Civil

2017.04.30. 11:40

Emléktábla Batthyány újratemetőjének Püspökmolnáriban

Püspökmolnári - Bár az 1848/49-es naplójában még radikális dinasztiaellenes hangot ütött meg, az 1870-es újratemetési beszédében már be akarta illeszteni Batthyány Lajos politikai irányvonalát a dualista monarchia szellemiségébe. Püspökmolnáriban szombaton emléktáblát avattak Piry Cirjék ferences tartományfőnök tiszteletére.

Kuglics Gábor

Püspökmolnári község önkormányzata április 29-én emléktáblát állított Piry Cirjéknek. Az atya Piry János néven 1810-ben született az akkori Püspöki községben, így az emléktábla – amit Horváth Róbert helyi kőfaragó mester készített – a Püspöki falurészen álló haranglábra került.

Az avatási ünnepségen a Himnusz eléneklése után Rodler Csaba polgármester köszöntötte a megjelent falubelieket és a meghívott vendégeket: Tausz István megyei önkormányzati képviselőt, Zsámboki Árpádot, a Vas Megyei Honismereti Egyesület elnökét, Zágorhidi Czigány Balázs vasvári múzeumigazgatót, Joó Alfréd újságíró-politológust (a Budapest Belvárosi ferences templom és rendház képviseletében) és Koszorús Ödön ikervári helytörténészt, Batthyány Lajos emlékének ápolóját. A polgármester elmondta, hogy Püspökmolnáriban fontosnak tartjuk a helyi értékek megbecsülését (a helyi értéktárnak már 21 tagja van), illetve a községben született vagy élt híres embereket emlékének ápolását.

Az ünnepi beszédet Tausz István, megyei önkormányzati képviselő, a Vas Megyei Értéktár Bizottság elnöke mondta. Beszédében a hazafiságról, és a hagyományok őrzésének, az emlékek ápolásának fontosságáról szólt. Megállapította, hogy a mai Püspökmolnári elődközségei mennyi hazafit vagy éppen nagyszerű tudóst adtak a nemzetnek. Felidézte az ugyancsak Vas megyei Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor alakját, akik részben kortársai voltak Piry Cirjéknek.

Ezt követően Juhász Gyula: Himnusz az emberhez című versét hallgathatták meg a résztvevők Herényi Barbara tolmácsolásában. Az emléktáblát Rodler Csaba polgármester és Tausz István megyei önkormányzati képviselő leplezte le, majd Ghie Marselinus plébános áldotta meg.

Fotó: Nagy Lívia

Piry Cirjék életútját Kuglics Gábor történész ismertette. Elhangzott, hogy az atya Piry János néven született 1810. április 15-én Püspökiben, tanulmányait Szenttamáson, Vasvárott és Körmenden végezte, majd a kőszegi gimnáziumban tanult. 16 évesen lépett be a ferencesek közé, és ekkor vette fel a Cirjék nevet. Több helyütt is megfordult az országban: Pozsony, Esztergom, Komárom, Érsekújvár, Szentantal (a Csallóközben, ma Szlovákiában van), és Pest. Az érsekújvári algimnázium tanáraként találta meg egyik középkori nyelvemlékünket, melyet róla Piry-hártyának neveztek el.

1848-49-es naplója (ami 1989-ben nyomtatásban is megjelent) fontos forrása a korabeli eseményeknek, bár a tárgyilagosságot fokozatosan felváltotta benne a szerző egyre radikálisabb, dinasztiaellenes stílusa. Az atya később ferences házfőnök lett Pesten, és már ilyen minőségében vett részt Batthyány Lajos mártír miniszterelnök újjátemetésén 1870-ben, ahol ő mondta a gyászbeszédet. Két ízben is a magyarországi ferences rend tartományi főnökének választották meg. Jelentős egyházi írói tevékenységet is folytatott. 1880. október 6-án hunyt el Budapesten, ma a Fiumei úti temetőben nyugszik, Batthyánytól nem messze, rendtársaival közös sírban.

Az emléktáblánál koszorút helyezett el Tausz István megyei önkormányzati képviselő, Joó Alfréd a budapesti ferencesek képviseletében, Zsámboki Árpád és Koszorús Ödön a Vas Megyei Honismereti Egyesület nevében és Rodler Csaba polgármester. Az ünnepség a Szózattal ért véget, majd a meghívott vendégek részére állófogadást tartottak a községi Faluházban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!