A megyében több ágazat jobban teljesít az országos átlaghoz viszonyítva

Az 1929-től 1933-ig tartó nagy gazdasági világválság óta, a 2008-ban kirobbant válságot tartják a közgazdászok az egyik legnagyobb gazdasági hanyatlásnak, noha 20-30 évente mindig akad egy olyan recesszió, ami megrengeti a világot. Mivel minden válság után újra talpra kell állnia a gazdaságnak, így általánosan bevett szokás, hogy a legutóbbi krízishez viszonyítjuk a jelen gazdasági helyzetét.

Mi sem teszünk másképp, hiszen a 2008-as év Vas megye gazdaságát is visszavetette, amelynek következményei évekig tartottak, így csak 2011-től állt újra növekedési pályára a gazdaság, de nem is akárhogyan. 2012-ben összesen 667 milliárd forint értéket állítottak elő a Vas megyei vállalkozások, 11 százalékkal többet, mint a válság évében. Ez országos bontásban a következőt jelenti: 2009-ben még csak 2,1 százalékát adta a bruttó hazai össztermelésnek a megye, 2012-ben viszont már a 2,4 százalékát. Ez a szám különösen annak tükrében jelentős, hogy ha Budapest termelését nem vesszük figyelembe a 2009-es év fejlődése 23 százalékkal múlta felül a megyei átlagot. Pedig nincs túl sok cég bejegyezve a megyében, 2014 júniusában csaknem 43 ezer vállalkozás működött, ez a szám első ránézésre soknak tűnik ugyan, de valójában az országos átlag alatt vagyunk ezzel a mutatóval, ha a lakosság számához viszonyítjuk a vállalkozások számát.

A legmagasabb béreket az információ és kommunikáció területén lehetett elérni idén a megyében. Grafika: Vasi Top 100 2014

Vas megyében a 2014-es év első felében, összességében folytatódott a 2012-es fellendülés. Azonban voltak ingadozó és hanyatló szektorok is. A vállalkozási kedv nőtt, és a beruházási kedv is meghaladta az előző évit. A munkanélküliek száma, a rendszerváltás előtti szintre esett vissza, igaz főleg a közmunkaprogramoknak köszönhetően. 2014. második negyedévében a 15-74 éves népesség körében a foglalkoztatási arány, majdnem 60 százalékos volt, míg a munkanélküliek száma alig haladta meg a 4 százalékot. Legtöbben az iparban vállaltak munkát, több mint 40 százaléka a munkavállalóknak ebben a szektorban helyezkedett el. A mezőgazdaságban, a nyári betakarítású növények termelése szintén felülmúlta az elmúlt évek eredményeit.

Az idegenforgalom sem zárt rossz évet, hiszen több turista látogatott a megyébe, mint tavaly. Itt fontos megjegyezni, hogy a legmagasabb kategóriát képviselő szállodákban volt a legnagyobb a foglaltság. Szintén fontos adalék, hogy a megyébe látogató vendégek csaknem nyolcvan százaléka a gyógyfürdőket kereste, így Bük és Sárvár szállodái hasították ki a legnagyobb szeletet a tortából.

Az építőipar ingadozó teljesítménye főleg annak köszönhető, hogy a megyében csupán néhány vállalkozás tudott bekapcsolódni az állami és uniós beruházásokba, ennek következtében, az év első felében az országban végzett építőipari munkák, csupán 2 százalékát végezték vasi cégek. Viszont ezt némileg ellensúlyozta a lakásépítési kedv megélénkülése, itt 22 százalékos javulás tapasztalható.

Az elmúlt év vesztese egyértelműen az állattartás, itt egyedül a baromfihizlalás tudta tartani magát. A tavalyi év 26 ezer szarvasmarhájánál, több mint 5 százalékos visszaesést regisztráltak. A 28 ezres sertéslétszám, pedig még drasztikusabban, mintegy 15 százalékkal csökkent. Az 1,3 milliós tyúkállomány, viszont csaknem 5 százalékkal nőtt.

A bérszínvonal a megyében az országos átlag alatti, a havi bruttó átlagkeresetek 207 ezer forinton álltak az év első félévében, a fizetések így csaknem 5 százalékkal múlták felül a tavalyi évit. A munkavállalók az első fél évben átlagosan 10 ezer forintot kaptak a fizetésükön felül béren kívüli juttatásként.

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hol dolgozunk, a legmagasabb béreket az információ és kommunikáció területén lehetett elérni, a legalacsonyabbakat pedig a vendéglátásban fizetik. Országos viszonylatban a kép kissé másképp fest, mivel ott az egészségügyi szolgáltatásokban dolgozók húzzák a legrövidebbet, és a pénzügyi területen elhelyezkedők keresik a legtöbbet. Érdekesség továbbá, hogy a két legkifizetődőbb szférában, a pénzügy és a kommunikáció területén országosan, csaknem dupla annyit lehet keresni. Vagyis az országos átlagot éppen a legjövedelmezőbb munkalehetőségekben kapható keresetek húzzák le.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásából kiderül, hogy az iskolázottság és a munkanélküliség között szoros összefüggés van. A munkanélküliek 37 százalékának csak általános iskolai végzettsége van, 29 százalékának szakmunkás bizonyítványa, 28 százalékának pedig érettségije, és mindössze 6,3 százaléka diplomások aránya a munkakeresők között. Munkát találni is könnyebb, mint tavaly, hiszen június végén 2463 állás várt arra, hogy betöltsék. Jól érzékelhető a javulás, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly nyolcan voltak egy állásra, az idei év első felében pedig már csak ketten. Az adatokból kitűnik, hogy Vas megye gazdasága növekedési pályán van, azonban a stabil gazdaságért van mit tenni jövőre is.