Czibere Károly a szociális ágazat megújításáról beszélt Szombathelyen

A fórum házigazdája egy budapesti szervezet volt, az Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Közhasznú Egyesület, amelynek elnöke Szabóné Varga Valéria elmondta: nem félnek őszintén beszélni a szociális szféra problémáiról, a valóságról, ezért szerveznek fórumokat.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár (EMMI), Szabóné Varga Valéria, az Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Egyesület elnöke, Czibere Károly államtitkár (EMMI), Ráczné Németh Teodóra, a Szociális Klaszter elnöke, Panker Mihály, a győri egyesített szociális intézmények vezetője (Fotó: Timár Gergely)

A szakmával folytatott párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta Czibere Károly (EMMI) is, leszögezve: nem a minisztérium íróasztalainál kívánják kialakítani terveiket, hanem az év első negyedében, február-márciusban egy roadshow-n gyűjtenek információkat, véleményeket az ágazatból a megoldandó kérdésekről. Ezeket mérlegre teszik a  tervek kialakításakor. A szakmai egyeztetésben május végéig eredményre akarnak jutni.

Szabóné Varga Valéria, az Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Egyesület elnöke

- A kormány elkötelezett a szociális ágazat fejlesztésében – hangsúlyozta az államtitkár, aki elveik között felsorolta a párbeszéden kívül a felelősségvállalást, a fenntarthatóságot és a stabilitást, mondván: kiszámítható keretrendszer kell, ahol 3-4-5 évre látható a fejlődési irány.

- A bizonytalanságnak - hogy nem tudni, mi lesz, és azt sem tudni, addig mi lesz - véget kell vetni – mondta. - A szakmát meg kell emelni, mert fáradt, kopott, holott az erőforrás, a szakmai tőke pontosan a benne dolgozók tudása, tapasztalata. A professzionalitás a legfontosabb érték. Az a profi szakember, aki mindennap azt keresi, hogy lehet szebbet, jobbat adni, emelni a szolgáltatás minőségét.

Czibere Károly államtitkárral (EMMI) Németh Sándor Bük polgármestere beszélget városa idősek otthonának 10 fős kapacitásbővítéséről: 14-ről 24 főre szeretnék emelni a létszámot és ennek megfelelően kapni normatívát

Az államtitkár az igazságtalanságok megszüntetésének szükségességéről is beszélt: nem fenntartható az, hogy egyik helyen megszakadnak az emberek a munkában és a megbecsülés hiányától szenvednek, máshol pedig lébecolás van. A szociális szférában dolgozók számára életpályamodellt vezetnek be. Az eddigi bérpótlékot idén júniustól további emelés követi majd – az új típusú továbbképzési rendszerben szerzett kreditekhez kötődően. Amint megtudtuk: az a struktúra nem változik, hogy az alapszolgáltatásokat az önkormányzatok szervezik, a szakellátást az állam. Az önkormányzatok úgy pályázhatnak majd uniós forrásokra, ha a helyi esélyegyenlőségi programmal egyeztetik a beadott tervüket.

A prioritások között van a gyermekjóléti rendszer megerősítése. Jó irány az, hogy az állami gondozott gyerekeknek már a 60 százaléka nevelőszülőknél van. Különbözőképpen kell finanszírozni a házi gondozás különböző szintjeit: más a súlyos állapotú, komoly szakápolást igénylő beteg helyzete, mint akinél fát kell vágni, havat lapátolni, vagy egyszerűen csak be kell vásárolni neki. Más az olyan idősek klubja, ahol az emberek ultiznak, és más, ahol gondozásra szoruló idősek vannak.

Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára

- Egy évünk van a szociális szféra problémáinak végiggondolására, és annak megtervezésére, hogyan tegyük helyre a dolgokat, hogy 2016. január 1-jétől tényleg megújulhassunk – mondta az államtitkár.

Krizsán Ildikó, az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának főosztályvezetője az idén január 1-jétől életbe lépett jogszabályi változásokról beszélt, az ellátásban meglévő párhuzamosságok megszüntetéséről (például az idősek klubja művelődési házakban is megjelenik). Kiemelte: kormányzati cél a jelzőrendszeres házi segítőszolgálat kibővítése.