A súlyosbodó mérnökhiány okai társadalmi, oktatási problémákra is visszavezethetők

A legfrissebb felmérések szerint az egyetemre jelentkezők esetében csak a harmadik, negyedik helyre szorult az első szakot megjelölők körében a mérnöki szakma, ezen belül is például a gépészmérnök. Pedig a hazai gazdaság motorjának számító autóipar pont ezekből venne fel a legtöbbet. A sorrend a következőképpen alakult: gazdálkodási és menedzsment szak, óvodapedagógia, mérnökinformatikus és a negyedik helyen a gépészmérnök. Ahogy a minapi, szombathelyi Pályainfón is elhangzott, a fiatalok elképzeléseiben sajnos napjainkban sincs előkelő helyen a mérnöki munka. Természetesen az is igaz, ez a képzés nem fejeződik be az egyetemen, a szakmában élethosszig való tanulás tudja csak szinten tartani a mérnököket.

Gépészmérnök hallgatók Szombathelyen. Még kevesen vannak Fotó: Unger Tamás

Az egyik munkaerő-piaci helyzetet felmérő cég saját kutatása szerint a betöltetlen mérnöki állások száma Magyarországon folyamatosan növekszik, jelenleg több mint négyezer nyitott pozíció van az országban. Elsősorban villamosmérnököket és gépészmérnököket lehet nagyon nehezen találni ma Magyarországon, de egyes jelzések szerint vegyészmérnökből is komoly hiány tapasztalható a munkaerőpiacon. Az okok közt a gyenge mobilitást és az oktatási rendszer hiányosságait is felsorolták.