Betakarítás előtt: jó esély van az idei szép termésre

Folyamatosan zajlik a magtárak fertőtlenítése, készítik a kombájnokat a nyári feladatokra, gépeket kell javítani júniusban, és nem mellesleg az értékesítés megalapozása, az árak figyelemmel kísérése, a tolakodó, agresszív, sokszor bizonytalan hátterű vevők helyretétele sem kis feladat gazdáink számára.

Raktár- és magtárkapacitásunk a megyében a folyamatos bővítések hatására mára félmillió tonna fölé emelkedett, így a még esetlegesen készleten lévő termények mellett sem lehet gond a tárolással. Ez azért pozitív hír, mert a gazdák többsége nincs rákényszerülve, hogy kombájn alól értékesítsen, ki tudják várni az aratás közeledtével jellemző egyre alacsonyabb árak újbóli emelkedését, valamint a minőség is javulhat, ha helyes a tárolás.

Megyénkben idén is közel 75 ezer hektár vár betakarításra július-augusztusban. Ebből 60 ezer hektár körüli a gabona, 15 ezer hektár az olajos növény, zömében repce. A feladat valamivel kevesebb, mint tavaly, ennek fő oka a repce területének csökkenése, valamint hogy az őszi csapadékos időjárás miatt nem tudták a tervezett területeket teljes mértékben elvetni, illetve tavasszal több területet is ki kellett szántani a gyenge tőállomány miatt (zömében késői vetések voltak).

Még mindig elmondhatjuk, hogy Vas megye termelői jobb helyzetben vannak az országos átlagnál, mivel az év folyamán semminemű olyan természeti katasztrófa nem érte földjeinket, amilyet más megyékben el kellett szenvedni. A csapadék nálunk több a sokéves megszokott mennyiségnél, így amikor nagyon kellett, mindig jött az "égi áldás", optimálisan nevelve növényeinket. Egyes területeinken pedig szinte "postán" érkezett a csapadék: ezért látunk igen szépen fejlődő haragoszöld kukorica- és napraforgótáblákat.

Az országos média már harsogja a várható jó eredményeket, főleg ami a minőséget illeti, de úgy gondolom, hogy a hurrázással várjuk meg az aratás végét és az objektív minősítések eredményeit.

Az őszi árpa vágását június végén elkezdjük (legelőször a "Cseren", Kenyeri környékén), és ahogy a többi növény érését tekintem, idén nem várható olyan nagy intervallum a betakarítási idők között, mint az előző években: jobbára együtt érik minden termék. Gyakorlat volt, hogy több termelő is csupán azért vetett őszi árpát, hogy aratásával kipróbálja, beüzemelje kombájnjait, és a repcére, búzára tökéletesen működjenek. Az aratási sorrenddel is lehet a mai technológiák mellett és segítségével úgy élni, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt. Árpa után a repce következett az érési sorrend szerint, majd teljes erővel a búza és a többi gabonaféle. Ma már a repcét olyan, a becők felnyílását és a magok kipergését megakadályozó anyaggal lehet kezelni, hogy aratása - ha a gazda úgy dönt - átkerülhet a búza utáni időszakra, tehát a búza minősége nem romlik a repce aratásának elhúzódása miatti esetleges káros éghajlati hatások következtében.

Az aratás menete idén is biztosan több kellemetlenséggel fog járni az utakon közlekedő autós társainknak is. Kérem őket, hogy nagy türelemmel viszonyuljanak az előttük ballagó, gabonát szállító vontatókkal, a területre igyekvő és visszatérő kombájnokkal, azok vezetőivel szemben. Nem csak magukért, de értünk is dolgoznak! Kenyerünket próbálják legjobb tudásuk szerint lehozni a mezőről.

Az ilyenkor - sajnos - szokásos egyezményes karjelzések helyett a türelem és az előzékenység legyen az uralkodó, ezzel is segítsük a munka mielőbbi optimális idejű elvégzését. Így bizton időben és jó minőségben magtárba kerülhet "mindennapi kenyerünk" fő alkotórésze, az "élet", a búza!