A kazahok és a jemeniek már Vasban vannak - Hogy kerültek olaszok Olaszfára?

Az utóbbi időben mi is sok szót ejtettünk a megélénkülő ingatlanpiacról, a kormány májusban megjelent összesítéséből most az is kiderült, hogy a külföldiek, az unión kívüli állampolgárok érdeklődése is megerősödött a magyarországi lakások iránt. Tavaly 2 ezer 410 ingatlanvásárlás iránti kérelem futott be, és összesen 2 ezer 708 adásvételt engedélyeztek. A szerződések száma már megközelítően a fele a gazdasági válság kitörése előtti évben, 2007-ben regisztrált mintegy 5 ezer 700 ügyletnek. Ahogyan az várható is volt, a tranzakciók döntő része a fővároshoz köthető, de kitűnnek az olyan vidéki üdülőközpontok is, mint például Hévíz. Az sem okozott különösebb meglepetést, hogy nemcsak tavaly, de azelőtt, sőt 2013-ban is a legtöbb külföldi vevő orosz volt. 2015-ben az igencsak aktív orosz állampolgárok előtt az adatsort egyértelműen a kínai vásárlók vezetik, ők tavaly 724 lakást vettek hazánkban.

Grafika: Tóth Szabolcs

Tavaly 64 külföldi vett ingatlant a megyében

Zsigmond Balázs ingatlanszakértő elmondta: Szombathelyen jó, ha havi egy külföldi érdeklődő akad, és ez is inkább az utóbbi fél évre igaz, így a külföldiek tömeges ingatlanvásárlása finoman szólva sem jellemző. A pár érdeklődő külföldi, jellemzően orosz és német állampolgár volt, akik alapvetően állandó ittlakás céljából vettek ingatlant. Az utóbbi pár évben volt divat, hogy csak azért vásároltak lakást külföldiek – jellemzően oroszok – hogy legyen egy ingatlanuk EU-s országban. Ezt egy név nélkül nyilatkozó olvasónk is megerősítette, akitől évekkel ezelőtt egy orosz állampolgár kifejezetten azért vette meg a lakását, hogy megkönnyítse beutazását az uniós tagállamokba. Magyarországi lakcímmel ugyanis vízummentességet élvez.

Vas megyében a statisztika szerint tavaly 64 ingatlanszerzésre adtak be kérelmet külföldiek és ugyanennyit meg is kaptak. Ez országos viszonylatban közepesnek mondható, bár elég nagy a szórás a megyék között. Nógrádban például mindössze három adásvétel történt 2015-ben, de a Vassal szomszédos Zalában már 176. Azt is tudni lehet, hogy az eladott 64 ingatlanból 57 ház, illetve lakás volt. Sőt azt is pontosan lehet tudni, hogy Vas megye melyik országokban a legnépszerűbb. Ezek szerint: 1 belorusz, 1 izraeli, 1 kazah, 1 kínai, 2 amerikai, 3 jemeni, 20 ukrán, 48 orosz és 11 egyéb nemzetiségű állampolgár gondolta úgy, hogy érdemes nálunk beszerezni egy ingatlant. Grafikánkon pedig azt is láthatja, hogy a megye mely településein vettek házat a külföldiek tavaly.

A rendszerváltás utáni években érkeztek sokan

Nálunk egyébként több településen is nagy hagyománya van a külföldiek házvásárlásának. Ilyen például Kiszsidány is, tudtuk meg Bánó Zoltán polgármestertől, aki elmondta: a falu alapvetően német nemzetiségű, ezért a rendszerváltás utáni években osztrák és német nyugdíjasok vásároltak itt házat és laknak itt azóta is életvitelszerűen. Ez ugyan csak négy ingatlant érint a faluban, ám a 93 lélekszámú Kiszsidány esetében ez is tíz százalékot jelent. Néhány éve jelentek meg ukrán és orosz vevők, akik közül mindössze egy él állandóan a településen, a többiek főként befektetési céllal vagy a már korábban említett vízummentesség miatt vásároltak ingatlant. A polgármester hozzátette: hiába jönnek a külföldiek, öregszik a falu, kevés a fiatal, és azok is elköltöznek Szombathelyre, Kőszegre vagy Csepregre.

Fekete Róbert, Olaszfa alpolgármestere elmondta: náluk főként olasz családok vásároltak ingatlanokat a rendszerváltást követően, főleg 1995-től. Rajtuk kívül néhány osztrák és német család is vett házat a településen, de túlnyomórészt olaszokról van szó, akik az ország északi részéből, Padova, Velence és Milánó körzetéből jöttek. Elsőre talán furcsának hangzik, de az olaszok bizony nyaralni járnak a kemenesháti településre, mindössze egy család van csak, amely egész évben a településen él. Az, hogy éppen olaszok vásároltak ingatlanokat annak idején Olaszfán, csupán a véletlen műve. Illetve nem egészen. Egy 56-os emigráns rokona indította el a „lavinát”, aki hazalátogatott, és mivel megtetszett neki a környék, megvette az első „olasz házat”. Aztán ahogyan az már lenni szokott, szájhagyomány útján terjedt a falu jó híre, és eleinte csak Padovából, majd később a már említett városokból is érkeztek a külföldiek. Jelenleg körülbelül negyven ingatlan lehet olasz tulajdonban, ami a település méreteihez képest nem kevés, hiszen az itt élők lélekszáma nem éri el a négyszáz főt.

Megtudtuk: napjainkban meglehetősen visszaesett a külföldiek vásárlókedve, most inkább az a trend, hogy az olaszok adják el a házaikat olaszoknak. Ennek az az oka, hogy a felújított ingatlanok olyan értéket képviselnek, hogy az megfizethetetlen egy átlagos magyar számára. Az alpolgármester hangsúlyozta: a faluban a két nemzet képviselői között kiváló a viszony. Ennek bizonyítéka, hogy idén hatodik alkalommal lesz magyar-olasz nap a településen, ahol évek óta képviseli valaki az olasz nagykövetséget is. Fekete Róbert elmondta: nyelvi korlátok olykor azért vannak, de ha nagyon muszáj, németül és angolul azért elboldogulnak egymással, sőt, akik régóta itt vannak, azok már tudnak valamennyire magyarul, és a helyiek közül is elkezdtek néhányan olaszul tanulni.