Macskák őrzik a csörötneki szőlőhegy takaros pincéit

Összesen 16 hektáros a csörötneki szőlőhegy. Ezer–3 ezer négyzetméteres telkekre osztva birtokolják a helyiek és a távolabbról rendszeresen érkező gazdák.

– Most a legfontosabb megtalálni az egyensúlyt a mennyiség és a minőség között – mondja az aktuális szőlő adta feladatot Kocsis Zsolt, Csörötnek polgármestere, aki maga is szőlősgazda a hegyen. Ritkítani kell a leveleket a fürtök körül: éppen annyira, hogy érje a nap a déli fekvésű lejtőkön, és ha mégis jönne jég, ne maradjon teljesen pőrén a gyümölcs – magyarázta a metszés titkait Kocsis Zsolt. Vannak drasztikus mennyiségű ritkítások egy-egy kertben – azok a gazdák nem félnek a jégtől, teljesen lecsupaszították a fürtöket.

Vegyes a csörötneki szőlős: inkább hobbikertekkel van tele a hegy, hétvégi, pihenőházakkal. Itt-ott egy gyümölcsfa és még veteményeskert is van, mert van, aki szentül hiszi, hogy az itt termett zöldség sokkal finomabb, mint a ház melletti kiskertből való. Aki viszont szőlészetre adja a fejét, az, ha kicsiben is, de nagyon komolyan veszi a munkát – ez látszik a tőkéken.

Kékoportó, blauburger és kormin szőlőjét mutatja a polgármester. Újrakötözik a hétvégén a tőkéket, a kánikulának véget vetett hidegfront viharos szele megtépázta a szőlőt.

– A leveleken látszik az olajos folt, a nemes szőlőket támadja, a direkttermők bírják – mutatja a peronoszpóra jeleit Kocsis Zsolt. Lisztharmat egyelőre nincs – tavaly egyszerre támadta a szőlőt a két betegség a csörötneki hegyen.

A polgármester emlékeztetett, hogy a Rába völgye gyümölcsút programban tanultak a helyi gazdák szőlészetet, kőszegi tapasztalatokat hallhattak, és látszik is, melyik amatőr szőlész fogadta meg a tanácsokat.

– Nem tokaji minőség, de nagyon finom bort lehet készíteni – mondja a helyi nedűről Kocsis Zsolt. Ő maga 300-350 liter bort készít, plusz a korminból még egyszer ennyi lesz, sorolja a mennyiségről a polgármester, aki nem csak borászkodik, de ha úgy alakul, pálinka is készül a gyümölcsből - nem mellékesen díjnyertes pálinka.

A szüret majd szeptember végén, október elején lesz, ha addig nem jön közbe rendkívüli időjárási esemény – mondja Kocsis Zsolt.

Apró házak bújnak meg a szépen fejlődő szőlőtőkék között. Vannak nagyon régi, felújítandó házikók és új építésű hétvégi lakok. A tulajdonosok között van budapesti orvos, nyugdíjas erdész is.

Feltűnő, hogy a takaros és csendes szőlőhegyen rengeteg a macska. A polgármester azt mondja, sokan visznek fel nekik ételt, télen is jól tartják őket, nem csoda, hogy rengeteg van belőlük. Úgy járkálnak a szőlőkben, mintha az őrzés lenne a feladatuk.

Nincs víz, sem áram a csörötneki szőlőhegyen. Nem csak nincs, de nem is lesz – teszi hozzá Kocsis Zsolt. A vízvezetékhez túl magasan van a terület: ugyanis kihasználatlan lenne, a víz csak poshadna a csőben, nem fogyna annyi, hogy megfelelően keringjen a rendszerben. Áramot pedig nem is akarnak, villanyvezetéken legalábbis semmiképp, méghozzá a csend miatt. Napelemeket használ, aki hosszabban marad. Az ivóvizet hozzák, az öntözővízhez összegyűjtik az esőt.

Kápolna is van a hegyen: a hétvégi misére gondosan előkészítették már a padokat és a szószéket. Annak idején még tekéző is működött fenn, kisebbek és nagyobbak örömére – meséli Kocsis Zsolt.

Most olyan, mint egy időutazás: csendes, és a gondozottságával együtt mintha érintetlen lenne a táj. Mintha egy külön falu, egy kis gazdasági egység létezne itt.

Érdemes megcsodálni és izgalmas úti cél is lehet, ugyanis ha közművesítést nem is, de egy kilátót terveznek – hogy minél többen élvezhessék a kilátást a csörötneki szőlőhegyről.