Zászlófelvonás: kordonok mögött, bekiabálásokkal

A lobogót katonai tiszteletadás mellett hétfőn délelőtt vonták fel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
   
Az ünnepi eseményen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke.
   
A rendezvényen részt vettek a kormány tagjai, állami vezetők, a pártok egy részének képviselői, a diplomácia testület tagjai.

Az SZDSZ és az MDF még pénteken azt közölte az MTI megkeresésére, hogy képviselteti magát az ünnepségen. Az MSZP politikusai ott voltak a zászlófelvonáson. A KDNP tudatta, politikusai nem vesznek részt az ünnepi zászlófelvonáson, a Fidesz hétfői tájékoztatása szerint politikusai nem vettek részt az ünnepségen.
   
A Kossuth Lajos teret kordonnal zárta le a rendőrség, a kordon mögött rendőrautók állnak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vértanúk tere felőli részén lehet - a detektoros kapun áthaladva - a Kossuth térre bejutni.
   
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítói arról számoltak be, hogy a kordonon kívül tartózkodók közül többeknél árpádsávos zászló, vagy libát ábrázoló kendő van. A kordonon kívülről folyamatos bekiabálással, füttyülésekkel zavarták meg a zászlófelvonást. Többi között az a bekiabálás volt hallható: "hazaáruló!", "börtönbe!", "Hagyó, talicskatoló".

Bajnai: a nemzeti ünnep fontos része az összetartozás kifejezésének

Egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk megtartása fontos része összetartozásunk kifejezésének - írta Bajnai Gordon kormányfő a külhoni magyaroknak küldött ünnepi üzenetében.

Az emlékezés az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra lehetőség arra, hogy minden magyar megpróbálja megkeresni és megadni válaszait identitásának legalapvetőbb kérdéseire - mutatott rá a kormányfő üzenetében, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal juttatott el az MTI-hez.
   
Mint a miniszterelnök írta, a nemzeti ünneppel kapcsolatban valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, hogy van-e még az ősökhöz méltó magyarságtudat a magyarokban, és tudunk-e vigyázni nemzeti értékeinkre, örökségünkre. Ezeknek a kérdéseknek a Magyarország határain túl élő nemzettársak számára még nagyobb jelentősége van, hiszen nemcsak történelmi távlatból, de földrajzi távolságokat és határokat is áthidalva kell tudniuk meghatározniuk identitásukat, megtartaniuk magyarságukat.
   
Bármennyire távol, bármilyen régen szakadtak is el a hazától - tette hozzá -, 1848. március 15. emléke és hagyatéka határokat átívelve köti össze a magyarság tagjait.
   
"Egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk megtartása éppen ezért fontos része összetartozásunk kifejezésének. Azok, akik szülőhazájuktól távol élve is ünnepséget szerveznek, és emlékeznek a nemzeti múlt nagyjaira és eseményeire, tudják ezt" - írta üzenetében Bajnai Gordon, hozzátéve, az emlékezés az 1848-as eseményekre lehetőség arra, hogy minden magyar megpróbálja megkeresni és megadni saját válaszait identitásának legalapvetőbb kérdéseire, függetlenül attól, hogy Magyarországon, vagy a világ más pontján ünnepli március 15-ét.