2016.02.01. 10:17
A nyugdíj biztos bevételi forrás Magyarországon
A nyugdíjasok nem annyira szegények, mint gondoljuk, foglalkoztatottságuk viszont az európai uniós átlag alatti hazánkban. A KSH összegzése ezekről is szól.
„Rendszeressége és kiszámíthatósága miatt a nyugdíj olyan biztos bevételt jelent Magyarországon az időseknek, amelynek köszönhetően a hatvan éven felüliek jövedelmi helyzete semmivel sem kedvezőtlenebb, mint a fiatalabbaké” - írják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakértői.
A hivatal kutatói felhívták a figyelmet arra: ha az éves nettó jövedelem alapján öt részre osztjuk a magyar társadalmat, akkor a legszegényebb ötödben a hatvan évesnél idősebbek aránya 11 százalék, míg a két leggazdagabb ötödben ez az arány 25 százalék feletti. A kutatók ez alapján arra a következtetésre jutottak: a nyugdíjas státusz nem feltétlenül jelent szegénységi kockázatot, merthogy a nyugdíj biztos, állandó jövedelemnek számít.
Európában, így Magyarországon is emelkedik az idősek aránya (Fotó: VN-archív)
A KSH kutatóinak októberben megjelentetett kiadványából az is kiderül, hogy az európai kontinens legtöbb országához hasonlóan Magyarország is folyamatosan öregszik, és 2020-ra a 65 éven felüliek száma már a 19 éven aluliakét is meg fogja haladni.
Rendszeressége és kiszámíthatósága miatt a nyugdíj olyan biztos bevételt jelent Magyarországon az időseknek, amelynek köszönhetően a hatvan éven felüliek jövedelmi helyzete semmivel sem kedvezőtlenebb, mint a fiatalabbaké. Hozzáteszik ugyanakkor: fontos szem előtt tartani azt is, hogy a nyugdíjba vonulásig felhalmozott javak szintén jelentős szerepet játszanak a nyugdíjasok életminőségének biztosításában. Ezen belül kiderült, hogy az egész életen át felhalmozott tartalékokból az idősebbek javarészt a fiatalabbakat támogatják, másrészt a 65 éven felüliek 35 százaléka megengedheti magának, hogy évente legalább egyszer nyaralni menjen. Egy felmérés adatai szerint kifejezetten egészségmegőrzés céljából mintegy tíz százalékuk utazik.
A kiadvány megerősíti, hogy Európa szó szerint öreg kontinens: míg a Földön az idős emberek aránya mindössze tíz százalék körüli, addig az Európai Unió 15 tagállamában a lakosságnak már az egyötöde hatvan éven felüli, 2050-re pedig - a népesség-előrejelzések szerint - arányuk eléri majd a harminc-negyven százalékot.
A helyzet Magyarországon sem jobb. Az 1990-es évek elején „még csak” a hatvan évesnél idősebbek száma haladta meg a 14 éven aluliakét, mára azonban már a 65 évesnél idősebbek is többen vannak náluk. A 65 felettiek aránya ráadásul olyan gyorsan emelkedik, hogy számuk a 2020-as években már jóval nagyobb lesz: a 19 évesnél fiatalabb korcsoportét is meghaladja majd.
Ahogyan a társadalom egésze, úgy az idősek szempontjából is fontos mutató a foglalkoztatottság.
A munkaerő-felmérés adatai szerint az Európai Unióban az 55-64 éves férfiaknak átlagosan a hatvan százaléka foglalkoztatott, hazánkban ennek csupán a fele. Az 55-64 éves nők foglalkoztatási rátája is tíz százalékponttal marad el az uniós 45 százaléktól.