Az oszmán sereg darabjai hullott szét Gotthárdon

Az Őr-Nyék harcosok ezúttal modern paripán mutatták be tudásukat, egy „moccit" ültek meg nyereg nélkül, amelyről szintén nem volt könnyű célba találni.

A Hunyadi Mátyás Fekete Sereg hagyományőrzői teljes harci díszben pompáztak, páncéljukon megcsillant a szikrázó nap fénye. Megannyi durranással állították az irányzékot, miközben a hadapród a „bámészkodóknak" pár szemnyi puskaport öntött a markába, hogy szerencsét hozzon az esti ütközetnél.

Őr-Nyék harcosok vasparipán (Fotó: Bana Ferenc)

Hogy miért is volt jó Mátyás seregében zsoldosnak lenni? Erre is választ kaptak a Várkertbe látogató érdeklődők. A király mindig időben, és rendesen kifizette a zsoldjukat, bár abban az időben nem kaptak ruhapénzt a katonák.

Egy lándzsahajítással odébb a Szent Sebestyén íjászkör segítségével lehetett megtanulni a nyíl kilövését. Itt szembesültek az íjászat nehézségeivel mindazok, akik indiános filmeken nőttek fel. Fény derült arra is, hogy miért más színű a vezértoll, miért baloldalról lövik a nyilat. S hogy az íj felhúzása, majd vessző nélküli „lövése" óriási kárt okoz, eltörhet a szerszám.

Galambok vitték a csata hírét (Fotó: Horváth R. László)

Mindeközben már jócskán elhágott a Nap, s vészesen kongtak a zsidai templom harangjai, a haditanács úgy döntött, hírt kell küldeni a legeldugottabb zúgba is, a Lapincs, és Rába környékén. Ezért galambokat reptetett, s futó-hírvivők vitték a csata kezdetének idejét a szélrózsa minden irányába.

A XV. csatafutás után, fáklyák és őrtüzek fényénél birokra kelt a két csapat. S akárcsak 1664. augusztus 1-jén, 2017-ben is, az európai keresztény csapatok elsöprő győzelmet arattak. A „huszonötezer" katona győzött a négyszeres túlerő ellen.

Győzött az európai sereg (Fotó: Fébert Ildikó)

A hadi sikert ünneplendő, hajnalig tartó mulatsággal, azaz retro-discoval ért véget az idei Szentgotthárdi Történelmi Napok negyedik napja.

Horvárh R. László