Megkezdődött a magyar nyelv hete - búsulás és praktikum

Előadásokkal kezdődött meg a magyar nyelv hete hétfőn Szombathelyen a Megyeházán, TIT-szervezésben. Balázs Géza a magyart interkulturális összefüggésben mutatta föl.

Ölbei Lívia

A köszöntők sorában dr. Czetter Ibolya, a Nyugat-magyarországi Egyetem SEK  elnökhelyettese - a vasi TIT-et is képviselve - kiemelte, hogy az idei program  A magyar nyelv mint hungarikum mottó jegyében szerveződik. "A legelső számú hungarikum számunkra a nyelvünk; akár hivatalosan is a hungarikumok listájára kerülhetnének versek, verssorok vagy a Kosztolányi által a legszebbnek tartott tíz magyar szó." Czetter Ibolya kitért arra is, hogy miközben a kulturális értékek viszonylagosak, abban nincs vita, hogy a magyar nyelv érték.

A szakmai programban először Balázs Géza egyetemi tanár (ELTE  NYME SEK) Nyelvünk idegen tükörben címmel  a praktikum és az interkulturális összefüggések közegében mozogva tartott  előadást.

Az antropológiai nyelvészet arra apellál, hogy a kultúrák a nyelvben tükröződnek, ebből a szempontból megkülönböztethetők  magas kontextusú (Ázsia) és alacsony kontextusú (pl. Európa) kultúrák: az előbbiek a kommunikációban az érzelmekre, az utóbbiak  a rációra helyezik a nagyobb hangsúlyt. A magyarban mindkét típus sajátosságai fellelhetők. Maga a magyar beszéd (hangsúly az első szótagon) az - osztrák vélekedés szerint - úgy hangzik, mintha a magyarok mindig panaszkodnának. Egyébként a panasz-kultúra a nyelvben is megmutatkozik: a hogy vagy?-ra alig van  pozitív válasz-panelünk. A magyarokra a felmérések szerint jellemző az is, hogy misztifikálják a nyelvüket: íme, egy  etno-kulturális sztereotípia. Mint a turáni átok, a búsulás vagy a szalmaláng-effektus. Ha tudatosítjuk, megvan az esély, hogy ne legyen belőlük önbeteljesítő jóslat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!