Versek ünnepe a könyvtárban, Pálfy Margittal

Pálfy Margit színművész tíz önálló előadói estje közül ezúttal Szécsi Margit, Nagy László, Szilágyi Domokos és Kondor Béla ritkán hallott, nagy lélegzetű verseit tolmácsolta bensőséges, ugyanakkor intenzív előadásmódjával a megjelenteknek.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

A művésznő jól ismert az irodalmat szerető és értő szombathelyi közönség előtt, legutóbbi előadóestjén Márai Sándor műveit szólaltatta meg a könyvtár falai között, hatalmas sikerrel.

Verses előadását Szécsi Margit gyönyörű szavaival kezdte, akiről legutóbb már elmondta közönségének: „Életem aranymetszéspontja, ha nem ismerem meg a verseit, valószínűleg sosem állok színpadra.”

„ Úgy néztem magamra mindig,

ahogy csodára nézni illik,

csodára, az ember fiára,

kezeire, nyírott hajára.”

Szécsi Margit verseinek jellegzetes műformája a „hosszú vers”, szuggesztív jelképekkel, ezt tükrözték is az est folyamán elhangzott költeményei.

Pálfy művésznő kétrészes előadóestjén nagy tetszéssel fogadta a megjelent versszerető közönség Szilágyi Domokos verseit, a költő műveiben Bartók Béla példájára a népi és a modern törekvéseket kívánta egyesíteni.

Kondor Béla sokoldalú személyiségként a festészet mellett verset és prózát is írt, műveit elismerték kortársai, elsősorban Nagy László és Pilinszky János. Az est folyamán elhangzott versei, köztük a „Harminc éve holt költő beszél bensőmben” igazolták tehetségét, különleges költői hangját, a József Attilához kötődő „kondori beszédmódot”:

„ fordul a szél és

hiába fésüli hajad, az

nem engedelmeskedhet ”

Nagy László műveiből az est folyamán a „Medvezsoltár” című izgalmas, dinamikus hangvételű verset tolmácsolta az előadó, ismét bizonyítva a költő műveinek közönségvonzó erejét.

A versek tolmácsolását Janis Joplin „Piece of my heart” című különösen szép dalával színesítette a művésznő.

Pálfy Margit előadásmódját átitatja a szenvedélyesség, hangja hol érzéki, hol szigorúan csengő, versmondására a magas fokú szellemi és érzelmi gazdagság a jellemző. Megrendítő hitelességgel közvetíti a költők gondolatait, érzéseit, mint mondta:

„Engem az indulat, a szenvedély, a látvány Szentháromsága vezet. A mindenkori közönség a partnerem, akikkel együtt érzünk, együtt gondolkodunk.”

Tátrainé Kulcsár Irén