Az őszi árpával kezdődött az aratás - A hétvégén a repce, jövő héten a búza betakarítása kezdődik

Egyre több helyen kezdik meg az aratást, keleten már megindultak a kombájnok és nyugaton is egyre többfelé találkozhatunk a hatalmas gépekkel. A megye keleti részén már folyik az őszi árpa aratása, becslések szerint a learatott gabona mennyisége meghaladta a kétezer hektárt, tudtuk meg Rácz Károlytól a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Vas megyei szervezetének elnökétől, a Vas Megyei Agrárkamara alelnökétől. A repcét várhatóan a hétvégén, a búzát pedig a jövő héten kezdik aratni a megyében. Rácz Károly elmondta, az őszi árpa esetében jó átlagos termésre lehet számítani.

Péter Zoltán gépkezelő az őszi árpa betakarítását végzi a Sárvári Mezőgazdasági Zrt-ben, a termés itt jó közepesnek mondható. Fotó: Unger Tamás

Zambó István a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési üzemigazgatója elmondta, náluk jó közepes lesz a termés. Gazdaságukban összesen több mint kétezer hektáron vetettek gabonaféléket és repcét. Ebből 305 hektár az őszi árpa, 830 hektár a búza, 340 hektár a tritikálé (A tritikálé a búza és a rozs keresztezésével létrehozott takarmánynövény. Neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered.), negyven hektár a zab, és 450 hektár a repce.

Az aratást jelenleg hat nagyteljesítményű kombájnnal végzik és a munkálatok előreláthatóan egy hónapig fognak tartani.

A megyében jelenleg 4,5 tonna az eddig betakarított átlagtermés hektáronként az őszi árpából, de a jobb területek remélhetőleg ezt az átlagot feljebb viszik és így az aratás végén elérik az öt tonna átlagot megyei szinten. Megtudtuk, minden növénykultúránál elég nagy a szórás, vannak nagyon jó táblák és nagyon gyengék is. Mivel az ősz és a tél is csapadékos volt, ezért bizonyos helyeken nagyobb volt a víznyomás. Vannak olyan fajták, amelyek erre érzékenyebbek így van ahol mindössze két tonna termésről számoltak be hektáronként, de van olyan terület, ahol 8-9 tonnát is betakarítottak. Rácz Károly hozzátette, nem csak a megyében, de a gazdaságokon, sőt a táblákon belül is igen nagyok lehetnek az eltérések, az ő Ják környéki 350 hektáros családi gazdaságukban is folyik már az őszi árpa betakarítása, és náluk is nagy különbségek mutatkoznak az egyes területek hozamai között.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az elmúlt év időjárása, valamint a most következő kánikula milyen hatással van a haszonnövényekre. Megtudtuk, mivel túl csapadékos volt az ősz és a tél is, így különösen repcéből nem tudtak akkora területen vetni a gazdák, mint az előző évben. Míg a múlt heti csapadék a szemek fejlődését segítette, a hét második felére igazi kánikulát jósolnak, ami a gabonaszemek száradását segíti elő. Az előrejelzések szerint egy kéthetes meleg, száraz periódus várható az időjárásban, ami kedvez az aratásnak. Szerencsére annyi csapadék nem esett a közelmúltban, hogy a gépek ne tudnának a földekre menni. Persze a csapadék nem minden évben elegendő, a megyében azonban szinte kizárólag a kertészeti kultúrákban fordul elő öntözés. Éppen ezért ez is szempont az elkövetkező hét éves uniós ciklusban, mivel lehetőség szerint az öntözött területek mennyiségét növelni kellene, bár ez tavaly nem volt kérdés a sok eső miatt, lehet, hogy az idén szükség lesz rá.

A kombájnok óránként akár négy-öt hektárt is learatnak, így is egy hónapig tart majd a munka. Fotó: Unger Tamás

A takarmánygabona ára jelenleg nem túl magas: 38-40 ezer forint tonnánként míg, a kenyérgabonáé ötvenezer forint körül van pillanatnyilag. Az előrejelzések szerint várható némi áremelkedés, különösen, ami a kenyérbúzát illeti. Az, hogy ez megfog-e látszani a kenyér árán azt még korai lenne megmondani. Rácz Károly emlékeztetett, a tej ára most mélyponton van, a bolti tejárak azonban semmit nem változtak, és a disznó ára is mélyponton volt ezelőtt egy hónappal, a hús árában azonban ez nem tükröződött. Megtudtuk, az elmúlt években nem volt ritka a hatvanezer forintos felvásárlási ár sem a takarmánygabonáknál, azonban az ilyen magas ár az állattenyésztésnek kimondottan kárt okozott, mivel érdemesebb volt eladni a terményt, mint megetetni azt az állatokkal. A jelenlegi árak az állattenyésztőknek kedvezőbbek a növénytermesztők pedig értelemszerűen szeretnének minél többet kapni a terményért. Rácz Károly szerint a jelenlegi árakon már lehet termelni, igaz nem lesz extra profit, hozzátette, akinek ezen az áron veszteséges a gazdálkodása, annak jó pár dolgot át kell gondolnia.

