Ön is rosszabbul járt? Ennyit bukunk bérkompenzáció nélkül

Az már nem titok, hogy az átlag alatti jövedelmeket hátrányosan érintik a parlament által tavaly elfogadott adóváltozások. A munkavállalók többsége azonban ezekben a napokban szembesül először azzal, hogy esetleg vékonyabb lesz a borítékja, kevesebb pénzt visz haza, mint korábban. Kik járnak jobban és kik rosszabbul? És vajon az alacsony jövedelműek hányad része számíthat a kormányzat által ösztönzött, ám részben a munkaadókra terhelt bérkompenzációra? – kérdeztük a szakértőt.

Osváth Sarolta

- Az idei személyi jövedelmeket érintő adóváltozások egyértelműen elsősorban az átlag alatti jövedelmeket érintik hátrányosan, mivel január elsejétől megszűnt az adójóváírás – szögezte le Gerendy Zoltán, az egyik vezető hazai adótanácsadó cég elemzője. - A negatív hatást csupán részben tudta ellensúlyozni, hogy a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) az idén már csak a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet terheli. További tehernövekedést ró a munkavállalókra az egészségügyi hozzájárulás egy százalékos emelkedése is. Mindezek hatására a bruttó 216 805 forint alatt keresők nettó jövedelme - béremelés híján - csökken, miközben a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek ezúttal is jobban járnak, akárcsak az előző évben – mutatott rá.

Világosan látható, hogy az adójogszabályok éppen a legrosszabb jövedelmi pozícióval rendelkezőket érintik a leghátrányosabban: ha nincs a gyermek a családban, a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is. Árnyalja ugyanakkor a képet a minimálbér közel húsz százalékos emelése: mindazok, akik a tavalyi 78 ezer forint helyett idén már havonta 93 ezer forintra lesznek bejelentve, a tavalyi 51 090 forint helyett az idén közel húsz százalékkal többet kapnak kézhez – tette hozzá. (Több mint 15 százalékkal nő a garantált minimábéresek jövedelme is; kormányzati forrásból származó adatok szerint a minmálbér kötelező növelése összesen mintegy nyolcszázezer munkavállalót érint.- a szerk.)

A tényekhez tartozik, hogy a nettó jövedelmek jelentős rétegeket fenyegető romlását megakadályozandó, a kormányzat több eszközzel is ösztönzi a béremelést annak érdekében, hogy minél kevesebb alkalmazott nettó keresete csökkenjen ebben az évben. Egyrészt jogszabály mondja ki, hogy az a munkáltató, aki nem hajtja végre a rendelet szerint tételesen meghatározott elvárt béremelést, két évig kizárja magát a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból. Másrészt az állam 21 milliárd forint pályázható támogatást is nyújt a nettó bérek szinten tartásához.

- De vajon hányan lesznek olyan munkavállalók, akik februárban ennek ellenére is kevesebb pénzt kapnak kézhez?- tettük fel a kérdést.

Elemzőnk szerint a minimálbér 15 ezer forintos emelése eleve sok vállalkozás számára jelentős plusz teher, így - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint - a bérkompenzációval a cégek mintegy fele tud majd élni. Az állami támogatás feltétele ugyanis egyrészt az, hogy a cégnek nincsen 60 napnál régebben lejárt köztartozása, illetve, hogy a béremelést teljes körűen kell végrehajtani, vagyis a munkáltatónak vállalnia kell, hogy az év során nem lesz létszámleépítés. Ez sok hazai cég számára szintén csaknem teljesíthetetlen elvárást jelent.  A vállalkozások számára nehézséget okozhat az is, hogy a bérkompenzációt segítő támogatáshoz leghamarabb áprilisban juthatnak hozzá, ha egyáltalán elnyerik a támogatást. Ezeknél a cégeknél januárig visszamenőleges lehet majd a béremelés, a dolgozók februári borítékjába azonban – kevés kivétellel – addig csupán ennek ígérete, konkrétan pedig a csökkentett nettó bér kerül majd.

Gerendy Zoltán szerint egyelőre bizonytalan, hogy annak a csaknem két millió munkavállalónak, akinek most csökken a nettó jövedelme, hány százaléka részesül majd bérkompenzációban. Az biztos, hogy pozitív változást a borítékjukban csak az átlagjövedelem felett keresők éreznek majd. Még hozzátette: - A 2013-as szja-tervek a szuperbruttó teljes kivezetését tartalmazzák, s ez szintén nem az alacsonyabb jövedelműek problémáira jelent megoldást. Úgy vélte azonban, hogy ezt a forgatókönyvet addig még sokszorosan átírhatják olyan gazdasági kényszerek, amelyek aká évekkel kitolhatják az egykulcsos szja teljes körű megvalósítását.

Az eltérő adópozíciók néhány jövedelemkategória példáján

Bruttó bér

93.000 Ft/hó
(2012-es minimálbér)

160.000 Ft/hó

220.000 Ft/hó

350.000 Ft/hó

Nettó bér

2011

2012

+-%

2011

2012

+-%

2011

2012

+-%

2011

2012

+-%

nincs gyerek

69.927

60.915

-12,9%

111.588

104.800

-6,1%

142.868

143.322

+0,3%

217.630

222.856

+2,4%

1 gyerek

76.725

70.915

-7,6%

121.588

114.800 

-5,6%

152.868

153.322

+0,3%

227.630

232.856

+2,3%

2 gyerek

76.725

75.795

-1,2%

131.588

124.800

-5,2%

162.868

163.322

+0,3%

237.630

242.856

+2,2%

3 gyerek

76.725

75.795

-1,2%

132.000

130.400

-1,2%

181.500

179.300

-1,2%

288.750

285.250

-1,2%

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!