Sürgősen át kell mentenünk az értékes gyümölcsészeti hagyatékot!

2016. január 09., 14:43 szerző: Gyenes Csilla fotós: Gyenes Csilla
komment
Orfalu - „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát” - mindig ez a mondat jut eszembe, amikor sétálgatok az orfalui birtokunk öreg kaszáló gyümölcsösében, mert ez az én hitvallásom is.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Elszántságot sugalló szavak, olyan természet- és életszeretet árad belőlük, amelyekben meg lehet kapaszkodni, ebben a hitevesztett, jövőkép nélküli világban. Múltban gyökerező bölcsesség, erőt adó remény. A mi csodálatos kaszáló gyümölcsösünkben is számtalan almafa található. Van nálunk sózókörte, hosszú- és Duránci szilva, fekete ropogós- és sárga cseresznye, házi berkenye, Mirabella és szelídgesztenyefák.

De mi is az a kaszáló gyümölcsös, amely egykoron minden őrségi, vendvidéki birtokra jellemző volt, mi olyan értékes bennük, ami a 21. század emberének is követendő példát mutathat? A kaszáló gyümölcsös jelképezi a napjainkra már kiveszőben lévő, praktikus, önfenntartó ökológiai gondolkodásmódot, a termények sokrétű felhasználását.

A szalafői Pityerszer. A fotó az Élet a kaszáló gyümölcsösben nevű tanösvény elkészültekor született meg, azóta is népszerű túra
Fotó és szerző: Gyenes Csilla

Régen a házak körül szellősen ültették a gyümölcsfákat, hogy az alattuk növő füvet kényelmesen kaszálni lehessen. A kaszáló gyümölcsös minden életterét, minden növényét sokféleképpen hasznosították. Először is úgy választották ki a gyümölcsfákat, hogy mindig legyen fogyasztható gyümölcs. Az egyik fa termését aszalták, a másikból ecetet készítettek vagy lekvárt. Voltak olyan gyümölcsfák, amelyek termését nyersen megenni nem lehetett, viszont zamatos pálinkát főztek belőle. A gyümölcsfák adták a termést és a faanyagot, amit tűzifának, szerszámfának is felhasználhattak. A fák alatt lévő réten gyógy- és festőnövények nőttek. A virágzó fák és a gyógynövények biztosították a méhcsaládok számára az édes virágnektárt és virágport. Egyes ehető gombákat eső után kötényszámra lehetett szedni. Természetes volt a füvek között növő ehető, vadon termő növények zsenge hajtásainak gyűjtése és azok konyhai felhasználása. A fák között kapirgáló tyúkok hússal, tojással, a lekaszált vagy lelegelt füvet elfogyasztó tehenek, birkák, kecskék pedig tejjel, hússal, bőrrel, szőrrel, csonttal látták el a családot. Nincs semmi felesleg, minden hasznosítható, minden összefügg, tökéletes komplex paraszti gazdálkodás.

Az ősi kaszáló gyümölcsösök fái hosszú életűek, betegségeknek ellenállóak, olyan genetikai állományt hordoznak, mely nemzeti kincsünk. A kaszáló gyümölcsösök pusztulásával együtt, sajnos kiveszőben van a mértékkel bíró, értéket teremtő gondolkodásmód is. A 24. órában vagyunk, hogy átmenthessük az értékes gyümölcsészeti hagyatékot! Hasznosítsuk kertünk gyümölcsösét oly sokrétűen, ahogy a bölcs elődeink tették! Az ehhez való tudás megszerzésében segít a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány január 16-án, Zalaegerszegen induló 35 órás gyümölcsész tanfolyama.

Gyenes Csilla

2016. január 09., 14:43 szerző: Gyenes Csilla fotós: Gyenes Csilla

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...