Értéktárak: Vas megye vezeti az országos listát

- A megyei értékek támogatásában a Nemzeti Művelődési Intézet helyi irodája a partnerünk, aki jelentős módszertani segítséget ad – mondta köszöntőjében Majthényi László, a Vas megyei közgyűlés elnöke. - Az elmúlt öt hónapban a vasi települések közel egyharmadában alakultak meg az értéktár bizottságok, és elkezdték a helyi értékeket gyűjteni.

- Mindenkinek felelőssége van az értékek felkutatásában, gazdagságunk feltérképezésében, legyen az akár természeti, akár épített örökség – hívta fel a figyelmet Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízott, azt kérve a jelenlévő népes közönségtől -  köztük a települési és civil szervezetek vezetőitől -, hogy legyen mindenki elkötelezett az értékek számbavétele mellett.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára bemutatta az értékpiramist, amely a tárakból építkezik, tetején, a hungarikumok szintjén a magyarság csúcsteljesítménye áll, legnagyobb részét a kulturális örökség kincsei teszik ki. Megtudtuk: a külhoni értéktárban eddig 106 elem van. Minden megyében alakult értéktár, és összesen 452 települési értéktár van Magyarországon. A legutolsó adatok szerint 1124 települési értéket gyűjtöttek eddig, közülük 452 megyei érték is.

- Mindenki a hungarikumokról beszél, sokan azt hiszik, aki nem ér el idáig, az sikertelen – mondta az államtitkár. - Holott nagyon fontos a helyi értéktárak szintje is, mert oda minden bekerülhet, amit az ott élők értékesnek tartanak. Lényeges az érzelmi kötődés, hogy azonosuljanak ajánlóik az értékekkel, amelyeknek – így – identitásképző szerepe van. Ezek a tárak, gyűjtemények alkalmasak arra, hogy elinduljon belőlük a megyei márkaépítés. Kiemelte: az országban Vas megyében alakult a legtöbb értéktár bizottság, szám szerint 61. Az értéktárak alakítását és működését támogató pályázatra összesen 309 pályázat érkezett, Vas megyéből 29. Április közepén hirdetnek eredményt.

Tausz István, a megyei értéktár bizottság elnöke arról beszélt, hogy nem kötelező, hanem vállalt feladat a települések életében az értéktárak létrehozása és működtetése, ha sok javaslat érkezik, akkor gyorsul fel a bizottságok munkája. Hangsúlyozta: nem az értéktár bizottságok feladata a gyűjtés, az ajánlatokat civilektől, „önkéntesektől” várják - bárki javasolhat értékeket a megfelelő dokumentációval, fotóval. A formanyomtatványokat segítenek kitölteni. Ahol nem jött vagy nem jön létre települési értéktár bizottság, ott is lehet értékeket javasolni – közvetlenül a megyéhez beadva a javaslatokat. A településen túlmutató értékek „megyei érték” védjegyet kapnak, amelyeket kiadványokban is népszerűsítenek. Az eddig beérkezett 29 javaslatból tizenhármat tudott elfogadni a megyei bizottság. Megyei érték az a minőség, amely a vasi emberek összessége által ismert és elfogadott közösségi érték.

Benkőné Klára Júlia, a Nemzeti Művelődési Intézet Vas megyei irodájának területi koordinátora úgy fogalmazott: az értéktári gyűjtőtevékenység egy mozgalom, amibe a lakosság bevonható, amiben mindenkit érdekeltté lehet tenni. Az iroda abban nyújt segítséget, hogy milyen módszerekkel lehet az értékeket megtalálni. Ahogy tavaly rendezett megyei értéknapot Kemenespálfán, úgy idén is lesz, egy másik helyszínen.

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész, a Vas Megyei Kormányhivatal kabinetvezetője, a megyei értéktár bizottság egyik tagja kiemelte: mindig arra tereli a beszélgetéseket, hogy mit érdemes leszűrni az értékjavaslatokból, mi lesz igazán - identitást erősítő módon - „Vas megyei”. Olyan gyűjtőfogalmakat mutatott be a közönségnek, amelyekben gondolkodva ajánlatokat tehetnek a települési és a megyei értéktárakba. A történelmi múltunkhoz tartozó, folytonosságot hordozó értékek (mint például a Szent Márton hagyomány) akár a nemzeti értékig is feljuthatnak a piramison. Ahogy mondta: „évezredes távlatok nyílnak például egy vár mögött”.

Varga Albin, a gencsapáti hagyományőrzők vezetője elmesélte, ők hogy kezdték az értékek felderítését: már jóval a 2012-es hungarikum törvény előtt, a Közkincs és a Vasi Falvak Kincsestára programok keretében. Nemcsak a táncokat, de a helyi szokáshagyományt, az épített örökség elemeit és a gasztronómiai értékeket is összegyűjtötték. A gencsiek tevékenysége az egyik alapminta a megyében. A másik az Oszkói Hegypásztor Köré, amely idén már 30 éves, elnöke a már második generációs „hegypásztor körös” Kovács István, aki egyben a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja. Oszkóban sem most kezdtek a helyi értékekkel foglalkozni, már akkor helyi termékekben gondolkodtak, amikor még „nem volt divat”, mert az értékteremtésen túl megtapasztalták a gazdasági és közösségteremtő erejét. A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény őket „csak” megerősítette abban, hogy jó úton járnak.