Gazdaság

2017.08.28. 05:46

A jövőnk és az életünk a víztől függ (x)

KŐSZEG A vízkérdés és a migráció közötti összefüggések Afrika népesedés-növekedésének viszonylatában – ez volt a témája a Válságok és túlélési stratégiák – praktikus tanácsok Közép-Európából címmel rendezett nyári egyetem csütörtöki kerekasztal-beszélgetésének.

Tóth Kata

– Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a 21. században a víz kérdése nemzetközi szinten a legfőbb feladatok közé emelkedett, fogalmazott Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (FTI-IASK) szervezett nyári egyetem csütörtöki nyitóelőadásán.

Nem oszlik el egyenlően

Adatokkal is szolgált: mindössze 41 ezer km3 felszíni víz van a folyókban, tavakban és tározókban. A mennyiség a Föld teljes vízkészletének – ideértve az óceánokat is –, mindössze 0,007 százaléka. Ráadásul a készlet nem oszlik el egyenlően a földrészek között: Ázsia helyzete például problémás; Afrikában a Száhel-övezet mutat hidrológiai szempontból változatos képet – időnként hirtelen árvizek vannak, legtöbbször viszont szárazság jellemző. Az előadó kiemelte: a 20. század népességrobbanásával jelentősen csökkent a felhasználható víz mennyisége. A vízválság hatalmas – a Nemzeti Hírszerzési Tanács szerint 2030-ra a jelenlegi tendenciák folytatódásával a vízhiány súlyos konfliktusok forrása lehet. 2015-ben ért véget az ENSZ tizenöt éven át zajló, a globális szegénység felére csökkentését célul vállaló programja, a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG). A célok teljesülni látszottak, Szöllősi-Nagy András szerint azonban a helyzet, főleg a szubszaharai Afrikában rendkívül rossz: Afrikában a fejlődés egésze a víztől függ és a migráció kérdésében is a vízhez való hozzáférés dönt majd, mondta. A vízzel kapcsolatos problémák megoldása nélkül elképzelhetetlen a szegénység vagy az éhezés felszámolása, az energia- vagy az élelmiszer-biztonság garantálása. Ugyancsak a vízzel függnek össze a katasztrófák – árvizek, szökőárak, aszályok Afrikában, Ázsiában.

Etikai kérdés

Az előadó beszélt a klímaváltozásról: súlyos gondot okoz, hogy az ipari forradalom óta exponenciálisan megugrott az üvegházhatású gázok kibocsátása. A 2015-ös párizsi klímacsúcs arról szólt, hogyan lehet csökkenteni a káros kibocsátást. De legalább ennyire fontos, hogy hogyan lehet alkalmazkodni a helyzethez, állította az előadó – például növelve a tárolókapacitást. Kitért arra: az utóbbi húsz évben óriási technológiai fejlődés zajlott, rengeteg adat képződik naponta és közös felelősségünk lenne ezek elterjesztése, alkalmazása Afrikában is. Lesz-e elegendő víz a 21. században? A professzor szerint a fejlett technológia önmagában nem jelent megoldást. Az, hogy mit kezdünk a vízzel, alapvetően etikai kérdés, így az is, hogy mikor lesz háború a víz miatt. Túlnépesedés, környezetszennyezés, szegénység – ezzel a három jelenséggel mindenképpen összefüggésbe hozható a migráció. Az Európát érintő migránshullámban tényező a vízzel kapcsolatos migráció, utalt rá Bogárdi János professzor, a Bonni Egyetem Fejlődési Kutatási Központ főmunkatársa. 2017-ben aktuális – riasztó – számokat mutatott hallgatóságának, amelyekből kiderült: összességében az emberiség egyharmada nem úgy él, ahogy az a 21. században elfogadható lenne. Egyre mélyül a szakadék az egy főre jutó jövedelmek arányát és az elvárható életkort tekintve a leggazdagabb és legszegényebb országok között. A migráció, ami nem más, mint vonzó és taszító erők összjátéka, rengeteg ember számára tűnhet megfelelő megoldásnak.

Urbanizációs trend

A probléma nagyságrendjét jól érzékelteti: 2000-ben világszinten 24 millióan, 2016-ban 64 millióan voltak, 2050-re pedig a becslések szerint 200 millióan lesznek a menekülő, a kényszerített, valamint a környezetváltozás által motivált migránsok. Megállíthatatlan az urbanizációs trend, erről is beszélt Bogárdi professzor. Afrikában sok helyütt munkaerőhiány van a mezőgazdaságban, míg a városi nyomornegyedek túlnépesednek és az interkontinentális migráció potenciálja nő. Afrika népesedési statisztikáját is ismertette az előadó: tavaly 1,2 milliárd lakosa volt a kontinensnek, 2050-re megduplázódhat ez a szám. Az afrikai migráció kevésbé ismert arcairól is beszélt. Valamint arról is, hogy fejlett víz- és mezőgazdasága dacára Dél-Afrika már most élelmiszerimportra szorul. Emlékeztetett: a fennmaradó fejlesztési potenciálok végesek. A klímaváltozás pedig nem sok jót ígér Afrika déli részének. A lakosságszám nő: Fokvárostól a Déli Sarkig csak tenger van: a mainál sokkal nagyobb afrikai migrációs hullám csak észak felé tud elszabadulni.

A globális klímaváltozásról és lehetséges következményeiről dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szólt. Arról pedig, hogy mit hoz a tudomány fejlődése a következő harminc évben Közép-Európában, délután tartottak panelbeszélgetést.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!