Milyen melegként élni Szombathelyen? - Bence és Noel megtalálták a boldogságot

Míg néhány amerikai államban már az azonos neműek házassága is engedélyezett, sok helyen még mindig elég konzervatív a melegekkel szembeni hozzáállás. A nagyvárosokban még hagyján, hiszen ott találni bizonyos szórakozóhelyeket, kávézókat, ahol mindenféle negatív visszajelzés nélkül tölthetik el az időt a homoszexuális párok. A kisvárosokban azonban könnyebb megbotránkoztatni az embereket. Bence és Noel szerint nem úgy kellene a homoszexualitásra tekinteni, mint egy betegségre, hiszen nincs különbség meleg és nem meleg között.

A fiatal szombathelyi fiúk az internet segítségével ismerkedtek meg, mivel a városban nem volt erre lehetőségük, ahhoz túl kicsi ez a hely. Maradtak tehát az internetes ismerkedős oldalaknál, ahol viszont a színvonal nem túl magas.

Illusztráció: Unger Tamás

– Akikkel ott megismerkedtem, általában hatvan év felettiek voltak. Már az utolsó próbálkozásokat rúgtam, amikor Noel írt, hogy beszélgessünk. Amikor a kamerát bekapcsoltuk, mindketten meglepődtünk, persze pozitív értelemben. A következő héten rengeteget beszélgettünk, majd a találkozó időpontját is kitűztük. Kőszegen találkoztunk, és kivettünk egy szobát, mert tudtuk, hogy úgyis az lenne a vége. Én nagyon féltem, mert nekem az volt az első alkalom, és nem tudtam, hogy mire számítsak. Remegő kézzel vezettem Kőszegig, de nagy kő esett le a szívemről, amikor láttam, hogy Noel is ott van, nem vert át – mondta el Bence.

A két fiúnak az eltelt évek során sikerült eljutnia odáig, hogy már nem zavarják őket a rosszindulatú megjegyzések. A másság, a homoszexualitás ugyanis még manapság is tabunak számít, ha nem is olyan radikális módon, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Bencének és Noelnek is meg kellett küzdenie az előítéletekkel, sőt, saját magukkal is, amikor tudatosodott bennük, hogy a lányok helyett inkább a fiúk érdeklik őket.

– Ez nem olyan, hogy ülsz a kanapén, és egyszer csak bevillan, hogy meleg vagy. Ugyanúgy megnézed a lányokat, és kíváncsi vagy, hogy milyen lenne velük. A neheze ott következik, amikor már sejted, hogy különbözöl a többiektől, és magadban kell elfogadnod azt, hogy a fiúkat jobban megnézed – tette hozzá Noel.

Noel tinédzseréveiben több lánnyal is járt, ráadásul hosszú távú kapcsolatai voltak. Elmondása szerint nagy segítség lett volna, ha akkor fiatalon kapott volna segítséget bárkitől, aki egy kicsit nyitottabb szemmel járt.

– Itt az a nehéz, hogy egy közösség tagja vagy és nem akarod ezt elveszíteni a vallomással. Mindenhol azt látni, hogy kirekesztik a melegeket, és az ember attól tart, hogy elveszíti a barátait, ha bevallja. Akkor inkább egyedül barátkozol a gondolattal. Mindkét hosszabb kapcsolatom teljesen normális volt, de mindig eszembe jutott, például amikor kézen fogva sétáltam valakivel, hogy ezt egy fiúval nem tehetném meg. Egyszer viszont eljutsz arra a pontra, hogy egyre intenzívebben utasítod el az érzéseid elnyomását magadban. Utánaolvasol, de nyilván teljesen egyedül, titokban, senkinek a segítségét nem kérve.

Bencének egyszer volt szexuális kapcsolata lánnyal, de akkor inkább az volt a cél, hogy megmutassa: ő is képes rá. Miután szembesült azzal, hogy meleg, próbálta letagadni maga előtt, mondván, ez nem történhet meg pont vele.

