2015.05.30. 19:08
Huszonöt évvel a megszűnése után is legyőzhetetlen a Néphadsereg Felsőcsatáron
Az utcában élők kérésére nem változtatják meg a Néphadsereg utca elnevezését Felsőcsatáron. Az akadémia szerint nem javasolt az elnevezés, az ott élők mégis ragaszkodnak a Néphadsereg utcához. Az önkormányzat tiszteletben tartja a lakók döntését.
Korábban már foglalkoztunk az utcanevek cseréjével, akkor megírtuk, Répcelakon az Úttörő utca névváltoztatása ellen aláírásgyűjtéssel tiltakoztak a lakók, mondván, az úttörő szó nem csak a szocializmus gyermekmozgalmát jelöli. Az önkormányzat állásfoglalásért a Magyar Tudományos Akadémiához fordult.
Felsőcsatáron Horváth Eszter, a falu jegyzője vetette fel, hogy a Néphadsereg utca átnevezése huszonöt évvel a rendszerváltás után igazán aktuális lenne. Az utcában élők azonban azt kérték az önkormányzattól, hogy vegyék figyelembe a lakók kérését is, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megmaradhasson az utca Néphadseregnek – tudtam meg az utcában élő Krancz Tibortól.
Az utcában tíz ház van, és minden ott élő aláírta azt az ívet, amiben azt kérték, hogy ne változtassák meg az utca elnevezését – ezt már Felsőcsatár polgármestere, Lendvai Gábor mondta, aki szerint úgy lett volna korrekt, ha az egész falu szavazott volna a kérdésben. Hozzátette, ennek ellenére tiszteletben tartották az utca lakóinak a kérését, ezért úgy döntöttek, nem változtatnak.
Azt, hogy így döntött szerdán a testület, az tette lehetővé, hogy a törvény különbséget tesz tiltott és nem javasolt elnevezés között. A Néphadsereg elnevezés pedig az utóbbi kategóriában van. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint a Magyar Népköztársaság haderejének hivatalos elnevezése Magyar Néphadsereg volt 1951 és 1990 között, vagyis a kommunista rendszer idején. A Néphadsereg politikai felügyeletét az MSZMP látta el. Ezért nem javasolt a kifejezés használata közterület vagy közintézmény elnevezésében, mivel az a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
Lendvai Gábor elmondta, ha például Lenin utcáról lett volna szó, akkor mérlegelési lehetőségük se lett volna, az az elnevezés nem maradhatna. Krancz Tibor szerint azért támogatták, hogy maradjon a Néphadsereg elnevezés, mert igaz, hogy az önkormányzat jórészt átvállalta volna az okmányok kicserélésének költségeit, ám sokan Ausztriába járnak dolgozni, és ez bizony már komolyabb utánajárást igényelt volna, amit senki sem szeretett volna. Négy évvel ezelőtt is napirenden volt az utca átnevezése, akkor is így döntöttek. Krancz Tibor megemlítette a Felsőcsatáron született Csatári Józsefet is, akinek a falu a kultúrházat köszönheti. Ő kommunista volt, ám szobra ma is ott áll a kultúrház előtt, akkor most döntsék le azt is, kérdezte?
