Ne nevesd ki Lajost!

Persze ha már úgyis visszamegyünk, egy-két dolgot is helyrehozunk a kínosabbjából. Az elcsípett iskolai levelektől kezdve a kisiklott házasságunkig mindent megváltoztatunk, hogy jobb, szebb, vidámabb életünk legyen. Csakhogy ez nem így működik. Lajos szerint legalábbis nem. Ha már időutazás, Lajos bizony nem nyúl bele a nagy körforgásba, mivel szerinte az csalás, és aki csal, az csak idő kérdése, hogy ráfarag. Régóta gondolkodom azon, hogy így van-e, és azt hiszem igen. Még akkor is, ha Lajos egy nagy kancsó gyöngyöző kadarka mellett adta elő elméletét még tavaly nyáron. Szerinte nem tudunk magunknak attól jobb életet faragni, hogy döntéseinket következmény nélkülivé változtatjuk, és ha úgy tetszik, hát utólag kiköszörüljük a csorbát.

Elméletének lényege, hogy mivel az ember ösztönösen telhetetlen lény, még ezt az időutazásosdit is elszúrná. Egyrészt mert mindent meg akarna változtatni - van, amit többször is -, másrészt azt felejtjük el, hogy nemcsak a történelem folyama, de saját életünk is más mederben folyna tovább, ezzel pedig óriási kockázatnak tennénk ki magunkat. Semmi nem garantálná, hogy amint megváltoztatjuk a múltunkat, nem halunk-e meg korábban, mint ahány évesek az időutazás pillanatában vagyunk. Arról nem beszélve, hogy így sem tanulunk a hibáinkból - mi volna, ha utólag még helyre is hozhatnánk azokat. Felelőtlenebbek lennénk, mint egy bélyeget nyalt kétéves. Lajos szerint tehát jobban tesszük, ha örülünk annak, hogy jól vagy rosszul meghozott döntéseink dacára még mindig élünk - hangsúlyozta, majd legurította az utolsó pohár kadarkát. Miután ámulva hallgattuk Lajos schopenhaueri magasságokban szárnyaló filozófiai okfejtését, kiderült: Lajos a jövőből érkezett a kiskocsma teraszára, ezért ez a nagy bölcsesség. Ezt ő maga mondta nekünk, és bár sokan kinevették, mivel láthatóan többet tudott az időutazás buktatóiról, mint Marty McFly, nem volt okunk kételkedni benne. Meg különben is: „Minden igazság három szakaszon megy keresztül. Először kinevetik. Azután erőszakosan szembe szállnak vele. Végül pedig elfogadják mint magától értetődő dolgot."