– Nehéz volt, hogy nem tudtam megosztani senkivel a gondomat. Amikor végre magadban elfogadod a dolgot, rá kell döbbenned: egyedül vagy azzal a problémával, hogy te más vagy, mint a többiek. Tudod, hogy más lesz az életed, mint a többieknek. Kell egy bizonyos anyagi biztonság, mert attól félsz, hogy a szüleid nem fognak támogatni például abban, hogy odaköltözz a barátodhoz. Az iskola mellett minden délután dolgozni mentem, hogy legyen autóm. Tizenöt évesen már fel kellett nőnöm ahhoz, hogy más vagyok, mint a többiek – mondta el.

Bence családja egy lebukás alkalmával jött rá arra, hogy a fiú a saját neméhez vonzódik.

– Nehéz időszak volt, főleg az a bizonyos hétvége, de aztán könnyebb lett. Apukám nem könnyen fogadta el, most viszont már eljönnek meglátogatni minket, anyu pedig viccelődni is képes. Ahhoz viszont, hogy ezt feldolgozzák, nekik is sok időre volt szükségük. Még a nyitottabb beállítottságú emberek is megijednek, ha kiderül a gyermekükről, hogy meleg. Nyilván ők is belegondolnak abba, hogy így nehezebb élet vár a gyerekükre. Noelen például annyira nem venni észre a dolgot, az én esetemben sokkal nehezebb titkolni – mondta el a fiú.

A melegekkel kapcsolatos kritikák egy része arra irányul, hogy túlságos feltűnési vágyaik miatt nem egyszer a polgárpukkasztásig merészkednek. A feltűnő ruhák, a nőies mozgás és a szenvedélyes érzelmek testi kinyilvánításai sokaknak nem szimpatikusak. Bence elmondta, hogy az elején tartott tőle, hogy mit gondolnak mások, de ha most odamegy valaki, és rákérdez, már nem okoz gondot neki.

– Arra mindig figyelünk, hogy még a szüleim előtt se beszéljünk vagy viselkedjünk másokat zavaróan. Nem becézzük egymást, és nem is bújunk össze a kanapén. De társaságban amúgy sem csinálunk ilyet. A kapcsolatunk elején általában szobát vettünk ki vagy mászkáltunk erre-arra. Persze, ha csak beszélgetni akartunk, akkor el tudtunk bújni egy-egy kávézóban vagy valahol máshol, de ha igazán kettesben akartunk lenni, akkor keresnünk kellett egy biztonságos helyet. Ha két hétig nem látod azt, aki fontos neked, akkor nem túl jó érzés, hogy még csak meg sem érintheted. A mai napig az a legnagyobb megnyugvás, ha hazaérünk. Magunkra zárjuk az otthonunk ajtaját, és tudjuk, hogy az csak a miénk. Ott bármiről beszélgethetünk, bármit csinálhatunk.

Noel elmondta, hogy a hetero kapcsolataiban sem igényelte azt, hogy mindenki előtt nyalják-falják egymást, és így van ez most is.

– Néha viszont jó lenne, hogy kényelmesen, nem polgárpukkasztó módon, de megfoghassuk egymás kezét anélkül, hogy rosszul éreznénk magunkat miatta. Úgy szeretnénk viselkedni, mint a normális párok. Budapesten vagy Bécsben ezt meg tudjuk tenni, máshol azonban nehezen, főleg nem fényes nappal. Pont ezért olyan a szituáció, mintha tilosban járnánk vagy bűnt követnénk el. Kényelmetlen, feszélyezett helyzetben érezzük magunkat folyamatosan. Azok az emberek, akik munkából kifolyólag vagy másért egy ideje már ismernek, általában rájönnek, hogy "nem ok nélkül vannak együtt ezek olyan sokat". Egy idő után pedig rájönnek, hogy ettől még nem változott semmi, nem kell máshogy viselkedni, ugyanazok az emberek vagyunk.