Egy használt autó árát is megtakaríthatják a devizahitelesek

Amint ismeretes, a minisztériumi döntés szerint a devizahitelek forintosítása a Kúria nyári döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. November 7-én az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.)

Fitos Szilárd szerint nem lehet megmondani, milyen kamatú lesz az átváltott kölcsön. Fotó: archív

A kabinet három lépésben kívánja kivezetni a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját, ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel, majd harmadik lépésben megtörténik a devizahitelek kivezetése a piacról. A devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a kormány, a Nemzeti Bank és a Bankszövetség megkötötte. Ennek keretében az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A kormányzat számításai szerint a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek. Annak érdekében, hogy az így megszerzett előnyt a kormány megvédje és a jövőben se jelentsen kockázatot a külföldi fizetőeszköz árfolyamváltozása a devizahiteleket forintosítani szükséges.

A hitelek átváltásával kapcsolatban napok óta zajlanaka találgatások. Feltettük a devizahiteleseket leginkább foglalkoztató 5 kérdés Fitos Szilárdnak, az egyik szombathelyi hitelközvetítő cég vezetőjének.

1. Kell-e fizetni, ha a tartozás több, mint a lakás értéke?

Igen, a devizahitelek forintosításánál nem vizsgálják a fedezet forgalmi értékéhez képest fennálló tartozás összegét. Amennyiben a fennálló tartozás magasabb, mint az ingatlan értéke, az adósnak akkor is törleszteni kell a hitelét.

2. Forintosításkor számít, ha az adós KHR-listán van?

Ha saját bankon belül forintosítják a devizahitelt, (tehát nem egy másik bank váltja ki) akkor nem vizsgálják az adós KHR státuszát, hiszen az adós fizetési kötelezettsége nem fog emelkedni, ezért nem szükséges újabb hitelbírálat.

3. Kötelező a forintosítás?

Erre vonatkozón még nincs pontos információnk jelenleg. Varga Mihály szerint nem lesz kötelező, de aki nem teszi meg, az „szigorításokra" számíthat.

4. Lehet-e tudni valamit a kamatozásról?

A legfontosabb nyitott kérdés jelenleg a forinthitelek várható kamatainak mértéke. Az biztos, hogy a törlesztőrészlet nem emelkedhet és az új hitelek kamatozását referenciakamathoz kell kötni. (BUBOR) Van olyan banki partnerünk, ahol arra számítanak, hogy az új forinthitel kamata meg fog egyezni a devizahitel folyósításakor alkalmazott kamatokkal, de elképzelhető egy olyan lehetőség is, hogy csak a kamatfelár nem lehet magasabb az eredetinél. Felmerült továbbá annak lehetősége is, hogy a hitelek kamatait 3 évig nem lehetne megváltoztatni.

5. Kevesebbet fizetek-e, mint azelőtt?

Változatlan futamidővel az új hitel havi törlesztőrészletei pusztán a forintosítás miatt várhatóan nem lesznek alacsonyabbak, de ez még nagyban függ a felszámítható kamat mértékétől. Az már most biztos, hogy a törlesztő részlet emelkedni nem fog.

Becsei András, a Bankszövetség alelnöke erről korábban azt mondta: azok, akik 2008-ban vettek fel devizahitelt, ugyanolyan helyzetben lesznek, mintha forintban adósodtak volna el, a 2005-2007 között hitelt felvevők pedig a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával járnak jobban. Az árfolyamgátba belépett adósok jobban járnak, mint akik távol maradtak.