A család hiába kért, nem kapott információt a számláról

Olvasónk és családja a bürokrácia csapdájába került egy szombathelyi bankfiókban. A pénzintézet érthetetlen szabályai és határidői mindannyiuk gyászát megmérgezték, ráadásul most fél évvel később sincs megnyugtató válasz a kérdésekre. Barkiné Oláh Tünde édesapja ez év január 29-én meghalt. A család ezt azonnal jelezte is a nyugdíjfolyósító felé, nehogy az éppen esedékes nyugdíjat az intézet elutalja. Ott közölték velük, amíg nincsen halotti bizonyítvány, nem tehetnek semmit. Így történhetett, hogy a februári nyugdíjat (111 ezer 426 forintot) elutalták az elhunyt bankszámlájára. Olvasónk állítása szerint a számlán január 29-én pontosan -368 forint volt. A családtagok azt feltételezik, hogy a bank akkor vonta le a számlavezetési díjat. Március 8-án aztán a közjegyző zároltatta a számlát, amelyen akkor már 110 ezer 77 forint volt, tehát 981 forinttal kevesebb, mint kellene, de ha azt feltételezzük, hogy a következő havi számlavezetési díjat is levonta a bank, akkor is 613 forint a volt hiány.

Hiába vitték be ekkor a bankba a halotti anyakönyvi kivonatot, a pénzintézet a számláról nem utalta vissza a nyugdíjfolyósítónak a pénzt, és nem is szüntette meg a számlát. A hozzátartozóknak annyit mondtak, ha meglesz a hagyatéki tárgyalás, akkor intézkednek. Ez június 14-én megtörtént. A bankban akkor már azt mondták, hogy április 20-án visszautalták a nyugdíjfolyósítónak azt az összeget, amely a számlavezetési díj levonása után megmaradt (nagyjából 110 ezer forint), május 4-ével pedig megszüntették a számlát. Ezek után a banktól hiába kértek számlakivonatot, nem kaptak, így a pénzmozgást sem tudták ellenőrizni az örökösök. Olvasónk azt sérelmezi, hogy ha egyszer zárolva volt a számla március 8-án, azt a bank egyoldalúan, minden külön értesítés nélkül hogyan szüntethette meg. Azt sem értik, hogy miért nem a teljes nyugdíjösszeget utalta vissza a bank. Az esetlegesen fennmaradó számlavezetési díjat az örökösök megtérítették volna. Ráadásul, mint kiderült, a nyugdíjfolyósítóhoz június 14-éig - tehát csaknem két hónappal az állítólagos utalás után - sem érkezett meg a nyugdíj összege. Továbbá azt sem értik, ha már elutalták az összeget, miért nem azonnal szüntették meg a bankszámlát, mert így persze a bank a következő hónapban is levonta a számlavezetési díjat. Szerintük - és a közjegyző álláspontja szerint is - a számla megszüntetése nem volt törvényes.

Természetesen mi is megkerestük az érintett pénzintézetet. A június 26-án elküldött kérdéseinkre végül augusztus 11-én érkezett meg a válasz. Mint írják, egy bankszámlaszerződés a számlatulajdonos halálával megszűnik. A számla egyenlege felelős őrzésbe kerül mindaddig, míg az örökös(ök) jelentkeznek a banknál, és okiratokkal igazolják, hogy ők a kedvezményezettek. A jogalap nélkül elutalt nyugdíj esetében, pedig mint kiderült, a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NYUFIG) keresi meg írásban az elhunyt bankját és kér információt a számláról, tehát nem a bank dönt a visszautalandó összegről. A jogalap nélküli nyugdíj visszautalása és a számla zárása egymástól független, így adott esetben akár az is előfordulhat, hogy a megkeresés már a számla zárását és végelszámolását követően érkezik. Ilyenkor a NYUFIG jár el az örökösökkel szemben a nyugdíj visszafizetésével kapcsolatban.

Esetünkben elvileg nem lehet erről szó, hiszen a bank - állítása szerint - már áprilisban visszafizette a tévesen elutalt nyugdíjat, az más kérdés, hogy az örökösök erről semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak azóta sem.