Mika Salo szerint Kimi egy hétig is tudna inni, ha összeülnének a finn versenyzők

Fotók: Tajthi Andrea

Mindig örömmel tölt el, ha egy veterán Forma-1-es versenyző, némileg "indokolatlanul" beállít egy versenyhétvégére. Így történt ez még a magyar WTCC-s hétvége alatt is, amikor egyszer csak ismerős arcra lettem figyelmes, hiába próbált rejtőzködni a napszemüvege mögé. Ezúttal Häkkinen gyerekkori cimborája, Mika Salo volt az, akivel egyszer már pár éve leegyeztettem interjút pont a Hungaroringen, azonban akkor sietős volt neki, ment is a gépe, nálam a technika épp a bolondját járatta, így akkor ez a dolog elmaradt. Nem úgy most! Az inkább háttérbe szorult finn pilóta most bátran megnyílt, és elég sok témát fel tudtunk dolgozni rövid idő alatt.

Vámosi Péter: Sosem volt Forma-1-es finn pálya, de ott volt Keimola, és ha jók az információim, ott kezdtél el gokartozni?
Mika Salo: Így igaz, itt kezdtem el a pályafutásom. Nagyon közel volt az otthonomhoz, olyan 5 km-re lakhattunk. És ez volt ez egyetlen nagy, komoly pálya Finnországban, igen. Sajnos mára már szétbarmolták, és épp apartmanokat építenek a területen.

VP: Mi a helyzet azzal a versenypálya projekttel, ami Kymi Ring néven fut jelenleg is?
MS: Igen, ez egy új dolog, de én sem tudok róla sokat. Annyit hallottam, hogy jól haladnak, de többet nagyon nem tudok mondani erről. Reménykedem azonban abban, hogy megvalósul. Talán alkalmas lesz a Forma-1-re is, de alapvetően ez talán egy kisebb pálya lesz. Inkább reálisabb talán a MotoGP, túraautós versenyek, meg ilyesmi.

VP: A Forma-1-es karriered elég furcsán indult, hiszen Londonban volt veled valami sztori, hogy valamilyen szer hatása alatt vezettél...
MS: Valóban baromságot követtem el, egyszerűen hülye voltam, és kész. Ennyi a történet. Ez már több mint 25 éve volt, nem is akarok már gondolni rá. Nagy hiba volt.

VP: Ha ez az eset nem történt volna, jobb lehetőségeid is adódtak volna újoncként a Forma-1-ben, vagy a Team Lotus volt így is, úgy is a legjobb?
MS: Nem volt akkoriban személyes szponzorom, tehát gyakorlatilag mindegy volt. Nem nagyon tudtam, hogy mi lesz velem. A második évemet töltöttem a Formula-3-ban, és tényleg gyakorlatilag nem volt támogatóm. Semmilyen formában sem. Aztán jött egy lehetőség Japánból, és a Yokohama gumigyár azt akarta, hogy menjek a japán Formula 3000-be versenyezni, ami akkoriban egy professzionális széria volt, fele a Forma-1-es rajtrácsnak versenyzett ott is. Így ez egy igen remek alternatíva volt nekem.

VP: Mondod, hogy nem volt saját szponzorod, de mégis sikerült az eredeti Team Lotus utolsó két futamára beülnöd versenyzőként, és így debütáltál a Forma-1-ben. Mivel győzted meg őket?
MS: Az volt a szerencsém, hogy amúgy is Japánban voltam, és ismertem a suzuka-i pályát, a Formula 3000-es versenyeim miatt. A Formula-3-as időkből pedig még ismertem Peter Windsort, aki akkoriban menedzserként tevékenykedett a Team Lotusnál. Egy héttel a verseny előtt voltunk, és sürgősen szükségük volt versenyzőre, és Peter emlékezett rám, hogy "áhh, hát itt van Mika Japánban!". Felhívott az éjszaka kellős közepén, és megkérdezte, hogy akarnék-e indulni a következő Japán Nagydíjon? Én erre: "Miért is ne?" Mondta, hogy jó, de akad egy kis probléma, hogy semmiféle tesztre nincs lehetőség, egyből lehet menni az időmérőre. Mondtam, hogy semmi probléma, megoldom. És végül is jól sikerült.

