országban az elsők között kapta meg a népművész címet  fazekasmester munkáit lánya, Mária gyűjtötte össze és bocsátotta közszemlére a mester egykori műhelyéből kialakított emlékszobában. A két éve megnyílt emlékszobában sokan időznek Korongozó János jellegzetesen magyarszombatfai alkotásai előtt.

Laczó László polgármester: szeretnénk, ha a téli hónapokban is kedvelt úticél lenne Magyarszombatfa

Mit mutatnék meg a vendégeknek?  kérdez vissza a polgármester, és már indulunk is a következő mesés helyszínre. Az egykori falusi iskola helyén - amely épület  az egykori Savaria Tourist révén az első turisztikai létesítmény volt a faluban - ma egy másik magángyűjtemény csalogatja a látogatókat: Gömbös Mátyás vérbeli vadászember nem csak bemutatja az Őrség gazdag vadállományát, de ízes történetekkel, sztorikkal is színesíti a tárlatvezetést. És ha már a négylábúaknál tartunk, térjünk be Buzás Attila Sándor gödörházi kecskefarmjára és sajtüzemébe, ahol olyan finomságokat is megkóstolhatunk, mint a tökmagolajban érlelt vagy a gyógynövénykeverékkel ízesített kecskesajt.

Szőlőheggyel is büszkélkedhet a település: a hajdani direkttermő fajták helyére új tőkéket telepítettek a gazdák, és a pincéket is felújították.  Sőt, a faluban szeszfőzde is van, de ami a legnagyobb kuriózum: az 1900-as évek elején épületben működő főzdét  az önkormányzat üzemelteti.

Ezt mindenkinek látni kell!  jelenti ki határozottan dr. Viskiné Sugár Éva, az 53 szálláshellyel rendelkező Ginti Panzió vezetője. Aztán mosolyogva hozzáteszi: aki egyszer megfordult itt, az egészen biztosan visszatér. A panzió vezetője négy hónappal ezelőtt érkezett Magyarszombatfára, méghozzá az Alföldről, de még most is elragadtatással beszél a faluról. Nem is csodálkozik azon, hogy a vendégeik 95 százaléka visszajáró. A panzió a település legnagyobb vendégfogadó helye, a falu  központjában álló hajdani romos épületből ma minden igényt kielégítő, úszómedencével, konferenciateremmel, fedett szabadtéri  közösségi terekkel felszerelt turistaparadicsom lett.

- Tréningek megszervezéséhez ideális a hely, de volt már nálunk fazekas és meditációs tábor is. Üdülési csekket is elfogadunk, és bizony napjainkban a vendégek többsége azzal fizet - mondja Éva, és büszkén említi, hogy a panzió éttermét a szomszédos szlovének is szívesen látogatják.

Dödölle, vadételek, tökös-mákos rétes sorolja, mi az, ami véletlenül sem maradhat le az étlapról. A hely specialitása a zöldségeket, gombát, húst, csipetkét  tartalmazó, tejföllel behabart  betyárleves, amit gazdag bélelése miatt sokan egy életre megjegyeznek, már csak azért is, mert a második fogásnak már nemigen hagy helyet...

A panzión kívül magánházaknál is megszállhatnak a turisták. Póczak Ernő és felesége, Margit egy kis házat vásároltak meg, azt újíttatták fel. Hat embernek tudnak szállást adni, vendégeik többsége visszajáró, sokan közülük a főváros zaja elől menekülnek a csendes faluba.

A Fazekas Napok a település legnagyobb rendezvénye

- Étkeztetést nem végzünk, nem is igen igénylik a vendégek. A házban van egy jól felszerelt konyha, és ha megrendelik a hozzávalókat, átviszem a friss házi tojást vagy a frissen fejt tejet. Ha rétest vagy pogácsát sütök, abból is mindig kerül a vendégeknek - mondja a nyugdíjas Margit.

A túrázók is feltalálják magukat a faluban, hiszen a Velemértől Magyarszombatfáig vezető Sárgaliliom tanösvényt végigjáró bakancsos turisták  a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális kincseit is felfedezhetik.

A polgármester büszkén említi, hogy a régi arculatát őrző település a mai kor vívmányaival is büszkélkedhet: kiépült a víz-, telefon- és gázhálózat, a szennyvízelvezetés is megoldott, és a szelektív hulladékgyűjtést is megszervezték a faluban.

Egyetlen bánata van a magyarszombatfaiaknak: szeretnék, ha a téli hónapokban is kedvelt úticél lenne a falu. A lejtők adottak, így akár sí- vagy szánkópályát is kialakíthatnánk  - mondja Laczó László polgármester. Valami azt súgja: az álomból előbb-utóbb valóság lesz, és eljön az idő, amikor a téli sportok szerelmeseit is paradicsomi körülmények fogadják a mesés településen. 

 
Fontos a vendég

Hatodik éve járunk vissza a településre Póczak Ernőék parasztházába, mondja Hornyik László, aki Debrecenből érkezett családjával és budapesti barátaival. Általában egy-két hetet töltünk itt nyaranta, ez alatt az idő alatt kipihenjük magunkat. Jó a levegő, a táj gyönyörű, sokat kerékpározunk, az emberek pedig nagyon vendégszeretőek. Szállásadónk, Margit épp most sütött ki egy tepsi tökös-mákos rétest, mennyei volt  teszi hozzá mosolyogva. 

 

 

 

 

Nagy Ildikó

Részletes műsor



Műsorok betöltése...