Civil

2015.07.04. 07:23

Ötven lufi szállt az ég felé

Perenye – Az Aranyhíd óvoda fennállásának 50. jubileumát ünnepelték a településen nemrég.

Civil Tudósítónktól

Ebből az alkalomból tiszteletét tette és köszöntő beszédet mondott Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Kovács Györgyi, a Szombathelyi Járási Hivatal vezetője. Az óvoda működtetését, a szakmai nevelők munkáját dr. Horváth Zoltánné óvodai szakértő méltatta. Bár személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen, de a majdnem 30 éve meglévő KRESZ-park kapcsán támogatását fejezte ki dr. Tiborcz János rendőr dandártábornok, megyei főkapitány is. A nap háziasszonya, Csire Istvánné óvodavezető a vendégek sorában köszönthette a falu díszpolgárait, plébánosát, volt polgármestereit, a Séi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőit, dolgozóit, a szomszédos települések polgármestereit, több környező óvoda vezetőjét, az óvoda régi és jelenlegi dolgozóit, szülőket, az ünnepélyt izgatottan váró perenyeieket.

E jeles évforduló alkalmából ünnepi műsorral, körjátékokkal, néptánccal készültek a legkisebbek. A színvonalas műsorban Soós Tibor perenyei író, költő versét szavalta el az óvoda első csoportjának növendéke, Takács László.

A pohárköszöntőt és az ünnepi torta felvágását követően jelképesen ötven lufit engedtek szabadjára a legkisebbek, majd a jubileumra felújított régi és új tablókból, képekből készült kiállítást tekinthették meg a résztvevők.

A régi perenyei nyarak sokban különböztek a maiaktól. A földeken szükség volt a falu asszonyainak dolgos kezére, ezért a nyári hónapokra napközit alapítottak. Ez hívta életere később az óvodát is.

Az óvoda mielőbbi megépítését valamennyi perenyei család szívügyének, a gyermekek helyi nevelését a falu közös érdekének tekintette.

Az első óvodás csoport már 1965-ben elindult, igaz akkor még csak hét fővel. A folyamatosan növekvő gyermeklétszám azonban a további bővítést sürgette.

1986-ban az óvoda megkapta az engedélyt a két csoport létrehozására. Ekkor már 53 kisgyermeket nevelt négy óvónő. Ugyanebben az évben bővítették az óvoda udvarát, ahol közlekedési parkot alakítottak ki. Ez a mai napig lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek elsajátítsák a helyes közlekedés szabályait, azok betartását.

Csire Istvánné óvodavezető így emlékszik:

- Nagyon tartalmas évek vannak mögöttünk. Jómagam 1979 óta vagyok dolgozója az óvodának. 1991-től mint vezető és óvónő végzem munkámat. Az óvoda nagyon sok változáson, megpróbáltatáson ment keresztül. Ennyi idő elmúltával is jó visszagondolni, megállni és elemezni a múltat. Nevelő-oktató munkám során szerzett tapasztalataimat, eredménnyel alkalmazott módszereimet, eljárásaimat rendszeresen átadtam kolléganőimnek, és segítettem munkájukat. Az óvodapedagógus munkája az egyik legszebb, legnemesebb feladat. Kibonthatja, óvhatja, nevelheti a jövőt. Ebben a szellemben végeztük, végezzük ma is munkánkat. A nevelésben fontosnak tartom: együtt élni, játszani, tanulni a gyerekekkel, mindig biztos pontot jelenteni, segítő kezet nyújtani számukra. És ami a legfontosabb: tiszteletben tartani az egyéniségüket! Olyan légkör megteremtésére törekszünk, ahol a szeretet és a megértés az okos, következetes neveléssel párosul. Igyekszünk részese lenni óvodánk azon törekvésének, hogy a családi élethez közelítő színtér legyen az óvoda, melyben az otthon melegét megközelítő nevelés folyik. Továbbá, hogy óvodánk a természet megismerésére, megszerettetésére, a környezetvédelemre, szép hagyományaink ápolására, nemzeti kulturális értékeink megismerésére nagy hangsúlyt fektető, sokat mesélő, éneklő óvoda legyen, amely a sok mozgás és kirándulás mellett felkészíti a gyermekeket az iskolára. Nem feledve azt, hogy az óvodás kor legfontosabb tevékenysége: a játék. Kodály Zoltánt idézve: „Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét. Amit abba beleültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életét S ha jó magot ültetünk bele, egész életben virágzik!”

Imre Viktória polgármester elmondása szerint az Aranyhíd Óvoda fenntartója kezdetek óta a helyi önkormányzat.

- Bármikor bármilyen nehéz helyzet volt pénzügyileg Perenyében, az óvodánk mindig prioritást jelentett. Tíz éve szükség van az óvodai költségek jelentős kiegészítésére. Ahogy korábban, úgy most is szívügyünknek és egyik legfontosabb kötelességünknek, küldetésünknek tarjtuk a helyi óvodánk fenntartását, gyemekeink helyben történő nevelésének megoldását. A szülői szervezet aktív munkájának köszönhetően, a báli bevételek, a szülői és vállalkozói felajánlások folyamatosan kiegészítő forrást teremtettek az óvodai játékok, eszközök cseréjéhez, bővítéséhez. Ezek a munkák nélkülözhetetlenek a társadalmi összefogáshoz. Nélkülönözhetetlenek ahhoz, hogy az óvodánkat mindenki magáénak érezze.

1990-től a pályázati rendszer által kínált lehetőségeket az óvoda igyekezett maximálisan kihasználni. Ezt a nemes hagyományt azóta is követjük. Az idők folyamán sok minden változott. Egyre szebb, komfortosabb lett az épület. A törvényi előírások folyamatos változásához igyekszünk igazodni, kisebb-nagyobb sikerrel. Törvényi előírás - bár Perenyében egyelőre csak álom - a tornaszoba kialakítása. Bízunk abban, hogy a jövőbeni nagyobb, saját erőnket meghaladó fejlesztések fedezetét sikerül pályázati pénzekből előteremteni, a kisebb munkákat társadalmi összefogással megvalósítani.

A fél évszázad alatt több mint félezer gyermek töltött el 3-4 évet óvodánkban.

Napjaink egyik legnagyobb kihívása megőrízni a magyar kulturát, a magyar identitást. Ennek egyik első állomása az óvodai mondókák és körjátékok megtanulása, az óvónők szájából a régi magyar népmesék meghallgatása.

A gyermek „egész kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés: ígéret és gyönyörűség.”

Bízom benne, hogy az elkövetkező években is sok kisgyermek lesz óvodánkban, a falak közt tovább él a gyermekkacaj, és a féltő, szerető szó a mindenkori nevelők ajkán.”

Szerző: Rétfalvi Balázs

Címkék#Peresznye

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!