VP: A Lotus után hosszabb időt a Tyrrell-lel töltöttél. Kijelenthetjük, hogy itt becsültek meg a legjobban?
MS: Nem, ez talán nem, de jó tanulóévek voltak. Kedves kis csapat volt, és hát a vége felé annyira nem is voltunk erősek. Ennek ellenére remek tervezőink voltak, olyanok mint Harvey Postlethwaite és Mike Gascoyne. Jó autókat konstruáltak, de a Yamaha motor miatt igen gyengék voltunk. Jó iskola volt ez nekem, hogy belerázódjak a Forma-1-be, egy egész jó autóval.

VP: Utána az Arrows-hoz szerződtél, de ez a kaland csak egy évig tartott...
MS: Elfogyott a pénzük, és fizetős versenyzőket kellett hogy keressenek, akik rengeteg pénzt hoztak magukkal. Nagyjából ennyi volt ez a történet, el kellett hagynom az istállót, azért hogy tőkére tehessenek szert.

VP: El is érkeztünk a talán legérdekesebb évedhez, ami 1999 volt. A BAR-Hondával kezdhettél, de Michael Schumacher balesete után a Ferrariban találtad magad. Mi állt a szerződésedben ott, akár nyerhettél is volna, vagy segítened kellett Eddie Irvine-t?
MS: Annyi volt lefektetve, hogy segítenem kell a csapatot abban, hogy csapat világbajnokká váljanak, illetve Eddie-t is segítenem kellett abban, hogy menjen ez neki. Ennyi volt a dolgom. Amennyiben Eddie-nek bármilyen lehetősége is volt akkor engem megelőznie, el kellett hogy engedjem. És ezt meg is tettem.

VP: Hagyjuk is talán a továbbiakban az F1-et, mi a helyzet Le Manssal, hiszen még 2014-ben is versenyeztél ott az SMP Racinggel. Gondolkodsz még visszatérésen?
MS: Nem, dehogy, elég volt. Versenyeztem 44 évig, elég kört megtettem már. Azért indultam akkor Le Mansban csak, mert hiányzott még egy versenyző a csapatból, így be kellett hogy ugorjak. Persze még versenyzek néha, tényleg csak kedvtelésből, amit szeretek is, mint például idén volt a bathurst-i 12 órás Ausztráliában. Ilyen kisebb dolgokat bevállalok, de most már tanácsadóként és sportigazgatóként tevékenykedem az SMP Racingnél.

VP: Médiásként is kipróbálhattad magad a finn F1-es közvetítésben, sőt saját autós műsorod is van...
MS: Ez egy olyan show, ahol autókat tuningolnak, vagy jönnek versenyautók a műsorba és a tulajdonos egyenesen hozzám hozza az autóját. Mindezt úgy, hogy előtte egy pillantást sem vethettem az autóra, és egy kört tudok csak megtenni az autóval ismerkedési jelleggel, majd egy kört mérten. Az autó tulajdonosa meg megpróbálhatja megdönteni a köridőmet. Elég egyszerű, és most már rengeteg országba is eljutott ez a formátum, és már hét éve csináljuk. Igazán szórakoztató.

VP: Mi a helyzet a fiaddal Max-szel? Ő is gokartozik, már?
MS: Gokartozgatott már, de nem szeret annyira versenyezni. A számítógépet választotta, és elég jó is számítástechnikában. Nem szimulátorozik, valami olyan játékokkal játszik, amiket én nem is értek. Ha bármi mást akarna csinálni, úgyis támogatni fogom, amennyire csak tudom.

VP: És mi akar lenni a lányod Mai?
MS: A lányom elég más. Ő táncol, meg ilyesmi, semmi köze az autósporthoz.

VP: Ha tartanánk egy nagy versenyt a finn versenyzők között, hogy ki tud több alkoholt inni, szerinted ki nyerne?
MS: Hát, nem is tudom... (nevet) ... azt hiszem, hogy Kimi mindenkit meg tudna verni. Szerintem egy hétig is tudna inni folyamatosan, míg mi már rég kidőlnénk...