Szúrással a gyorsabb gyógyulásért - Dr. Király István a sebészetet helyettesítő radiológiai eljárásokról

Nemcsak a képalkotó diagnosztika tartozik a feladatkörükbe, hanem fontos, életmentő beavatkozásokat is végeznek. Az olyan tumorokat például, melyeket nem lehet eltávolítani, el tudják pusztítani.

A Genius Savariensis Szabadegyetem előadásán dr. Király István, a Markosuvszky Egyetemi Oktatókórház központi radiológiai osztályának vezetője beszélt a gyógyító radiológiáról, a sebészetet helyettesítő eljárásokról. Az előadása elején egy kis időutazást tehettünk a 19. század végére, amikor az első röntgenkép megjelent, majd eljutottunk a mai kor modern műszerezettségéhez. Megtudhattunk, hogy az osztályvezető 15-16 éve foglalkozik intervenciós radiológiával, amely hagyományos műtéti beavatkozás, a testüregek megnyitása nélkül végez sejt- vagy szövetmintavételt, hajt végre gyógyító vagy diagnosztikus eljárásokat. Kivitelezéséhez fluoroszkópia, CT-, MR- vagy ultrahang-irányítást használnak. Szombathelyen, országos szinten is a legmodernebb készülékek állnak az orvosok rendelkezésére, és ők maguk is folyamatosan képezik magukat, hogy a legújabb eljárásokkal segíthessenek a betegeken.

- Érbetegségekkel, kóros tágulatokkal és szűkületekkel is foglalkozunk - mondta az osztályvezető. - Az ereket hasonlíthatjuk egy vízvezetékhez is, amely néha eldugul, néha pedig megreped. A mai technikának köszönhetően a test bármely részén el tudjuk érni az érrendszert. Az értágulatok komoly problémát jelentenek, könnyen halállal végződhetnek. Ha a beteg hasában megreped egy ér, akkor perceken belül elvérezhet. Azonnal kórházba kell szállítani, de műtéti eljárással magas a halálozási arány. Az agyban is hasonlóan végezetes lehet az értágulat, ha megreped az ér. A műtéti eljárás magas kockázattal jár, a betegek már rossz állapotban kerülnek be, komoly fájdalmakkal, erős fejfájással küzdenek. A túlélési esély itt is csekély.

Dr. Király István a még kevesek által ismert, de naponta használt gyógyító radiológiáról, a sebészetet helyettesítő eljárásokról beszélt. Fotó: Cseh Gábor

A főorvos megmutatta azokat az eljárásokat, melyekkel az értágulatokat kezelni tudják. Pár milliméteres nyíláson át katétert helyeznek be, megkeresik az értágulatot, ennek a belső részét fémhálóval kitöltik, egy kis golyót létrehozva a zsákon belül. Több méter drót is bekerül egy apró értágulatba, ez viszont annyira kitölti a zsákot, hogy a vér nem tud belemenni, így nem szakad ki. Ezzel egy komoly műtétet válthatnak ki, nincs sebészi metszés vagy sebészeti szövődmény - például sebgyulladás, idegsérülés, varratelégtelenség - csekély vérveszteséggel jár, kis megterhelés a beteg számára, így idős, elesett állapotú pácienseken is végrehajtható.

- Az elzáródások is komoly gondot jelentenek, az időfaktor ilyenkor nagyon fontos szerepet játszik - tette hozzá dr. Király István. - A stroke hirtelen alakul ki, arcfélbénulás, beszéd- és mozgászavar lép fel. Ilyenkor azonnal orvost, mentőt kell hívni. A betegnek egy órán belül a műtőben kell lennie a károsodások minimálisra csökkentése végett. Ma már ezt is meg tudjuk oldani katéteres eljárással. Egy speciális ballon, háló segítségével utat lehet nyitni a vérnek, majd a rögöt is ki lehet húzni. A stroke főbb rizikófaktorai a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. Akinek valahol beteg az ere, nagy valószínűséggel másutt is. A sürgősség dönti el, hogy melyiket kezeljük először.

Az osztályon biopsziát is végeznek, valamint daganatterápiával is foglalkoznak. A sejt- és szövetmintavétel célja, hogy a más módszerrel kimutatott, de szöveti szerkezetét, jó vagy rosszindulatúságát tekintve ismeretlen természetű elváltozásból mintát nyerjenek, amit szövettani vagy citológiai vizsgálatra küldenek. Erre azért van szükség, mert a talált betegség kezelését annak szövettani természete határozza meg.

A daganatterápia akkor jön szóba, amikor a daganatot sebészeti úton nem lehet eltávolítani. A főorvos szerint ilyen esetben sem szabad feladni. Májdaganat esetében katéteres módszerrel megkeresik az eret, ami ellátja a tumort, és olyan anyagot adnak be, amellyel elzárják a keringésből a daganatos területeket. Így az élő szövetből holt szövet lesz. Elégetni is képesek a daganatot, ezt a test bármely pontján meg tudják oldani két tűvel. Fájdalmas a beavatkozás, ezért bódításban csinálják, 70-90 fokos hővel a kisebb daganatokat meg tudják sütni.

Forradalmasította a kórházi eljárást

Egy kis történeti áttekintés a kezdetekről: 1964. január 16-án forradalmi változás történt a radiológiában, ugyanis ezen a napon valósult meg a világ első perkután transluminális angioplasztikája (PTA), melyet dr. Charles Theodore Dotter készített. A radiológia kezdeti időszakában az erek katéteres vizsgálatait csupán diagnosztikai céllal készítették, azonban Dotter áttörésének köszönhetően a katéteres vizsgálatok intravaszkuláris beavatkozásokká alakultak.