Megtudtuk azt is, hogy azt, hogy mikor kell aratni, azt minden gazda saját belátása szerint dönti el, persze néhány szabályt nem árt betartani. A parasztembert nem kell tanítani arra, hogy mikor kell aratni, kimegy a földjére és megnézi a mag nedvességtartalmát, de ma már majdnem mindenki rendelkezik nedvességmérővel is. Amennyiben a mag nedvességtartalma 14-14,5 százalék alatt van, akkor lehet aratni. Rácz Károly gazdaságában húsz éve nagyjából mindig ugyanakkor van az aratás, de pár hét csúszás még belefér. Eddig legkorábban június 15-én arattak, de volt, hogy csak július 5-én álltak neki a munkálatoknak. Van, aki bár már megtehetné, azért nem kezdte meg az aratást, mert még nem fogadják a kereskedők a terményt, raktározni pedig nem tudja, vagy nem akarja, mivel az plusz költséget jelent.

Rácz Károly elmondta, azt az információt kapták, hogy a mostani vidékfejlesztési ciklusban a kisebb gazdaságok tárolókapacitását szeretnék kiemelten támogatni, hogy lehetőleg senki ne legyen kiszolgáltatva a piac törvényeinek, hiszen lehet, hogy egy hónap múlva sokkal kedvezőbbek lesznek az árak. Az pedig, hogy ki mit vet, szintén a piaci lehetőségektől és az előírásoktól függ, amelyek meghatározzák, hogy milyen vetésforgót kell alkalmazni.

Ma már a gépesítettség olyan szinten van, hogy főként gépészek kellenek a termény betakarítására. Hagyományosan az aratásban olyanok is részt vesznek, akik máshol dolgoznak, de ilyenkor kiveszik a szabadságukat és besegítenek a gazdálkodóknak. Van olyan gép, ami egy óra alatt négy-öt hektárt is learat, de van olyan, amelyik csak egyet, ez főleg a gép méretétől függ. Vas megyében elég sok kombájn van saját tulajdonban, de szép számmal vannak vállalkozók is, akik bérbe adják a gépeiket.

Rákérdeztünk az aratás utáni teendőkre is. Először az aratás után visszamaradó szalmát kell betakarítani. Állattenyésztők esetében a szalma felhasználása nem jelent gondot, akik pedig nem foglalkoznak állatokkal, azok gazdaságoknak, papírgyáraknak, vagy bioerőműveknek értékesítik, vagy nitrogén műtrágya hozzáadásával visszaforgatják a talajba. A legjobb, ha az aratás után minél hamarabb megvan a tarlóhántás, mert ez a talajéletet is elősegíti és a gyomosodást is megakadályozza, az uniós szabályok ugyanis tiltják a tarlóégetést. Rácz Károly amint végez az aratással zöldtrágyának való növényeket fog vetni, amit aztán ősszel a talajba forgat. Igaz, ez most csak költséggel jár, ám később az így a talajba juttatott szerves anyagnak meglesz a pozitív hozadéka.

Megtudtuk, idén is volt gond a betegségekkel, de nem olyan mértékben, mint tavaly amikor a sárgarozsda pusztított, de foltokban most is előfordult gombásodás helyenként. Az a tapasztalat, hogy a gazdák egyre inkább igyekeznek megelőzni a betegségeket. Idén a víznyomott területeken nem hatott annyira a gyomirtó és ezért előjött a pipitér, ez akkor okozna problémát, ha most csapadékos időszak jönne és késne az érés, viszont a gyomok meg fejlődnének. Szerencsére az előrejelzések szerint ettől nem kell tartani. Rácz Károly elmondta, a gyomok megjelenése nehezíti a betakarítást, mivel egyrészt a kombájn beállítása nagyobb odafigyelést igényel, másrészt a terményt tisztítani kell. Azt, hogy idén mennyi termény lesz, még nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy mekkora területen vetettek a különböző növényekből. Idén a megyében őszi árpából: 10 ezer, őszi búzából: 45 ezer, rozsból: ezer, tritikáléból: 4,5 ezer, tavaszi árpából: 7-7,5 ezer, zabból: ezer, repcéből pedig 16-17 ezer hektárt vetettek. A tavalyinál kevesebb a repce és a csapadékos ősz miatt voltak olyanok, akik csak tavasszal tudtak napraforgót, vagy kukoricát vetni.