Tudja, mi az a dobbantós? - A sopronhorpácsiak két nyelven táncolnak

Tánccal minden elmondható, általa sok minden megérthető. Mozdulat, kavargó érzelem, ritmus, élet. Táncház. Kissé porlepte szó a ma cseperedő fiatalság előtt. Ám ha ráfújunk, előtűnik antik fénye, patinája, életre kel. A népzene ritmusa mindenkit megérint, megmozdít, legyen fiatal, öreg, fáradt, boldog vagy magányos. A tánc világnapja április 29., ez alkalomból hívta a Sopronhorpácsi Általános Iskola horvát-magyar táncházba a falu lakóit a helyi művelődési házba.

Szalay Kata, Unger Kata; a Sopronhorpácsi Általános Iskola diákjai, szülők, testvérek.

Honnan a horvát kötődés? A szomszédos településről érkező horvát nemzetiségű tanulók a Sopronhorpácsi Általános Iskolában tantárgyként tanulják a horvát nyelvet, de vannak olyan diákok is, akik harmadik idegen nyelvként választják. A horvát népismeret, a kultúra, a hagyományok ápolása természetes a közösség számára. És miért táncház? Az iskola nevelőtestülete próbál tenni a diákok túlzott online jelenléte ellen, programokat kínál, amelyek lényege a közös élmény, a valós együttlét. A lelkes táncolni vágyóknak a Veseli Gradiscanci kultúrcsoport gyönyörű népviseletbe öltözött táncosa, Unger Kata tanította a lépéseket.

A tambura jellegzetes hangjára egészen apró lábacskák is megmozdultak. A Marionett AMI néptáncpedagógusa, Szalay Kata saját bevallása szerint a magyar néptánc szerelmese. Kicsik és nagyok figyelték a lábát, utánozva a páros lépést, a koppantást, a dobbantóst, a lengetést és még mi mindent.... Két óra elteltével együtt énekelte és táncolta mindenki, hogy Elfogyott a mákos tészta, üres már a tál..... Kipirult arcok, fáradt lábak, huncutul csillogó szemek jelezték, ennek lehet folytatása. Valódi élmény volt együtt, egymással.

Sodicsné Horváth Gyöngyi