Újraéledtek a húsvéthétfői hagyományok Olaszfán

A húsvéti tojásokkal kapcsolatos játékok eredete a középkorra nyúlik vissza. Az évszázadok során, az ünnepkör játékai kedveltek voltak a gyerekek, fiatalok körében. Sajnos ezek a hagyományok a mai modern korban kissé feledésbe merültek. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk feleleveníteni, újjáéleszteni a húsvét hétfői gyermekjátékokat.

Máig fennmaradt és talán a legelterjedtebb népszokás a locsolkodás. Alapja a víz tisztító, és termékenységadó erejébe vetett hit. A jutalmul kapott hímes tojás a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodással összegyűjtött tojásokat és pénzérméket különböző játékokhoz használták a gyerekek.

Tojásba vágás: általában két fiú játszotta. Először alkut kötöttek hány „kakaslépésről” dobjanak, majd az egyik fiú a földre tett egy piros tojást, amibe a másiknak egy pénzérmét kellett hozzávágni úgy, hogy az beleálljon. Ha a pénz első dobásra élével belevágott, akkor a dobó elnyerte a tojást és megtarthatta az érmét. Amennyiben nem találta el, a pénz a másik gyereké lett. Ha csak érintette, akkor újra dobhatott.

A tojásdobálás a lányok időtöltése volt. Szembeálltak párosával, és egymásnak dobáltak egy-egy hímes tojást. Számolásra a két dobónak el kellett dobni a tojást, de úgy, hogy a másik legfeljebb egyet lépve, elkaphassa. Arra is ügyelni kellett, hogy a két repülő tojás a levegőben össze ne ütközzön. Amelyik tojás leesett, azt megtisztították és megették. Ezt a játékot nehezíteni is lehetett: mégpedig úgy, hogy aki nem kapta el a tojást az első esetnél, az egy lábra állt, a másodiknál le kellett térdelni, majd hasra, aztán hanyatt feküdni. Azzal is lehetett bonyolítani, hogy a jobbkezesnek ballal, a bal kezesnek jobb kézzel kellett elkapnia.

Tojásgurítás: általában egy kisebb dombról gurították le a gyerekek a tojásokat. Az volt a cél, hogy minél távolabbra guruljanak, és ne törjenek el. Az épen maradtakat újra guríthatták. Az nyerte el az összes tojást, akié a legmesszebbre gurult.

Tojásütés: a tojásokat csúcsaikkal egymáshoz ütötték. Akinek a tojása eltörte a másikét, az elnyerte és megehette az eltörött tojást.

A petőolaszakai réten a helyi gyerekek kipróbálhatták a tojásjátékokat, próbára tehették ügyességüket, megismerkedhettek elődeink kedvelt húsvét hétfői szórakozásával.
Nem maradhatott el a kincskeresés sem, lelkesen kutatták a fűben elrejtett nyalóka-nyuszikat, cukorka-bárányokat és az egyedi készítésű ajándékdobozkákat. Próbára tehették tudásukat a húsvéti témájú kvíz kérdésekkel.

Az ünnepek, a régmúlt népszokásainak őrzése, hagyományaink ápolása gyökereink ápolását is jelenti, célunk, hogy minél több feledésbe merült népszokást felelevenítsünk és megismertessünk az érdeklődőkkel. Szép példa volt erre a hétfői nap, reméljük mindenki jól érezte magát.

Jakabné Varga Ildikó