Gazdaság

2016.07.19. 19:15

Bizakodó sertéstenyésztők - Bosics András: Szükség lenne kisebb, regionális vágóhidakra is

Nemesbőd - A vasi sertéstartók szerint a hazai élősertés-piacot egyrészről az orosz embargó, másrészről egyes feldolgozók tették tönkre. A sertéstartás csak minőséggel gazdaságos.

Turbók Attila

Majdnem tíz éve foglalkozik sertéstartással Bosics András nemesbődi gazdálkodó, aki a hazai sertéspiac minden nyűgét, baját átélte a majdnem évtizednyi munkája alatt. - Hazánkban szinte állandó válságban leledzik az ágazat, melyet hol az orosz embargó, hol a feldolgozók nem mindig korrekt magatartása, hol a kereskedelem okozott - mondta. A gazdálkodó egykor ezer sertéssel indította farmját, mára háromezret nevelgetnek munkatársaival. - A napokban felröppent hír, miszerint a pápai húsüzemet bezárták, igazán nem is lepett meg. Az említett üzembe nem szállítottunk élő sertést, melynek számos oka közül csak az egyik az, hogy nem túl korrekt fizetés volt Pápán - mondta Bosics András. A kezdetektől fogva a szomszédos Ausztriába viszi a disznót, ami véleménye szerint elsősorban nem is gazdasági kérdés a hazaiak vagy akár a vasi gazdák részéről. - A legfontosabb, hogy partnerként kezelnek, első gondolatuk a segítség, legyen szó pénzügyi vagy szakmai problémáról - jelentette ki a vasi gazda.

Papp Sándor állatgondozó: a cég évente közel tízezer minőségi sertést ad át osztrák integrációnak. Fotó: Unger Tamás

Az osztrák vágóhidak jobb fizetési morállal dolgoznak, ám elvárják a minőségi teljesítést minden téren. - Ők hasított félsertéseket minősítenek, így az elérhető felár is csak 10-15 százalék a hazai árakhoz képest - mondta Bosics András. Érdekességképpen megjegyezte, ez utóbbi módszert egykor a kapuvári húsgyár alkalmazta, napjainkban a sertést darabra fizetik. - Míg itthon a disznókból 56-57 százaléknyi húst nyernek ki a feldolgozók, addig az osztrák piacra olyan sertést szállítunk, amiből 61 százalék is kinyerhető, és csak ezzel a minőséggel maradhatunk abban a szervezetben, ahova dolgozunk - tette hozzá a nemesbődi sertéstartó. - A pápai húsgyár eladásáról egyelőre nagyon kevés az információ, és arról sem lehet nagyon tudni, hogy egyáltalán megtartják-e a vágást itt a szomszédban. Enélkül mindenki viheti a disznót Mohácsra, ami megint nem feltétlenül jó, gondolván a hosszú szállítási távolságokra - mondta Bosics András. Úgy véli, regionálisan kellene egy vágóhíd az ország több területén, melyeket a beszállítók - természetesen rendes árak mellett - fenn tudnának tartani.

- A vágóhidakról szólva azért azt is hozzá kell tenni, hogy az elmúlt években nem a partneri viszonyt erőltették a sertéstartó gazdákkal. Azt tudom mondani, néha egyenesen szorongatták őket, csak annyira vették figyelembe a gazdákat, hogy a következő beszállítás mindig biztosítva legyen - mondta Bosics András. (Erről a pápai gyárral kapcsolatban álló Győr-Moson-Sopron megyei gazdák is tudnának mesélni - a szerk.) Úgy véli, ezen a téren van mit fejlődni Ausztriához, ahol hosszú távú, korrekt szerződésekkel biztosítják a feldolgozók élősertés-utánpótlását.

- Abban az integrációban, ahova mi bedolgozunk, 860 ezer sertést (majdnem a teljes mohácsi tervezett kapacitást) integrálnak, mi ebbe évente közel 10 ezer sertést adunk - jelentette ki a gazdálkodó.

Bosics András a jövőre nézve bizakodó, a hazai viszonyok tekintetében is.
- Először is a mohácsi vágóhíd beállásával a keresleti piac növekedésére számítok, melyet Európára is érvényesnek gondolok. A nyugat-európai cégek az orosz embargó miatt minden sertést kivittek a tengerentúlra, itthon és Európában is egyfajta hiány alakult ki, ez pedig árfelhajtó hatású lehet - mondta. Az élő sertés kilónkénti ára a 280-300 forintról 420-430-ra emelkedett az utóbbi hónapokban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!